Eltérő a szabályok fogadtatása

A világbajnok Ferrari-istálló joggal érezhette, hogy az FIA eredeti tervezete ellene fordult, hiszen a cél az, hogy szorosabbá és ezzel érdekesebbé tegyék a versenyeket. A mezőnyből kiemelkedő maranellóiakra pedig ezáltal fel kell hozni a többieket, hiszen az teszi érdekessé a dolgot, ha minél többen tudnak nyerni, vagy az első helyért küzdeni. "Győzött a józan ész! Ôszintén szólva nagyon megkönnyebbültem, az eredeti javaslatok tönkretehették volna az elmúlt évek munkáját. A többi csapat azonban mellénk állt, és elismerte a tudásunkat” –nyilatkozta Luca di Montezemolo, a Ferrari elnöke. "Teljesen helyénvalónak találom a módosításokat. Különösen az időmérő edzések új rendszere tetszik, mert nekem mindig jól szokott sikerülni az első gyors kör” –mondta az ötszörös világbajnok Michael Schumacher, aki tavaly a Hungaroringen, az idén pedig Franciaországban biztosította be világbajnoki címét. A német elmondta, roppant szomorú, hogy jövőre már nem lesz Belga Nagydíj, és ez érthető, hiszen 1991-ben Spában mutatkozott be a Formula–1-ben, és 1992-ben ott aratta első futamgyőzelmét.
Az időmérő edzéseket jövőre már kétszer egy órában bonyolítják le, pénteken és szombaton is mindenki egy-egy mért kört tesz meg a pályákon. Az első nap a világbajnoki pontverseny sorrendje (vagy az előző vb végeredménye) szabja meg a pályára gurulás rendjét (az éllovas kezdi), szombaton pedig a pénteki eredmények fordított sorrendjében teljesítik körüket a versenyzők (a legrosszabb kezdi, és a legjobb fejezi be). 1995 után tehát ismét kétnapos lesz a hivatalos időmérő, és a pénteki eredmények is ugyanúgy számítanak a rajtsorrend kialakulásakor, mint a szombatiak. Tehát ha szombaton esik az eső, mindenképpen a pénteki edzéseredmények döntik el a rajtsorrendet, és a pilóták szombaton csak körbekocsikáznak a pályán. Ezt viszont meg kell tenniük, mert kötelező a hivatalos időmérőn való részvétel.
Az idénynyitó Ausztrál Nagydíj lesz az első alkalom, hogy egyenként róják a köröket a versenyzők, és a Formula–1 történetében először osztanak pontot az első nyolc helyezettnek. Az első helyért továbbra is tíz pont jár, a továbbiakért 8, 6, 5, 4, 3, 2, 1 egységgel gazdagodnak a csapatok. Nyolc pontot lehetett már korábban is szerezni, 1950 és 1960 között a győztes kapott ennyi egységet. Öt pontot azonban először osztanak majd a Formula–1-ben, eddig csak az 1991-es Ausztrál Nagydíjon volt erre példa, amikor 14 kör után leintették az esős versenyt, és a győztes Ayrton Senna a tíz pont felét, azaz ötöt kapott.
A csapatutasításokat betiltják, az egyszeri eset az elkövető csapat egyversenyes eltiltásával jár, a visszaesők szankcióiról még nem esett szó. Ez az egyetlen olyan intézkedés, amely láthatóan a Ferrari ellen szól, Michael Schumacher és Rubens Barrichello között az elmúlt két idényben háromszor is megváltozott a sorrend a befutónál. A Ferrari dominanciáját csökkentheti a gumikra vonatkozó szabálymódosítás, amely szerint egy gumigyár összes csapata eldöntheti, hogy melyik két száraz komponenst válassza az adott versenyen. Így megszűnik az a gyakorlat, hogy a Ferrari számára kedvező két gumitípust kapja az összes bridgestone-os csapat.
A tesztelésekről hétfőn csak szabálytervezetet alkottak, a csapatok e szerint dönthetnek, hogy megtartják szokásukat, és az egész idény alatt kihasználják maximális tesztelési lehetőségüket, vagy visszafogják magukat. Ha úgy választanak, hogy március 1. és november 1. között legfeljebb tíz napot tréningeznek a versenyek közötti időszakban, pénteken a szabadedzések előtt minden verseny helyszínén tesztelhetnek két órát. A délelőtt 9 és 11 óra közötti időszakban a tartalékautót és a tesztpilótát is be lehet vetni, ami nagy segítség lehet egyes csapatok számára (a további szabadedzések és az időmérő időpontja változatlan marad, a pénteki időmérő értelemszerűen az eddigi második szabadedzés helyére "ugrik be” 13 és 14 óra között). Itt azt kell eldönteniük a csapatoknak, hogy egyes pályákra állítják be jobban az autóikat péntekenként, vagy a négykerekű fejlődését tartják elsődleges szempontnak, és maradnak a sok tesztelésnél. Előbbi a kiscsapatok számára lehet megoldás, hiszen kis költséggel jár.
"A hétfői szabálymódosítás előnye, hogy nem változtatunk meg fontos dolgokat, de nem is hagyunk mindent úgy, ahogy eddig volt. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy jövőre óriási változáson megy keresztül a Formula–1”– nyilatkozta Max Mosley.
A csapatvezetők örülnek az új reguláknak. "Nagyon érdekes gyűlés volt, amelyen lépéseket tettünk afelé, hogy jobb legyen a sportág. A csapatutasítások eltűnnek, és ez a legfontosabb. A tesztelésekről még nem tudok nyilatkozni, nagyon érdekes a felvetés, át kell gondolni. A költségeket mindenképpen vissza lehet fogni a tesztelések korlátozásával” – mondta Niki Lauda, a Jaguar csapatvezetője.
"Szerencsére nem lesz súlybüntetés és pilótacserélgetés! Érezhetőek lehetnek a változtatások, de még nem tudni, hogyan hatnak a gyakorlatban. Az időmérésen hatalmas szerepe lesz az időjárásnak és a pálya változó állapotának. A pontozási rendszer mindenképpen színesebbé teszi a Formula–1-et, többen tudnak majd ponthoz jutni” – fogalmazott Gerhard Berger, a BMW sportigazgatója, akinek mercedeses kollégája, Norbert Haug úgy látja: "Az egykörös időmérés hatalmas drámát ígér, nagyon örülünk ennek a szabálynak.”
Eddie Irvine szerint azonban ezek a szabályok egyáltalán nem oldják meg a Formula–1 általános gondjait, csak elterelik a figyelmet a valós problémákról. "Nem gondolják komolyan, hogy ezekkel a módosításokkal javulni fog a helyzet! A nagycsapatok tovább fogják növelni előnyüket a kicsikkel szemben” –mondta Irvine. Mark Blundell egykori F1-es pilóta sem derűlátó. "Nem hiszem, hogy ebbe az irányba kellene haladnia az F1-nek. Eltűnik az időmérésből az az ügyesség, amely során ki lehet számítani a pályán lévő forgalom csökkenését, viszont az időjárás kibabrálhat a legjobbakkal.”