KEZDŐDÖTT MÁR a BL-szereplés Bulgáriában, Razgradban, a svéd Djurgarden otthonában, a koszovói Pristinában, a kazah Tobol stadionjában, a feröeri Klaksvík műfüvén és a walesi The New Saints ellen. Ezúttal az FA Noa tengerszint felett 1400 méterrel fekvő létesítményében indult a Ferencváros nemzetközi kupakalandja.
Volt már jobb és rosszabb is a rajt.
A lényeg, hogy Robbie Keane első BL-selejtezője győzelemmel ért véget a Fradi kispadján, és ezzel máris elérhető közelségbe került a Konferencialiga alapszakasza, hiszen továbbjutás esetén legrosszabb esetben is ott köt(het) ki a csapat. Elsőre elfogadható volt ez a kilencven perc, még akkor is, ha az elmúlt évek idénynyitó meccseihez hasonlóan ezúttal is akadtak verejtékes pillanatok a ferencvárosi kapu előtt, és bizony elsülhetett volna rossz(abb)ul is a premier. Ha Stefan Gartenmann demoralizáló öngólja után egy perccel jön a második örmény találat, ha Dibusz Dénes nem védi ki a laposan suhanó labdát, ki tudja, milyen gödörbe került volna a Fradi; lett volna-e onnan visszaút, vagy a portugálokkal felturbózott örmények elsöprő lendületet kapva legyőzik a magyar bajnokot. Szóval, a kétgólos hátrány pokolian nehéz helyzetbe hozta – hozhatta volna a zöldeket. Azonban Robbie Keane újjáalakuló csapata megvillantott valamit az erényeiből: a nyáron érkező ír Callum O’Dowda fejes góllal, a svéd Jonathan Levi mesteri gólpasszal hálálta meg a bizalmat, az elmúlt években szerzett rutinnak köszönhetően az együttes pedig eljutott oda, hogy az ilyen mérkőzéseket nehéz körülmények között is sikerrel veszi. Nem kifogás az orkánerejű szél, a 30 Celsius-fokos hőség, a magas páratartalom, az agresszív ellenfél, s az sem, ha a hajrában kiállítás miatt egy játékossal kevesebben vannak. A Ferencváros megtette az első lépést a Bajnokok Ligája alapszakasza felé, az Üllői úton nem titkolják, Szerhij Rebrov edzősködése után a motiválatlansággal még véletlenül sem vádolható Robbie Keane-nel is oda vágynak.
A Noa, a négyezres örmény aréna újabb emlék lesz az elmúlt évek különleges rajthelyszínei között. A világban úgy tartják, az örmények vérében van az alkudozás, a piacon akkor is eladnak valamit, ha az arra járó csak kérdezni akar.
Nos, a Fradi nem alkudozott – vitte, ami kellett neki.