Németország és Brazília ott van az elődöntőben. Erre senki sem kapja fel a fejét, hisz a Nationalelf és a selecao is tizedszer jutott el a legjobb négyig. A két régi harcossal szemben az ellenpontot Dél-Korea és Törökország jelenti. Ôk újoncok, mi több, a koreaiak kontinenséről, Ázsiából még egyetlen csapat sem jutott ilyen messzire a labdarúgás legnagyobb seregszemléjén.Ázsia tehát ünnepelhet, méghozzá egy olyan válogatottat, amely meglehetősen szerény céllal vágott neki a tornának: a közvélemény csak annyit szeretett volna, hogy Guus Hiddink csapata gyűjtse be az ország történetének első világbajnoki győzelmét. Ezt villámgyorsan, az első csoportmérkőzésen teljesítette (Lengyelország, 2–0), attól kezdve pedig megállíthatatlanul menetel. Csoportelsőként jutott a nyolcaddöntőbe, ahol hosszabbításban, An Dzsung Hvan aranygóljával legyőzte Olaszországot, majd a következő körben tizenegyesekkel Spanyolországot is kiejtette. Ha hozzátesszük, hogy a csoportmeccsek utolsó fordulójában 1–0-ra megverte és elbúcsúztatta Portugáliát, akkor Dél-Koreát nyugodtan nevezhetjük a dél-európai labdarúgás hóhérának is!A dél-koreai együttes eddig tökéletesen megtestesíti Sepp Blatternek, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) vezetőjének álmát. A svájci prezident már régóta hangsúlyozza – és minden cselekedetével meg is erősíti –, hogy szeretné felzárkóztatni Ázsiát és Afrikát a többi kontinenshez. Sportszakmai szempontból Afrika került hamarabb sínre – 1990 óta mindig volt afrikai válogatott, amely maradandót alkotott a vébén –, eseményszervezés szempontjából azonban a másik kontinenst illette az elsőbbség.Ázsia, egészen pontosan Dél-Korea és Japán megkapta a 2002-es világbajnokság rendezési jogát, ennél jobb alkalmat pedig keresni sem lehetett volna a kiugrásra. A kontinens négy gárdát delegált a tornára, az eredmények ismeretében kettőt, Szaúd-Arábiát és Kínát egy-egy kézlegyintéssel elintézhetünk, viszont a társrendezők kitettek magukért. Japán a nyolcaddöntőig jutott, Dél-Korea pedig még nem ért az út végére.Ráadásul lehetetlen megjósolni, hol van a végállomás. A Hiddink-csapat ugyanis minden támogatást megkap. Szabályost és szabálytalant is. A szurkolók fantasztikus hangulatot teremtenek minden mérkőzésükön, a holland tréner már-már laboratóriumi körülmények között dolgozhat az embereivel, ráadásul nekik semmiféle akklimatizációs nehézséggel sem kellett megküzdeniük. De mindez alighanem kevés lenne.Nem elvitatva a dél-koreaiak érdemeit, kellett az eddigi sikereikhez egy jó adag sportdiplomácia is. Az utolsó három mérkőzésükön, sorrendben Portugália, Olaszország és Spanyolország ellen a bíráskodást rengeteg kritika érte. Az alulmaradó csapatok meglehetősen kemény szavakkal illették a bírók tevékenységét: a portugálok két kiállítást, az olaszok két gólt, több rosszul beintett lest és Totti piros lapját, míg a spanyolok ugyancsak két gólt és rengeteg rosszul megítélt lest kértek és kérnek számon a játékvezetőkön. Az esetek egy részében volt alapja a kritikáknak. Ennyire talán nem illene lejtenie a hazai pályának!De térjünk vissza a pályán elért eredményekhez, amelyek önmagukban minden elismerést megérdemelnek. Amint azt a mellékelt táblázatunk mutatja, a 2002-es lesz Ázsia történetének eddigi legeredményesebb világbajnoksága. A kontinens csapatai korábban még sohasem nyertek meg ennyi mérkőzést (5), sohasem szereztek enynyi gólt (11) – ráadásul ez a két szám a dél-koreaiak szereplése függvényében még módosulhat is –, és sohasem érte még el két képviselőjük a második kört. Az előretörés tehát nehezen vitatható, ugyanakkor elgondolkodtató, hogy csak a két rendező tudott lépést tartani a vetélytársaival, a másik két ázsiai csapat a végső sorrendben majd a 31. (Kína) és a 32. (Szaúd-Arábia) helyet foglalja el.Az ázsiai futball remek szereplése a nemzetközi szövetség hasznára is válhat. Ennek köszönhetően ugyanis megnyílhat egy olyan méretű piac a FIFA előtt, amilyen korábban elképzelhetetlen volt. A labdarúgás gazdasági fejlődése a már meghódított kontinenseken – Amerikában, Európában – korlátozott, ám azt pillanatnyilag lehetetlen felmérni, milyenek a keleti lehetőségek. Egyvalami vitathatatlan: a kilátások fantasztikusak. Csak néhány kiragadott példa: a kontinensek közül Ázsia a legnépesebb, a koreaiak sikere minden bizonnyal rengeteg embert ösztönöz arra, hogy futballozzon, a vásárlóerő felbecsülhetetlen. Azaz a fejlődés garantált.A már említett Sepp Blatter egyszer azt mondta, hamarosan afrikai ország adja majd a világ legjobb futballcsapatát. Nos, a fekete kontinens befutására még várni kell. Amiben viszont talán még a svájci elnök sem hitt, most bekövetkezhet. Bármilyen hihetetlen, de Dél-Koreát már csak két lépés választja el a csúcstól. Eddig csak európai, észak- és dél-amerikai csapatok jutottak ennyire közel a futball Olümposzához.Most egy ázsiai gárda is megostromolja a magaslatot. Ha vetünk egy pillantást a térképre, s tanulmányozzuk Törökország földrajzi elhelyezkedését, elbizonytalanodunk az egyet illetően…