Olimpia: Gyurta elküldi aranya másolatát elhunyt társa családjának

A XXX. nyári olimpia 200 méteres mellúszóversenyének szerdai győztese minderről azon a találkozón beszélt, amelynek csütörtök délután adott otthont a sajtóközpont, s ahol vagy két tucat sajtómunkás sereglett össze, hogy „pótbeszélgetést" folytasson a magyar úszósport 24. ötkarikás aranyérmesével.

„Megpróbáltam aludni az éjjel, kipihenni a fáradalmakat, részben sikerült is – mondta boldogan, de korántsem frissen a 23 éves versenyző, aki a 2004-es athéni olimpiai ezüst, továbbá két világ- és két Európa-bajnoki elsőség után jutott fel a hosszabbik mellúszószámban az olimpiai dobogó tetejére. – Vébét már nyertem az utóbbi években kétszer is, de ez a mostani arany egészen más érzéseket mozgat meg az emberben. Az, hogy nagyon boldog vagyok, nem is fejezi ki igazán, amit érzek."

Gyurta elárulta, hogy olimpiai aranyáról másolatot készít, és azt eljuttatja Alexander Dale Oen családjához.

„Nagyon jó barátságban voltunk az idén, a norvég válogatott amerikai edzőtáborában tragikusan elhunyt Alexanderrel. Biztos vagyok benne, hogy a 100 mellet ő nyerte volna meg itt, Londonban" – mondta.

Kitért rá, hogy maga is rengeteget fejlődött a rövidebbik távon, s remélte, hogy már a mostani olimpián 100-on is kiugró sikert ér el.

„Titokban abban bíztam, hogy ebben a számban is dobogóra állhatok majd, ez most még nem jött össze, de nagyon közel álltam a bronzéremhez."

Gyurta elmondta, 200 méteren „hivatalosan" az volt a kitűzött cél, hogy élete legjobb idejét érje el. Ez olyannyira sikerült, hogy az olimpiai aranyat világcsúccsal szerezte meg.

Beszélt arról is, hogy bár a négyszeres olimpiai bajnok japán Kitadzsima Koszuke szerda este csak negyedik lett, attól még őt tartja napjaink legkiválóbb férfi mellúszójának. Megemlítette, hogy nagyon drukkol öccsének, Gergőnek, aki 1500 méter gyorson indul majd, saját jövőjével kapcsolatban pedig kijelentette:

„Huszonhárom éves vagyok, előttem az élet, a hosszú úszópályafutás, és természetesen képesnek, s késznek is érzem magam arra, hogy négy év múlva megvédjem olimpiai bajnoki címemet. A mostani arannyal nem változik meg az életem, legfeljebb csak annyiban, hogy egy gyönyörű darabbal bővül a gyűjtemény a vitrinemben..."