Blatter korlátozná a légiósok számát

– Elnök úr, hogy áll a FIFA anyagilag?
– A FIFA marketingcégének, az ISL-nek a csődeljárása részünkről lezárult – bár maga az eljárás még tart, a hátralévő mozzanatok a FIFÁ-t már nem érintik. Összességében 17 millió svájci frankot veszítettünk a csődön, de 2002 végén már nem voltak ezzel kapcsolatban sem adósságaink. Tavaly 3 millió frankos veszteséggel zártunk, de a pénzügyi tervezés négy évre szól, amely idén ér véget, így egyelőre nem kell idegeskednünk.

A klubok a válogatottak ellen

– Mi a véleménye arról, hogy egyes szervezetek, mint például az európai élklubokat tömörítő G-14, az szeretnék, ha a kluboknak a nemzeti szövetségek fizetnének a válogatott játékosok kikéréséért, illetve a világ- és Európa-bajnokságok idején a FIFA és az UEFA állná a játékosok bérét?
– A G-14 nem valódi szervezet, senki sem ismeri el, de természetesen nonszensz lenne, ha nem figyelnénk oda a véleményükre. Van már több olyan nemzeti szövetség is, főleg Európában, melyek fizetnek a kluboknak a játékosokért, mint például a franciák, a svájciak vagy a németek, de ez persze jóval kisebb összeg, mint a futballisták bére. És még így sem kérhetnénk ugyanerre a szegényebb országokat, mint Sierra Leonét vagy Togót, és még sorolhatnám…
Ugyanakkor mindenkinek el kell ismernie, hogy a játékosok tudására, tapasztalataira, ismertségére és persze pénzben kifejezett értékére is pozitív hatással van a válogatott szereplés, különösen a világbajnokság idején. És a vb-vel kapcsolatban a FIFA igen komoly összegeket fizet a nemzeti szövetségeknek, tavaly például 302 millió svájci frankot osztottunk szét a 32 ország között, hogy fizetni tudjanak játékosaiknak. Ennek hatására érvel így a G-14, de innentől már nem a FIFA-ra tartozik a dolog.

– Ön szerint is lesznek még problémák abból, hogy a kluboknak el kell engedniük játékosaikat a válogatottakba?
– A FIFA-nak erre konkrét szabályai vannak, melyeket ha nem tartanak be a klubok, és a nemzeti szövetség azt kéri tőlünk, hogy avatkozzunk közbe, akkor megtesszük. Eddig minden ilyen esetet kezelni tudtunk, az egyetlen Anelka-ügy kivételével. (Mint ismert, Nicolas Anelka korábban nem volt hajlandó pályára lépni a francia válogatottban, de a FIFA a francia szövetség kérésére sem tiltotta el a csatárt a klubfutballtól – a szerk.)
Az egységes nemzetközi versenynaptár még csak tavaly lépett életbe, és eddig nagyon kevés problémánk volt, idén és jövőre pedig még kevesebb lesz. Afrikában voltak nehézségeink, mivel két selejtezősorozat zajlott párhuzamosan, és nyilván nem lehetett minden második héten kikérni a játékosokat. Ezért a 2006-os világbajnokság selejtezői immár egyben a 2006-os Afrikai Egység Kupa selejtezői is. Dél-Amerikában egy tízes csoportban játsszák le a 2006-os selejtezőket, így mindenki 18 mérkőzést vív, de többször is fognak két meccset játszani néhány napon belül, és azt is vállalták, hogy az Európán kívüli barátságos meccseikre nem hívják meg az Európában szereplő légiósokat. Ezzel elkerülhető a februári Kína-Brazília meccs miatt történt eset, amikor több játékos nem tudott klubjában pályára lépni, mert későn, vagy fáradtan érkezett vissza Európába a hosszú utazás után.
Ugyanakkor azt is észre kell venni, hogy ha minden lehetséges időpontra klubmérkőzéseket sűrítünk be, akkor túl sok futballt látnak a tévénézők, ez csömört okozhat. Az UEFA ezért törölte a második csoportkört a Bajnokok Ligájában, de egyes bajnokságokban még mindig 20 csapat van, ami 38 meccset jelent egy idényben, plusz ott vannak a Ligakupa-találkozók, vagy a hazai kupamérkőzések otthon és idegenben, mint például Spanyolországban és Olaszországban. Hogyan pihenjenek a futballisták? És hogyan pihenjenek a nézők? Túl sok meccset lát manapság az ember, de mi nem avatkozunk közbe – a piac törvényei, a kereslet és a kínálat viszonya eldönti majd ezt a kérdést.
Mellesleg sok klub azért nem akarta elengedni játékosait a júniusi, franciaországi Konföderációs Kupára, mert különben azok nem tudnak regenerálódni. De nézzük csak meg a nagy egyesületek 2003-as nyári programját, különösen az angolokét! Amerikába, Ázsiába utaztak többmeccses hírverő portyákra – ha pénzt akarnak keresni, akkor máris van idejük nyáron? Ezek alapján a FIFA is kérhet egy kis tiszteletet, megértést a kluboktól.

– Hogyan kívánja ezt elérni a FIFA, hogyan akarnak hatni a klubokra?
– Ez nagyon nehéz feladat, s ebben a nemzeti szövetségeknek kell felelősséget vállalniuk, mert az ő ügyükről van szó. De az angol szövetségben a volt liverpooli futballista, Alan Hansen elmondta nekem, hogy ők, a szövetség nem tudnak és nem is mernek fellépni a klubokkal szemben, ezért a FIFA-tól várják a segítséget. Emiatt vittem ezt az ügyet a végrehajtó bizottságunk elé, s meg is próbálunk kitalálni valamit.

– Egy terv szerint korlátoznák az idegenlégiósok számát a klubmérkőzéseken. Ez az ügy hogy áll?
– A jelenlegi tervek alapján legalább hat hazai állampolgárságú játékost kellene egyszerre pályán tartaniuk a kluboknak, vagyis legfeljebb öt idegenlégiós játszhatna. Ezzel a játékosok szervezete is egyetért, és már tárgyalunk erről Brüsszellel is. Szeretnénk, ha az Európai Unió a sportot is ugyanúgy kezelné, mint a kultúrát, azaz lenne külön szabályozás a sportra is, és a futballistákat nem egyszerű munkavállalóknak tekintenék, hanem úgy, mint például a művészeket. Ezzel egy sor, az uniós törvényeknek jelenleg ellentmondó szabályozást vezethetnénk be.

Kattintson ide a folytatáshoz:
Változások a világbajnokság rendezésében?
Kell-e a klubvilágbajnokság?
Játékvezetés: gép vagy ember?