A negyedik mesebeli afrikai

Szenegál a negyedik tehát, az idei távol-keleti seregszemlén pedig az első, hiszen kis túlzással percek alatt bebiztosította magát, és egy félidő alatt szertefoszlatta az uruguayiak reményeit. Aztán labdázgatva, hátradőlve figyelte – mire megy egymással a csoport elvben két legnagyobb esélyese, az Incshonban éppen ki-ki meccsen élethalálharcát vívó Dánia és Franciaország. Ide jutott a világfutball, még ha aztán a szenegáliak majdnem meg is itták a nagy kényelmesség levét.

De menjünk sorjában!
Kezdjük például azzal, hogy a holland Wegereef játékvezető egyik aszszisztenseként Székely Ferenc is kiballagott a csapatokkal a gyepre, mi több, a vébé egyetlen magyarja a pénteki Dél-Korea–Portugália meccsre is megbízást kapott. Székely egyébiránt jól látta el feladatát, igaz, a sors fintora, hogy a meccs valamennyi találata a másik oldalon lévő kapuba esett.
A szenegáliak Dánia elleni gólszerzője, az ugyanott ki is állított Diao természetesen nem léphetett pályára, visszatért ellenben a sérült csapatkapitány, Aliou Cissé, Diao helyére pedig Henri Camara került.
Ô is nyitotta a 2. percben a besárgult játékosok nem rövid sorát – a tét, az idegesség érthetően az átlagosnál durvább meccset szült, végül hét szenegáli és öt uruguayi kapott lapot, hetet az első, ötöt a második félidőben. A holland játékvezető keményen megdolgozott a pénzéért. A sorban a negyedik húsz perc elteltével egy súlyos védelmi hibát követően Carini kapusnak villant (pedig hozzá sem ért a mellette elterülő Dioufhoz), de még jobban fájhatott neki, ami ezután történt: Fadiga belőtte a büntetőt.

Hat percre rá már-már eldőlt. Bouba Diop ekkor belsőzte a bal pipába Szenegál második, majd újabb tizenkét perc elteltével ugyanő a lécről a gólvonal mögé a harmadik találatát. K. O. – háromnegyed óra alatt, Uruguay romokban hevert. Gondoltuk ekkor.
Mindenesetre a jóllakott kokainbáróra emlékeztető Víctor Púa kapitány még a második gólt követően cserélt, lehozta a centerhalf Sorondót, és a Santander támadójával, Regueiróval próbált lendíteni a csatárjátékon – eleinte nem igazán sikerrel.
Nem tudni, a szünetben Púa milyen érvekkel hatott a fiaira, ordított-e, kérlelte-e őket, vagy egyszerűen a hazaszeretetre, esetleg az otthoni felháborodásra apellált, egy biztos: a második játékrészre kifutó Uruguay nem is emlékeztetett első félidei önmagára. Ennek legragyogóbb bizonyítéka az volt, hogy fél perc sem telt el a folytatásból, amikor a Forlán társaságában frissen beállt Morales első labdaérintéséből máris faragott a jókora hátrányon. Ekkor már négy csatár tüsténkedett a tizenkilencre lapot húzó Víctor Púa együttesében, több cseréje nem volt, nyernie kellett a továbbjutáshoz, miközben még mindig két góllal ment az ellenfél.
A 69. percben már csak eggyel! A Manchester Unitedben többnyire kispados Diego Forlán úgy lőtt "látótávolságon kívülről” a jobb pipába, hogy a védők által kivágott labdát nem is hagyta leesni, csak mellre vette, és már zúdította is a háló irányába. Nyílt, őszinte futball zajlott, Szenegál nem állt be bekkelni, Uruguay viszont megszagolta a váratlan lehetőséget, így percenként kerültek veszélybe a kapuk.

A rendes játékidőből már kettő sem volt hátra, amikor még egy, utolsó
esélyt kapott a céleste: tizenegyeshez (szintén nevetséges tizenegyeshez…) jutott. Recoba ilyen helyzetekben nem szokott hibázni, ezúttal sem tette, így már csak egyetlen találat választotta el a dél-amerikaiakat a nyolcaddöntőtől!
És ehhez a csodához sem hiányzott sok. A 92. (!) percben Varela vagy 25 méterről tüzelt, Sylva az ezt megelőző beívelés miatt még nem tartózkodott a kapujában, Diatta azonban a gólvonal előtt belevetődött a labdába, amely magasan felpörgött, Sylva feküdt, Diatta feküdt, az érkező Morales pedig senkitől sem zavartatva négy méterről bólintott… a bal kapufa mellé.
Menny helyett pokol Uruguaynak, megdicsőülés és nyolcaddöntő Szenegálnak.
A franciákkal egy (1998), Uruguayjal további kettő (1930 és 1950) világbajnoki cím birtokosa búcsúzott Dél-Koreától, ezzel is jelezve a júniusi sorozat elképesztő kiegyensúlyozottságát. És a továbbjutó Szenegál? Fadiga egymecscses eltiltása miatt nem lehet ott az
F-csoport első helyezettje, alighanem az angolok elleni nyolcaddöntőn, a társak szintén besárgult tömegének ellenben törlődik a lapgyűjteménye.
Az afrikaiak már bizonyosan sporttörténelmet írnak, mostantól csak az a kérdés, hogy pontosan meddig is. Hiszen a világ, mint tudjuk, ma már minden eddiginél többet vár a fekete kontinenstől.