Kisebbfajta sportdiplomáciai háború zajlik a színfalak mögött hazánk és Szlovákia között. Arról van szó, hogy északi szomszédaink szó szerint kisajátítottak maguknak négy magyar olimpiai érmest, amit természetesen a Magyar Olimpai Bizottság nem hagy annyiban. Halmay Zoltán úszó, Kóczán Mór atléta, Prokopp Sándor sportlövő és Szokoly Lajos atléta nemzeti hovatartozása a vita tárgya holott elegendő volna már csupán rápillantani a nevekre ahhoz, hogy ne legyen semmiféle vita arról, az említettek igenis magyar emberek voltak.
Ennél azonban nyomósabb érv hivatalos fórumokon, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság állásfoglalása egyértelmű: a sportolók annak az országnak szerzik az érmet, amelynek az olimpiai bizottsága benevezte őket a játékokra. Márpedig Halmay, Kóczán, Prokopp és Szokoly a MOB égisze alatt versenyzett, és nyert összesen három arany-, négy ezüst-, valamint négy bronzérmet a századforduló környékén. De hogy minden kétséget eloszlasson ügyükben a honi sportdiplomácia, Schmitt Pál MOB-elnök levelet írt a NOB illetékeseinek, és azt a választ kapta, hogy az archívumban talált iratok vizsgálata és a jogi szakemberek elemzése ugyanazt az eredményt hozta: a négyek magyar színekben versenyeztek, és aratták sikereiket.A – mondjuk így – félreértések oka egyébként az, hogy a fentebb felsorolt olimpikonok mindannyian a Felvidéken születtek, de természetesen még a Monarchia idején. Ez viszont korántsem jelenti azt, hogy Szlovákiának bármi jogalapja lenne szlovák érmesekként feltüntetni Halmayékat, pedig erre sajnos már volt példa. Arra viszont még nem, hogy a jelenkor csillagaival példálózva az osztrák állampolgár gyorskorcsolyázó Hunyady Emese, az amerikai röplabdacsillag Karch Kiraly vagy a román színekben versenyző középtávfutó, Gabriela Szabo érmei magyar évkönyvekbe kerüljenek. Hiába, no: ahány ország, annyi szokás…