Chelsea: Az uralkodó szórakozni akar

Még öt nappal a bajnoki rajt előtt sem igazán lehet felvázolni, miképpen is fog kinézni a Chelsea kezdőcsapata, hiszen a klubot a nyár elején felvásárló Roman Abramovics hihetetlen költekezésbe kezdett, és még mindig nem tett le arról, hogy újabb nagy neveket vigyen a Stamford Bridge-re.
Eddig sikerült megszereznie Damien Duffot a Blackburntől, Juan Sebastián Verónt a Manchester Unitedtól, Geremit a Real Madridtól, Wayne Bridge-et a Southamptontól, Joe Cole-t és Glen Johnsont a West Hamtől, továbbá – amúgy ráadásként – három kapust, Marco Ambrosiót a Chievótól, Yves Makalambyt a PSV-től és Jürgen Machót a Sunderlandtől (közben a leedsi válogatott hálóőrről, Nigel Martynról sem mondtak le a Stamford Bridge-en). Ráadásul hétfőn már aláírásra készen érkezett meg Olaszországból Adrian Mutu, a Parma román csatára, akinek megvásárlásával Abramovics játékosvásárlási költsége meghaladja a 75 millió fontot!
Pedig a nyár elején – és azóta is – még mindenki a futballt is érintő gazdasági világválság hatásairól áradozott, és arról, hogy David Beckham éppen az alacsony árak miatt ér harmadannyit, mint Zinedine Zidane két évvel ezelőtt. Abramovicsnak azonban nem számít a gazdasági fejlődés lelassulása, az olajkereskedelemből és alumíniumgyártásból milliárdossá vált orosz célja csakis a játék és a szórakozás.
De mi lehet valójában a célja Abramovicsnak a Chelsea-vel? Amikor már otthon beindult az olajüzlet, Abramovicsnak vélhetően túl sok ideje lehetett arra, hogy otthon a személyi számítógépe előtt játsszon a menedzserprogramokkal. Ám biztosan megunta, hogy esetenként nem úgy történnek a dolgok, ahogy azt szeretné, így eldöntötte, kipróbálja élesben is. A Chelsea-t választotta, letett az asztalra 140 millió fontot, és belevágott.
Eddig szerződtette a fent említett játékosokat, és bizony sok esetben kudarcot is vallott. Nesta, Davids, Vieira, Gerrard, Okocha, Jenas, Dyer, Emerson, Makelele, Van Bommel, Kluivert, Vieri, Sevcsenko, Rivaldo, Henry, Ronaldinho, Rooney, Raúl és Eto’o is szerepelt a listán, de egyikük sem került a Stamford Bridge-re. Ôket a játéktéren látta volna szívesen Abramovics, míg Fabio Capellóra és Sven-Göran Erikssonra a pálya szélén lett volna szüksége. Utóbbival találkozott is, de a svéd tagadta, hogy szerződésről esett volna szó, elmondása szerint Abramovics játékosvásárlási ügyben kért tippeket tőle.

Claudio Ranieri ezen akadt ki legjobban, a szövetségi kapitány megjelenése után kijelentette, hogy ha az ő véleménye már nem számít, távozik a klub éléről. Abramovics bocsánatot kért tőle, tisztázták a helyzetet, és azóta együtt ülnek le tárgyalni a játékosjelöltekkel, illetve azok klubjaival.
Gianfranco Zolával túl későn ült le Abramovics, a Chelsea színeiben 420 mérkőzésen 193 gólt szerző olasz csatárnak ugyanis az előző tulajdonosok nem tudtak elég kedvező feltételeket ajánlani, így a csatár bejelentkezett a Cagliarihoz. Abramovics tett egy utolsó kísérletet, de Zola az előbbinél sokkal kerekebb összeget már nem fogadhatta el, mert a szavát adta a szardíniaiaknak. A népszerű veteránt elvesztették a "kékek”, de az újabb öreg esetében már nem volt semmi gond, Marcel Desailly habozás nélkül aláírta jelenlegi szerződésének meghosszabbított változatát, amely szerint 2005 nyaráig a londoniaknál marad.
A világ- és Európa-bajnok védőnek az előző idény végén, csípősérülése után meg kell küzdenie a csapatba kerülésért, hiszen William Gallas és John Terry remek duót alkotott a védősor közepén. Rajta kívül a teljes tavalyi középpályássornak is kemény munkára és főképp türelemre lesz szüksége, hiszen Ranieri és Abramovics nem a kispadra szerződtette hosszú alkudozások után Verónt és Duffot. Mindkettőjüktől nehezen szabadult meg klubja, de végül a Rovers és a United vezetői is igent mondtak, mert tisztában voltak vele, hogy ennél többet senki mástól nem kapnak játékosukért.
Abramovicsnak sem esett nehezére a költekezés, az ő és a hozzá hasonlók beszállásával kívülről áramlik a pénz a futballba, ez pedig helyre tudja állítani a sportág gazdaságát. Ha pedig Abramovics és a Chelsea sikeres lesz, újabb unatkozó milliárdosok érkezhetnek dagadó pénztárcájukkal, hogy a kallódó középcsapatokból szuperklubot építsenek.

Chelsea (4.)

Alapítási év: 1905
Elnök: Ken Bates
Menedzser: Claudio Ranieri
Stadion: Stamford Bridge (befogadóképessége: 42 420)
A klub színe: kék-fehér
Legnagyobb sikerei: 2x KEK-győztes (1971, 1998), Európai Szuperkupa-győztes (1998), angol bajnok (1955), 3x FA-kupa-győztes (1970, 1997, 2000), 2x Ligakupa-győztes (1965, 1998)
Cím: Stamford Bridge
London
SW6 1HS
Nagy-Britannia
Tel: 00 44 207 385 5545
Fax: 00 44 207 381 4831
Internet: www.chelseafc.co.uk
Becenév: Blues (kékek)
A keret. Kapusok: Cudicini (23), Pidgeley (40), Macho, Ambrosio, Makalamby; védők: Babayaro (3), Bridge (4), G. Johnson (5), Desailly (6), Bogarde (7), Gallas (13), Melchiot (15), Di Cesare (19), Terry (26); középpályások: Lampard (8), Zenden (11), Stanic (12), Petit (17), Ambrosetti (24), Grönkjaer (30), Keenan (36), Geremi, Duff, Verón, J. Cole; csatárok: Hasselbaink (9), Gudjohnsen (22), Oliveira (28), Forssell (32), C. Cole (39)