Semmitől sem tartanak

Dél-Korea megőrült.
Bocsánat, de nincs jobb szó rá. Az ázsiai ország napok óta egy mérkőzés, az Olaszország elleni világbajnoki nyolcaddöntő lázában ég. Játszhat a vb-n Brazília, szenvedhet Németország, hengerelhet Anglia, az újságok vezető híre csak és kizárólag Guus Hiddink csapatával lehet kapcsolatos. Ha a nagy kedvencnek, An Dzsung Hvannak másképp van fésülve a haja, már megér egy cikket, ha a századik válogatottságára készülő Hvang Szun Hong csak megköszörüli a torkát, rögvest fél oldalt kap, nos, akkor belegondolhatunk, mennyit írnak a squadra azzurra elleni összecsapásról…
Rengeteget.
Joggal. Az érdeklődés ugyanis szinte felfoghatatlan méreteket öltött. A telt ház garantált a tedzsoni stadionban, igaz, a dél-koreaiak most talán két Maracanát is megtöltenének, annyian szeretnének bejutni a találkozóra. Tedzsonban napok óta sátortábor van a stadion körül, jönnek, csak jönnek az emberek, és nem akarják megérteni, hogy hiába teszik mindezt. A jegyek már elfogytak. Hiába minden tüntetés, az aréna nem gumiból készült, egyszerűen nem férnek el többen 42 ezernél. A kívül rekedőknek maradnak a kivetítők. A hírek szerint több mint 300-at állítanak fel belőlük országszerte, becslések alapján legalább hárommillió ember szórakoztatására.
Mert abban mindenki biztos, hogy a meccs remek szórakozás lesz. Miért is lenne más, az olasz csapat valódi játékerejét – nem a horvátok elleni produkcióra gondolunk! – mindenki ismeri, a dél-koreaiak pedig ezen a vb-n igazolták, hogy mindent megtanultak, ami a futballból megtanulható. Tudnak nyolc-tíz sémát, atletikusan hihetetlenül képzettek és senkitől sem félnek.
"Ismerem az olasz csapatot, nagyon erős. De azt hiszem, a dél-koreai is van olyan erős” – jelentette ki például An Dzsung Hvan, a válogatott csatára. Ô pedig testközelből ismerheti a taljánokat, lévén a Serie A-ban szereplő Perugia alkalmazottja. Elképzelhető, sokan azt gondolják, csak a játékosoktól megszokott kötelező optimizmus beszél a támadóból, de akkor mit mondjunk, amikor a mindig visszafogott Guus Hiddink következő nyilatkozatát olvassuk? "Mindenki azért fohászkodott, csak nehogy az olaszokkal találkozzunk, én azonban nem félek. Nem hiszem, hogy nyomás lenne rajtunk, szerintem ez a csapat mindent el tud viselni” – fogalmazott a holland szakvezető.
Neki pedig vakon hisznek az itteniek. Akkor még nem hittek neki, amikor azt ígérte: igazi csapatot farag ebből a gárdából. Ma már gondolkodás nélkül elfogadják, amit mond. Hiddinket már-már istenként tisztelik és szeretik Dél-Koreában. De nehogy azt higgyék, hogy csak a szurkolók! Már a politikusok is meghajolnak előtte, a kormány például bejelentette: hajlandó azonnal állampolgárságot adni a hollandnak, csak nehogy elhagyja a válogatottat, és elfogadja a PSV invitálását. A maradás mellett szóló érv lehetett az az egymillió dollár is, amelyet Hiddink a nyolcaddöntőbe jutásért vehetett fel a szövetségtől…
Giovanni Trapattoninak, az olaszok szövetségi kapitányának is foglalkoznia kell az állásával, igaz, ő erről szívesen eltekintene. A szakvezetőt sokan bírálják a csapat csoportmérkőzések során nyújtott visszafogott teljesítménye miatt, és könnyen elképzelhető, hogy az olasz búcsú egyúttal Trap búcsúját is jelenti.
Ráadásul a squadra azzurra több szempontból is nehéz helyzetben van. Hozzáértők a legnagyobb veszélyforrásként a dél-koreaiakat támogató közönséget jelölik meg, de ettől nem tartanak annyira az európaiak. "Tisztában vagyunk vele, hogy idegenben játszunk, de ez nem probléma. Van egy pici előnyük a szurkolók miatt, de ez csak az igazán jó csapatnak jelent valódi előnyt. A szurkolók a pályán kívül vannak, mi a pályán futballozunk, tizenegy a tizenegy ellen. Én nem negyven-, hanem nyolcvanezer nézőhöz szoktam, a Romával gyakran kell ennyi ellendrukker előtt szerepelnünk” – nyilatkozta például Francesco Totti, a gárda (visszavont) csatára.
Sokkal nagyobb probléma lehet az összeállítással. Fabio Cannavaro eltiltás miatt nem szerepelhet, Alessandro Nesta és Luigi Di Biagio sérült, játékukhoz talán csodánál is többre van szükség, elöl pedig vagy négyen marják egymást egy, esetleg két helyért. Vieri ugyebár kivételezett helyzetben van, így páholyból nézheti, amint Filippo Inzaghi, Alessandro Del Piero, Vincenzo Montella és a már említett Totti nyilatkozatháborút vív a csapatba kerülésért. Ha Trapattoni a 3–5–2-es formációt választja, akkor egy (alighanem Totti), ha a 3–4–1–2-est, akkor pedig két (Totti, Del Piero?) játékos örülhet.
Az olaszokkal kapcsolatban feltétlenül érdemes megjegyezni, hogy a legutóbbi három világbajnokságon egyaránt tizenegyesekkel bukták el a sorsdöntő csatájukat (sorrendben az elődöntőt, a döntőt és a negyeddöntőt). Aligha meglepő, hogy több újságíró is arról faggatta Gianluigi Buffon kapust, mit szólna, ha büntetők döntenének. "Igazából nem akarok hős lenni, és remélem, nem lesz szükségünk tizenegyesekre. Először is abból indulok ki, hogy a rendes játékidőben megnyerjük az összecsapást, másodszor pedig szeretném megőrizni a családtagjaim jó egészségi állapotát. Semmi szükségük sincs az ilyen szétlövésekkel járó idegeskedésre” – felelte a Juventus hálóőre.
Egy biztos: a dél-koreaiak sem szeretnék, ha Buffonból hős lenne.