Videó: magával végzett a háború után a fővárosi labdarúgás első vezére
1913. április 28-án így írt aSporthírlap a szóban forgó épületről:„Hatalmas, négyemeletes palota, amelyben az MLSZ új tanyáját felüti. A lépcsőházból egyenesen az MLSZ tágas előszobájába jutunk, amelyből a kisebb egyesületek börzeszobájába lépünk. Jobbra ettől a hatalmas tanácsterem fogadja a látogatót. A legnépesebb ülésekre alkalmas ez a 15 méter hosszú, gyönyörű terem, amelynek homlokzata a Rákóczi útra néz. Barátságos falait sárga tapétába öltöztetik, amelyen keskeny fehér csíkszálak szaladnak alá. A terem felső égőtestei kifogástalan világítást ígérnek. Komolyabb és a tanácsteremnél is ünneplőbb színbe öltözködik az elnökség szobája. Aranycsíkok élénkítik a Rákóczi útra tekintő szobának sötétzöld tapétáját. A parkettet szőnyeg borítja, amelyre ízléses bőrgarnitúrát és díszes íróasztalt állítanak. A falakat nagy eseményekre emlékeztető sportképek tarkítják, amelyekkel együtt rendkívül vonzó az elnöki szoba miliője. Itt helyezik el üvegszekrényben az MLSZ díjait is.”
Száz éve a budapestiek nemcsak futballügyben keresték fel aRákóczi út 63.-at:a futballszövetségi főhadiszállás alatt működött a könnyű varietéműsorok, ledér táncosnők és a bohém komikus-tulajdonos miatt népszerű Steinhardt-mulató – az épület látott egyet s mást az évek során.
A sorozat korábbi darabjai:•11. rész–A budai lakás, ahová Alberttől Mészölyig a fél NB I feljárt fröccsözni
•10. rész– Lehetett-e Csoszogi, az öreg suszter ihletője Sebes Gusztáv édesapja?
•9. rész – Egy meghökkentő terv nyomában, nemzeti stadion az Arany-hegybe vájva
•8. rész – A tornaterem égői bánták az első magyarországi futballedzést
•7. rész – A mámoros reggel, amelyen tízezrek felejtettek el munkába, iskolába menni
•6. rész – Ádám és Éva paradicsomi rangadója a Gellért-hegy tetején
•5. rész–IX. kerület, Springer dinasztia – zöld-fehér vér az erekben
•4. rész – Felkerestük a helyet, ahol a magyar labdarúgás született
•3. rész – Zsebben talált szemüveg és óra segített azonosítani az edzőmártírokat
•2. rész – Filmgyári ködgéppel varázsoltak Puskáséknak Londont a Nagyréten
•1. rész – Ahol Krúdy Gyula meccstudósítást írt a világháború után
A 33 FC-sztori: hagyomány és korszerűség
Hagyományt teremtene a Rendszerváltó Szemle
Népsport: az amatőr eszme rendíthetetlen harcosa
Ismeretlen futballtörténelem: rendszerváltás varrótűvel
