Chelsea: kínos, mint általában

Ahhoz képest, hogy az első kör első felvonása híján volt az igazi drámáknak, a visszavágókon több stadionban infarktus közeli állapotban kapkodtak levegő után a szurkolók.
A legkínosabban alighanem a Chelsea támogatói érezték magukat, elvégre a londoni klub egymás után a harmadik évben bukott el egy vérszegénynek tetsző együttessel szemben, habár egy ilyen kvalitású gárda kudarcát a St. Gallen, a Hapoel Tel-Aviv, most pedig a Viking Stavanger ellenében bízvást minősíthetjük pofára esésnek is. Az agyonázott stavangeri pályán a norvég kiscsapat egy négyest rámolt be a sztárklubnak, ami minimum meglepő: ugyan két hete 2–1-es előnyt szereztek az angolok, ám a hazaiak fél óra elteltével 2–0-ra vezettek. A hajmeresztő védelmi hibákat elkövető vendégek az első óra végére jobb helyzetbe küzdötték magukat (3–2), csakhogy a röpke ideig a Manchester Unitednél is megfordult Erik Nevland egy zseniális, felugrásos kapáslövéssel három perccel a vége előtt a norvégokat juttatta révbe. "Egyet bizton megtanulhatnának tőlünk: küzdeni” – adott sokatmondó magyarázatot az est két gólt jegyző hőse.
A többi angol együttes úgymond megérte a hajnalt, jóllehet egyik estéje sem idézte az operettek könnyedségét. A Blackburn például a hazai 1–1 után hiába vezetett 3–0-ra Szófiában, a CSZKA az utolsó 24 percben három gólt lőtt, így a plusz három perc igencsak feszülten telt, míg végül a Rovers az idegenben szerzett több találattal bekerült a második körbe. A Fulham Splitből tért meg egy 1–0-s sikerrel fél hónapja, ehhez képest ezúttal az első félidőben a Hajduk már 2–1-re vezetett, mígnem egy, legalább három kérdőjellel illethető tizenegyesből még az első félidő vége előtt egyenlített a londoni gárda. Utóbb kiderült, ez a büntető – amelyet Marlet-nek kétszer kellett berúgnia, mert az olasz bíró megismételtette – döntött, habár a hajrában Inamoto a gólvonalról mentette Neretjak fejesét. Nem véletlenül puffogott Zoran Vulic, a horvátok trénere: "Nem volt tizenegyes, de hát ez a különbség a gazdag és a szegény klubok között. Marlet-t tizennyolcmillió dollárért hozták ide, egymaga többet ér, mint nálunk otthon az egész stadion…”
A rádió előtt szorongó leedsiek is tövig rágták a körmüket, elvégre az ukrán Zaporizzsja az első félidőben eltüntette az Angliában összeszedett 1–0-s hátrányt, s bizony a második félidőben egy szabadrúgásnál csak a jó isten és a felső léc mentette meg Terry Venables gárdáját. Végül a 77. percben Barmby egyenlített, pontot téve a párharcra. Az Ipswich egy tizenegyessel bandukolt tovább – amiből látszik, manapság senki sem mehet biztosra.
Ezt már Glasgow-ban is tudják: a Rangers a hosszabbításban már jobban állt, mint az első meccsen 2–0-ra nyerő Viktoria Zizkov (3–0 a 97. percben; persze ha az addig kettőt jegyző Ronald de Boer bólintása nem a kapufán landol már a 85. percben…), csakhogy a csehek Licka remek lövésével megszerezték ama bizonyos idegenbeli találatot.
Nem csak a skótoknál játszottak ráadást csütörtökön: a legutóbb általános meglepetésre otthon 3–1-re vesztő Sporting fantasztikus játékkal a 83. percben kiharcolta a hosszabbítást Belgrádban (megjegyzendő: zárt kapuk mögött), ám a veterán Csakar beállítása óriási húzásnak bizonyult. Az öreg a kétszer 15 perc során egy pontosan beívelt szöglettel, valamint egy kontra pazar befejezésével megmentette a jugókat a tizenegyespárbajtól. Mindazonáltal érdemes felidézni a Partizan szakvezetőjének, Ljubisa Tumbakovicsnak a nyilatkozatát: "Rosszul játszottunk, szerencsénk volt. Teljesítményünkre két magyarázatot adhatok: hét kulcsjátékosom sérült, továbbá a Sporting lefutballozott minket a pályáról.”
A Panathinaikosz a nagyképűségére fizetett rá kis híján: az idegenbeli sikert követően a hellének csalták a futballt, a Liteksz Lovecs pedig Grafnak a rendes játékidő lejárta utáni percben szerzett góljával összehozta a meccsnullt. Végül a görögöket is megmentette matuzsálemük: a 37 éves Warzycha egy duplával továbblőtte a Panát a túlórázás alatt.
Döcögött a Parma is, a moszkvai 1–1 után a CSZKA 2–1-re vezetett Itáliában, Mutu azonban egy szerencsés góllal előbb egyenlített, majd a 91. percben átlendítette a taljánokat a tű fokán. Elbukott ellenben a Chievo: a jugoszláv bajnokságban csetlő-botló Crvena zvezda a belgrádi 0–0-t követően Veronában az utolsó húsz percben kétszer is mattolt, így várhatja a sorsolást. Szintén az otthontól távol parádézott a Besiktas, amely "anno” csupán 2–2-re volt képes az FK Szarajevóval szemben, Boszniában viszont egy legényes 5–0-val állította helyre a világ rendjét.
Érdekesség gyanánt megemlítendő a kettős román–holland párviadal: Bukarestben a Rapid nem tudott az arnhemi 1–1-re építeni, a Vitesse 1–0-ra győzött; a Heerenveen ugyanakkor hiába tett meg mindent a Victoriával szemben, csak a küszöbig jutott el (3–0 után 0–2).
S végül a kör legnagyobb hőstettének indult, végül szomorú véget érő norvég kalandjáról: a Stabaek az Anderlecht elleni idegenbeli 1–0-s sikert megfejelendő a saját gyepen is vezetett öt perc után, de a jóval rutinosabb belgáknak ezúttal sikerült feltörniük az északi kiscsapat védelmét, a második alkalom pedig a második kört jelentette. Arra a lábjegyzetre nyilván senki sem fog emlékezni egy idő után, hogy MacDonald gólja előtt mintha egy vendégkezet is érintett volna a labda…