Megyei foci: Az ellenfelet is motiválja, hogy én állok a kapuban – Balajcza

– Bírja még a gyűrődést?
– A visszajelzések alapján igen – felelte lapunknak Balajcza Szabolcs, a Somogy megyei élvonalban szereplő Hetes SC 40 esztendős kapusa, az Újpest korábbi játékosa, az UTE akadémiájának kapusedzője és szekcióvezetője. – Igyekszem karban tartani magam, persze idővel kopnak a reflexek, itt-ott mindig fáj, de a hétvégi kilencven percre ezt félreteszem.

– Mi tartja a pályán?
– A futball szeretete. A Hetesben mindenki dolgozik a futball mellett, én is csak a hétvégi bajnokikra járok, viszont a játék, valamint az összetartó közösségünk miatt továbbra is élvezem. Eddig az eredményekre sem lehet panaszunk, második helyről várjuk a tavaszt, s ezért sem akarok még elszakadni a játéktól, azt is mondhatnám, ez tart fiatalon.

– Gyakran froclizzák az ellenfél szurkolói?
– Az országban nincs olyan település, ahol ne lennének ferencvárosi érzelmű drukkerek, úgyhogy elég gyakran. Szerencsére ez sosem fordul át sértegetésbe, s összességében inkább a tisztelet a jellemző. Amióta a Hetesben védek, nagyon sok közös képre álltam oda, és sok aláírást osztottam ki, s amennyire látom, az ellenfelet is motiválja, hogy én állok a kapuban. Olykor úgy érzem, nem a Hetesnek, hanem Balajcza Szabolcsnak akarnak gólt rúgni.

– Ugyanúgy irányítja a védelmet, és kiabál a hátvédekkel, mintha az élvonalban lenne?
– Többnyire igen, de itt nem követelhetek annyit a védőktől, mint korábban az NB I-ben. Az egyik mérkőzésen vezettünk egy nullára, én pedig kértem a csapattól, kicsit álljunk vissza. Próbáltam mondani, merre tolódjunk, aztán rájöttem, ezen a szinten nem szabad visszafogni a játékosokat, mert mindannyian a futball szeretete miatt lépnek pályára, a szívük viszi előre őket. Megesik, hogy a meccs hevében megszidok valakit, de utána mindig rájövök, nem várhatok olyan technikai és taktikai tudást, amit az élvonalban megszoktam, úgyhogy igyekszem visszafogni magam.

– Kapusedzőként melyik korosztállyal dolgozik?
– Az UTE szekcióvezetőjeként három kapusedző munkáját felügyelem, illetve az U16-tól az U19-es korosztályig foglalkozom kapusokkal. Emellett szervezési feladataim is vannak, őszintén szólva ezt a szerepkört jobban élvezem, mint a karrierem utolsó két-három évét, mivel az nem úgy alakult, ahogy terveztem. Az élet viszont most mindenért kárpótolt.

– Mi a legfontosabb a kapusképzésben?
– Számomra a technikai tudás mellett a gyorsaság, a dinamika és az erő. Utóbbi alatt nem azt értem, hogy hetven kilóval kell fekvenyomni, hanem azt az alapot, amelyből fejleszthető a dinamika és a gyorsaság. Persze, már lábbal is fontos a magabiztosság, intelligencia is szükséges, hogy átlássuk a játékot, de nem véletlen, hogy a kapusedzéseken sokszor fél órányi gyakorlás után kifulladnak a srácok. Ezért fontos, hogy fejlesszük az állóképességet.

A GÓLLÖVŐLISTA ÉLMEZŐNYE
15 gólos: Kovács Krisztián (Csurgó)
14 gólos: Turós Viktor (Balatoni Vasas), Kiss János (Hetes)
13 gólos: Ivusza Gábor (Toponár)