Elkezdődött a visszaszámlálás: 1000 nap van hátra a Los Angeles-i olimpiáig

Ezer nap van hátra a következő ötkarikás játékokig, a Los Angeles-i olimpiáig. Soknak tűnhet ez a majdnem három év, de figyeljük csak meg, hamarabb itt lesz a csapatok görögök vezette bevonulása egy minden bizonnyal impozáns helyszínre a torna megnyitóján, mint gondolnánk. Az mindenesetre tény, egyelőre közelebb vagyunk a párizsi végéhez, mint az amerikai elejéhez, ennek megfelelően a nagy klasszisok közül többen még csak most húznak újra szöges cipőt, vesznek fel dzsudogit, neveznek kisebb-nagyobb úszóversenyekre vagy éppen ragadnak evezőt, hogy elkezdjék, illetve folytassák a felkészülést a világ legnagyobb sporteseményére. 

A legtöbb sportágban még nincs is kvalifikációs időszak a Los Angeles-i olimpiára, ezért a startig hátralévő 1000 nap alkalmából nem a leendő, egyelőre teljesen kiszámíthatatlan sportolói összetétellel és esélyekkel foglalkozunk, hanem megnézzük, hogyan alakulhat a viadal programja, milyen új sportágak, versenyszámok kerültek az olimpiára, és mi az, ami a párizsi tanulságok alapján lekerült a menüről.

ÖT ÚJ SPORTÁG LOS ANGELESBEN

A jelenlegi erőviszonyok alapján mi, magyarok leginkább semleges nézőként élvezhetjük majd a 2028-as olimpiára újonnan bekerülő sportágakat, hiszen a négy csapat- és egy egyéni sportág közül egyikben sincsen jelentős vagy sikeres múltja hazánknak. Ennek ellenére érdekes lehet majd látni olyan – egyébként nagy potenciált hordozó – nemzeteket az adott sportágak legjobbjai között, mint például India vagy Egyiptom, amelyek amúgy nem tartoznak a legsikeresebbek közé. 

Nos, akkor nézzük, milyen újdonsággal találkozhatunk már biztosan Los Angelesben. Az egyik legnagyobb változás – legalábbis az adott sportág követőbázisát figyelembe véve – a krikett beemelése a programba. Ahogy azt már egy korábbi címlapsztorinkban megírtuk, az elsősorban a korábbi angol gyarmati területeken népszerű játékot több mint egymilliárd ember kíséri figyelemmel – persze ennek a számnak egy igen jelentős része az indiai bázis, ugyanakkor Ausztráliában, Új-Zélandon, Bangladesben és Pakisztánban is rendkívül kedvelt sport.

Egy másik ütős játékkal, a baseballal, illetve női változatával, a softballal is bővült (újra) a kínálat, ami elsősorban talán annak köszönhető, hogy az Egyesült Államok a rendező, ahol egyébként is nagy hagyománya és rajongótábora van a sportágnak. A softball annyiban különbözik csak a baseballtól, hogy valamivel kisebb pályán játsszák, a labda viszont utóbbiban nagyobb és a dobó alulról dobja. Legutóbb 2021-ben Tokióban, azelőtt pedig 2008-ban Pekingben volt része a programnak – ebből is látszik, a Távol-Keleten igen népszerű játék. Mindkét nemben a japánok a címvédők, és az amerikaiak a regnáló ezüstérmesek. Hét év kihagyás után Los Angelesben, hazai pályán törhetik meg az ázsiai hegemóniát.

Szintén a kaliforniai helyszín miatt kerülhetett be a lacrosse és a flag football. Az előbbi bármennyire is modern vívmánynak tűnhet, elődjét már az amerikai bennszülött indiánok is játszották, és a következő olimpiára 120 év kihagyást követően tér vissza, hiszen 1904-ben és 1908-ban része volt a programnak. A játékot legjobban talán úgy lehet leírni, hogy az amerikai futball és a jégkorong ötvözete, hiszen füvön (vagy műfüvön) játsszák (hálós végű) botokkal, és – ahogy a hokiban – a férfiaknál itt is megengedett az ütközés, a testi kontaktus. A flag football nem ötvözet, sokkal inkább az amerikai futball egyik variánsa, és a többi sportággal ellentétben még sohasem szerepelt olimpián. Szabályai nagyon hasonlítanak az amerikai focihoz, a fő eltérés (a mezőnygól hiánya mellett), hogy minden játékos a derekához erősített zászlóövet visz magával, és a védekező csapat ezt próbálja megszerezni a támadó fél labdás játékosától, így megakadályozva a touchdownt.

Az egyetlen új egyéni sportág a squash, azaz a fallabda az 1000 nap múlva kezdődő olimpián. A talán leginkább a teniszhez hasonlítható sportot beltéren, átlátszó „üvegkalitkában” játsszák, és a programba kerülők közül ebben lehet leginkább esélyünk eredményt elérni, hiszen Farkas Balázs a legutóbbi világranglistán a 47. helyen állt.

NS-VÉLEMÉNY

Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője: – Nagyon messze van még az olimpia, de a világhelyzet nem a stabilizáció felé halad, ami kihathat a sporteseményekre is. Kína és az Egyesült Államok között nem javult a viszony, az orosz–amerikai kapcsolat sem felhőtlen, ám attól nem kell tartani, hogy idegen hatalom támadna az USA-ra. A terrortámadás mindig veszély ott, ahol nagy tömegek mozognak, viszont az amerikai hírszerző apparátus jelentős, ha valakik felkészültek, az amerikaiak azok. A teljes elektronikus levelezést, a telefonhálózatokat is meg tudják figyelni, jó kezekben van tehát az olimpia. A védekező félnek viszont százszázalékosan kell teljesítenie, hiszen más olimpiákon is voltak merényletek, például Münchenben, Atlantában. A játékok előtt megnöveli az erőforrásokat az FBI és a többi, mintegy tucatnyi szolgálat. Ahhoz képest, milyen mértékben célpont az ország, az érdekeltségeivel szemben kevés merénylet sikerül. Jobb helyzetben van, mint Franciaország volt tavaly, nehezebb beutazni, jobban kontrollálható Európánál, kisebb a radikalizálható tömeg is, a bevándorlók nagy része a keresztény dél-amerikai országokból való, köreikben inkább a bűnözés elterjedt, nem a terrorizmus. Az Egyesült Államokban általában nem túl jó a közbiztonság, bár Donald Trump elnök határozott lépéseket tett a javításáért azzal, hogy a Nemzeti Gárdát egyes nagyvárosokba vezényelte. Los Angelesben bandák uralkodnak, nagymértékű a drogfogyasztás, mindez árnyékot vethet az olimpiai élményre, ugyanakkor a rendőri készültség a hagyományos bűnözést is elriaszthatja. A kamerarendszer, a drónok is nagyban hozzájárulnak a biztonsághoz, a hatóságok rálátása a tömegre jobb a korábbiaknál. Gy. F.

HUSZONKÉT SZÁMOS BŐVÜLÉS

Arra nem vállalkoznánk, hogy egyesével minden új versenyszámot felsoroljunk, inkább azokkal foglalkozunk, amelyek közvetlenül érinthetik a magyar kvóták számát vagy akár az éremesélyeinket. Ilyen például az úszószámok bővítése – ebben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2025-ben megválasztott új elnökének, a korábbi olimpiai bajnok úszó Kirsty Coventrynek is lehet szerepe. A mieinknek leginkább fontos változás, hogy az eddigiekkel ellentétben Los Angelesben már nemcsak a gyorsúszóknak lesz sprintszámuk, hanem háton, mellen és pillangón is osztanak érmeket 50 méteren.

Igaz, hogy olimpiai bajnokunk, Kós Hubert fő száma a 200 hát, de a tehetsége adva van ahhoz, hogy ha edzőjével úgy dönt, az 50 méterre is világklasszishoz méltón készüljön fel. A pillangóval kapcsolatban Milák Kristóf és Szabó Szebasztián neve juthat eszünkbe, utóbbi rövid pályán világcsúcstartó is volt 50 méteren, és minden bizonnyal mindketten szívesen megmutatnák a világnak, mire képesek sprintben.

A másik két hagyományos magyar sikersportágban, kajak-kenuban és vívásban nincs változás a versenyszámokban, az előbbiben viszont valamelyest átalakulhat a bonyolult kvótaszerzési procedúra, ami kedvezőtlen lehet a mieinknek. Lesz viszont vegyes csapat tornában, amelynek keretében külön versenynapon mérhetik össze tudásukat az adott nemzet legjobb női és férfi tornászai, a magyarok közül ez leginkább Mészáros Krisztofert (Párizsban 9. lett egyéni összetettben) és Cziffra Bettina Lilit (21.) érintheti. Két csapatsportágban, női vízilabdában, és szintén a hölgyek 3x3-as kosárlabdájában is bővül a mezőny. A vízilabdázóknál – ahogy a férfiaknál – 12 női válogatott versenyezhet Los Angelesben, ez azonban nem befolyásolja a mieink kvótaszerzési esélyeit, mivel a papírforma szerint a tízben is ott kell lennie Cseh Sándor csapatának. A kosarasoknál azonban nagy esélyt kaptak a mieink, hiszen legutóbb egyetlen kosár hiányzott, hogy kijussanak az olimpiára, éppen a későbbi olimpiai bajnok németek elleni selejtezőn maradtunk alul – ezúttal talán összejön a bravúrkvóta. 

Az íjászat, az atlétika (4×100 méteres vegyes váltó), a golf, az evezős tengerparti sprint és az asztalitenisz mindegyike új vegyescsapat-versennyel egészül ki – az utóbbi sportágban így férfi és női egyest, férfi és női párost, vegyes párost és vegyescsapat-versenyt rendeznek. 

Gyurta Dániel: Los Angeles a „legek” olimpiája lehet

Sohasem volt még ekkora várható nézőszám úszóeseményen, mint amire az amerikai szervezők készülnek. Gyurta Dániel, a World Aquatics büró tagja a közelmúltban a Husszein al-Muszallam vezette, a vizes sportokat tömörítő nemzetközi sportszövetség tagjaival együtt Los Angelesben járt, hogy a legutolsó részletekig tájékoztatást kérjen az amerikai közönség számára talán kivételes fontosságú vizes sportok versenyfeltételeiről. „Elképesztő látványosságokkal készülnek az amerikaiak, és mi sem bizonyítja jobban azt, hogy az úszószámok mennyire fontosak nekik, hogy a jól megszokott olimpiai sportágbeosztást épp az ő kérésükre cserélték fel a két legnagyobb sportág között: eszerint a korábbi szokással ellentétben a Los Angeles-i játékok első hetében lesznek az atlétikai és a másodikban az úszóviadalok” – mondta a Nemzeti Sportnak mellúszó olimpiai bajnokunk.    A hangsúlyok tekintetében ez tehát már most sokat elárul, noha ennél jóval nagyobb dobással is készülnek a szervezők. „Ismertük a hivatalos adatokat, de nem akartunk hinni a szemünknek, amikor megláttuk közelről az amerikai futball otthonául szolgáló, hetvenezer ember befogadására alkalmas SoFi Stadiont, amely három év múlva kizárólag az úszásnak ad otthont. A vízilabda, a szinkronúszás és a nyílt vízi úszás is Long Beachben lesz, a műugrás Pasadenában. Szinte vízhólyag nőtt a talpamra, mire a SoFit bejártuk, egyszerűen gigantikus építmény, amit nagyjából középen elválasztanak, és az egyik oldalán helyezik el a melegítőmedencéket, a másik, 39-40 ezer nézőt befogadni képes felébe pedig a versenymedencét” – számolt be Gyurta Dániel, aki arról is beszélt, hogy a minden részletre kiterjedő helyszínbejáráson a melegítőmedencék öltözőktől való távolságától kezdve a jövendőbeli „call roomok” elhelyezkedésén át a doppingellenőrző szobákig minden apró részletet tudni szeretett volna a vizes delegáció. „Minden logisztikai kérdésre választ kaptunk, és nemcsak a WA vezérigazgatója, Brent Nowicki, hanem a szervezet elnöke, Husszein al-Muszallam úr is jelen volt, aki sohasem szokott kérdéseket nyitva hagyni, ami a versenyzők teljesítményét vagy az esemény sikerét befolyásolhatja” – összegzett Gyurta Dániel.

KIMARADÓ SPORTÁG IS VAN

Még aki soha életében nem hallott a breaktáncról, annak sem biztos, hogy ismeretlen „Raygun” vagyis Rachael Gunn neve. Az ausztrál sportoló megosztó, inkább megmosolyogtató, mint profi performansza napokig, sőt talán hetekig része volt a közbeszédnek, hiszen egy olimpián Párizsban debütáló sportágban, breaktáncban alkotott „maradandót”. Az egyébként atletikusságot, állóképességet és jó egyensúlyérzéket is igénylő sport kevés ember figyelmét kötötte le – és leginkább Gunn hírhedt előadása hozott kétes kimenetelű reklámot a szakágnak. Nem szerencsés, hogy csak az átlagon aluli, valóban profihoz nem méltó produkció érte el a nagyközönség ingerküszöbét, nem is csoda, hogy az eladhatóságot szem előtt tartó szervezőbizottság úgy döntött, a breaktánc Los Angelesben már nem lesz a program része.

Egy darabig veszélyben volt az összehasonlíthatatlanul nagyobb hagyományokra épülő ökölvívás is, de amint rendeződött a nemzetközi szövetségek ügye (az orosz vezetésű IBA helyét az átlátható, nyugat-európai és amerikai vezetésű World Boxing vette át), eldőlt, hogy 2028-ban is helye lesz a programban. 

IRÁNYELVEK, REFORMTÖREKVÉSEK

A NOB változtatásaiból egyértelműen kitűnik – ez nem titkoltan a testület célja is –, hogy nagy hangsúlyt fektet az innovációra és a nemek közötti egyensúlyra. Los Angelesben 351 számban osztanak majd érmet, és 10 500 sportoló mutatja meg magát a világ legnagyobb sportszínpadán – 698 helyet kaptak az öt új sportág versenyzői. Most először minden csapatsportban legalább ugyanannyi női együttes lesz, mint férfi, sőt, labdarúgásban például 16 nőivel szemben csak 12 férfi. A nemek eloszlásán is látszik (az eredeti programban 5333 nő és 5167 férfi indul, az öt új sportágban 322 nő és 376 férfi), hogy nem a levegőbe beszél a bizottság, amikor az eloszlás egyenlőségét hangoztatja.

Az, hogy további reformok is lesznek, nem kérdés, éppen a napokban kapott szárnyra a hír, hogy a téli olimpiát is fellendítené a NOB-elnök Coventry, és szakítana azzal a hagyománnyal, hogy csak havas és jeges sportágak lehetnek részei a programnak. Elsőre a mezei futás és a terepkerékpár vetődött fel mint lehetséges téli olimpiai sportág – mondván, ezek versenyeit egyébként is inkább ősszel és télen rendezik. Egyes elképzelések ennél is tovább mennek, és néhány teremsportág, például a dzsúdó téli programba kerülését javasolják a játékok színesítése érdekében. Ezek persze egyelőre spekulációk, ráadásul az Olimpiai Chartát is meg kellene változtatni ahhoz, hogy megvalósuljanak, de a folyton változó világban és sportéletben lehetetlennek nevezni sem szabad. Az viszont biztos, hogy 1000 nap múlva kezdődik a következő nyári olimpia, és bár még sok víz lefolyik addig a Dunán, mi már most nagyon várjuk. 

Olimpiai és paralimpiai falu a UCLA campusán

Az újkori olimpiák történetében a sportkrónikák arról tanúskodnak, hogy a szó mai értelmében vett olimpiai falut először épp az első, 1932-es Los Angeles-i olimpiára építettek a szervezők. Valójában megelőzte a Los Angeles-it az 1924-es párizsi olimpián ideiglenes faházakból álló, akkor „Le Village Olympique”-nek nevezett újítás, amelynek átmeneti építményei a Boule­vard de Valmy mentén helyezkedtek el, közvetlenül a fő helyszín, a Stade de Colombes közelében. Akkoriban egy ágy napidíja 30 frank volt fejenként, ehhez jött még 25 frank az étkezésért, mosásért, villanyért és zuhanyért.   A sportolók naponta három étkezést kaptak a közös étkezőben, az ebédhez és a vacsorához pedig alkoholos ital is járt. Négy évvel később Amszterdamban – annak ellenére, hogy a párizsi olimpiai falu sikeres volt – nem épült falu, mivel a szervezők nem tudtak hasonló létesítményt elfogadható áron létrehozni. Az 1932-es Los Angeles-i volt hivatalosan az első, mai mintára épült olimpiai falu. A falut a hűvösebb éghajlatú Baldwin Hills területén hozták létre mintegy 300 hektáron, kilátással Los Angeles városára. Az 1932-es játékok hivatalos jelentéséből tudjuk, hogy a komplexum számos épületből, sportolói szállásokból és egyéb létesítményekből állt. Az akkoriban nagyon eltérő társadalmi státuszból és a világ minden pontjáról érkező versenyzők jelentős részének – anyagiak híján – óriási nehézséget jelentett volna a saját szállás és ellátás biztosítása, így a szervezők ezzel is kiegyenlített versenyfeltételeket akartak kínálni. A faluban lakók napi két dollárt fizettek, ami fedezte a szállást, az étkezést, a helyi közlekedést, a szórakozást és az általános ellátást. Egy házban négy férfi lakott, összesen 500 házikóban helyezték el a mintegy 2000 sportolót, edzőiket és segítőiket. A falunak saját kórháza, egy 2000 férőhelyes szabadtéri amfiteátruma, étkezői, postahivatala, teljesen felszerelt tűzoltóállomása és több fürdőháza is volt. Ahogy a korábbi játékokon is, a női sportolók külön, messze a férfiaktól kaptak elhelyezést – ők a Chapman Park Hotelben laktak a Wilshire Boulevard-on. Az olimpia után a falut lebontották, mára gyakorlatilag semmi sem maradt belőle. Három év múlva a Los Angeles központjában elhelyezkedő UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) westwoodi campusa lesz az olimpiai és paralimpiai falu helyszíne. A nagyjából 50 ezer diák befogadására alkalmas egyetemi város a sportolóknak és a kísérő személyzet jelentős részének otthonos, „jól belakott” szállásmegoldást kínál majd a játékok idején. Amolyan „város a városban” érzettel kínálja a legszélesebb szolgáltatási palettát, nemcsak a legkülönlegesebb nemzetközi kínálat várja az egészségesen étkezni vágyó sportolókat, hanem az egyetemi sportélethez tartozó kitűnő sportlétesítmények is gyorsan elérhető és közeli edzéslehetőséget vagy éppen regenerációs állomásokat biztosítanak a falu lakóinak.    Ahogy Fábián Lászlótól, a MOB jelenleg is a Los Angeles-i olimpia helyszínbejárásán tartózkodó főtitkárától megtudtuk, az Egyesült Államok egyik legjobb egyetemi étkeztetési programjával és teljesen akadálymentes, modern lakóépületeivel várják az amerikai szervezők a világ legkitűnőbb sportolóit, hogy magas színvonalú ellátást és pihenést biztosítsanak nekik a játékok idején.    „A lakóépületek mindegyikéből kényelmesen el lehet jutni az éttermekhez, fitnesztermekhez, tévés és szabadidős társalgókhoz, mosodákhoz, valamint a huszonnégy órás recepciós szolgálathoz. Mi úgy igyekszünk a magyarok szálláshelyét megtalálni és még időben lefoglalni, hogy az lehetőleg a közlekedési csomópontokhoz, az éttermekhez, a szolgáltatási lehetőségekhez a lehető legközelebb essen. Eközben figyelünk a szálláshelyek tájolására, hogy a pihenőidőt a lehető leghatékonyabban tölthessék el a faluban tartózkodó sportolóink” – mondta Fábián László, akit nem csupán a MOB elnöke, Gyulay Zsolt, hanem a sportért felelős szakállamtitkár, Schmidt Ádám és egy nyolctagú, elsősorban a Long Beachbe tervezett sportágak elnökeiből álló delegáció is elkísért, hogy megkezdhessék a felkészülést a még ismeretlen körülményekre.