Mielőtt megnéznénk a gólokat, elöljáróban egy kis magyarázat ifjabb olvasóinknak. Mint akkoriban minden április 4., az 1984-es is munkaszüneti nap volt – a második világháború magyarországi befejeződése, a felszabadulás tiszteletére. (1989 óta ez már nem ünnep, ezt a szálat itt el is vágjuk.)
A Magyar Televízió kihasználta az alkalmat, és körkapcsolásos meccsnézést szervezett az ország több települését bevonva – a gólok közötti vágóképek erről tanúskodnak. Plusz arról, hogy politikusok nélkül akkoriban sem volt futballmeccs a futballmeccs.
A HAT GÓL TÖRTÉNETE ID. KNÉZY JENŐ KOMMENTÁLÁSÁVAL
HIRTELEN TÁMADT NÉPSZERŰSÉGBEN
Az 1982-es vb, a Salvador elleni 10–1 óta nem látott különbségű győzelmet arattunk – hogyan értékelt a sajtó?
Esterházy Márton és Mészáros Ferenc az első gólját szerezte a nemzeti válogatottban, míg a meglehetősen ingatag török védelem közepén a csapatkapitány Fatih Terim ekkor volt 51. alkalommal, egyben utoljára válogatott. Arról a Fatih Terimről beszélünk, aki nemcsak játékosként kötötte össze életét a Galatasarayjal és a török válogatottal, hanem edzőként is – manapság a harmadik szövetségi kapitányi korszakát tölti, hazája vele fut neki a nyári Európa-bajnokságnak. FELKÉSZÜLÉSI MÉRKŐZÉS |
„A lefújás utáni pillanatokat, remélem, egyetlen futballistánk sem fogja elfelejteni – írta az akkoriban Népsport néven megjelenő lapunk helyszíni tudósítója, Borbély Pál. – A győztesek álltak a gyepen felemelt kézzel, és valósággal fürödtek a hirtelen támadt népszerűségben meg saját boldogságukban: az Európa-szerte félelmetes hírű közönség, ötvenezer fanatikus nem köszöntötte – ünnepelte őket!”
A törökök nem sokkal korábban Ausztriát 3–1-re verték meg Eb-selejtezőn, azaz bár a mieink voltak a mérkőzés esélyesei, nem mehettek biztosra – jobb volt kiverni a fejekből a két évvel korábbi győri 5–0-t.
Pláne, hogy még csak néhány napos volt a jugoszlávok elleni szabadkai vereségünk (1–2) emléke.
ELRAGADTUK TŐLÜK
„Nehezen lendült játékba a gárda – tudósított lapunk Isztambulból. – Voltak időszakok, amikor a szerencse is segített csapatunknak a török gól elkerülésében, de amikor sikerült Mészárosnak és Kardosnak Zafer hálójába találni, minden nagyon egyszerűvé vált.”
Mezey György a hazafelé tartó repülőgépen osztotta meg gondolatait lapunkkal.
„A 6–0 úgy született meg, hogy (a törökök) nagyon magabiztosan kezdtek, helyzeteik is voltak, de amikor elragadtuk tőlük a kezdeményezéshez szükséges teret és lehetőségeket, s gólokat rúgtunk, egyszerre pánikba estek – fogalmazott a kapitány, majd az öltözőbeli nagy ünneplés elmaradását így indokolta: – Ezek a labdarúgók jóval messzebb néznek, mint ahogyan sokan feltételezik róluk.”
MINIMÁLISRA CSÖKKENTEK
S hogy mit jelentett az, hogy messzebb? Egy héttel később olimpiai selejtező várt a magyar válogatottra, a Los Angeles-i részvételhez le kellett győzni Bulgáriát. Az isztambuli csapatból kilencen kezdtek a Megyeri úton is, vezettünk Dajka László góljával, de a vége 1–1 lett.
„Minimálisra csökkentek továbbjutási esélyeink” – kommentált letörten Mezey. Egy moszkvai győzelem még amerikai vízumhoz segíthette volna a mieinket, nyertünk is 1–0-ra, de ez kevés volt, hárommal kellett volna.
Más kérdés, hogy a politika közbeszólt, és a vesztes szovjetek hiába ünnepeltek a Luzsnyiki Stadion gyepszőnyegén, a szocialista országok néhány héttel később bejelentett bojkottja miatt ők sem utazhattak a Los Angeles-i olimpiára.
Máris lehetett még messzebbre tekinteni, egészen az 1986-os mexikói világbajnokságig. Irapuatóról még csak kevesen tudták errefelé, hogy a térképen van.