Bevált recept: dobogót ért a paksiak kiemelkedő támadójátéka

EGY ÚJABB IDÉNY, amely aranybetűkkel kerül be a paksi futball históriás könyvébe: csakúgy, mint a 2023–2024-es idényben, ismét dobogón végzett az együttes, ezúttal bronzérmesként, a Mol Magyar Kupában pedig címvédőként bizonyult a legjobbnak. Tavaly nyáron nem kevesen gondolták úgy, azok után, hogy miután a csapat tizenhárom év elteltével ismét ezüstérmes lett az NB I-ben, csak lefelé vezethet az út, és bár a bronzérem ilyen megközelítésből valóban némi visszaesést mutat, nem szabad elfelejteni, a 27. fordulót követően még az jelentett szenzációt, hogy három csapat, a Ferencváros, a Puskás Akadémia és a Paks csaknem azonos eséllyel fut versenyt az aranyéremért. De ne szaladjunk ennyire előre!

Az állandóság mellett több játékelemben is fejlődött a Paks

A legtöbb gól mellett a második legtöbb meccsenkénti várható gól is a Paksi FC-hez fűződik az OTP Bank Liga 2024–2025-ös kiírásában. Az 1.82-es xG-nél csak a Ferencvárosnak van átlagosan magasabb értéke (1.98 xG), viszont a paksiak esetében a 65 szerzett gól a várható hatvanhoz képest túlteljesítés, főleg ha az előző, ezüst­éremmel végződő idényt vesszük alapul, amelyben a várhatónál öt góllal kevesebbet szerzett (51 az 56.1-es xG-hez képest).   Mivel Bognár György első paksi időszaka után 2023 elején visszatért, és Hornyák Zsolt után az állandóság legfőbb jelképe az NB I-ben, a játék karakteres elemei nem változtak. Mégis fontos megjegyezni, hogy az eddig meglévő erősségek mellett több játékelemben is fejlődött a Paks. Az NB I-ben ellene szabálytalankodnak a legtöbbet, a beadások, a levegőben vezetett gyors, direkt támadások, a támadóharmadban teremtett veszély, valamint a befejezések tekintetében az NB I-ben kiemelkedően teljesít, emellett a letámadásban is jeleskedik – mindez a múltban is jellemző volt az együttesre.   A bal oldali támadójáték visszaesett tavalyhoz képest, viszont óriási előrelépés történt a széleken történő játékban, a gólhelyzetek számában, valamint középen, a széleken és a támadóharmadban is sokkal többet és jobban birtokolta a labdát a Paks. Védekezésben visszavett az agresszivitásból, de a Cube adatelemző rendszer segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a játék a kevésbé fényes érem és az eggyel kevesebb megszerzett pont ellenére még kiforrottabbá és sokoldalúbbá vált.   A 47 kapott gól sok, ráadásul az ellenfelek helyzetei alapján öttel kevesebbet kapott a csapat, de a rengeteg szerzett gól miatt ez sosem jelentett különösebb problémát. Az elmúlt évek szép sikerei után egyáltalán nem a játékstílus lesz a csapat veszte – főleg ha úgy fejlődik, mint az elmúlt évben –, hiszen az NB I klubjaira pillantva ilyen állandóságot és tudatosságot nehéz máshol felfedezni. Ugyanakkor az eredményességet nagyban befolyásolja majd, hogy képes lesz-e a klub pótolni a távozó és az idősödő kulcsembereket. M. D.

A KUPASZEREPLÉST JÓ ŐSZI EREDMÉNYEK KÖVETTÉK

Sok idő nem jutott a felkészülésre, nagyjából három és fél hét, aztán július 18-án már Európa-liga-mérkőzés várt a paksiakra, a romániai kupagyőztes, vajdahunyadi FC Corvinul ellen. Bízni lehetett benne, hogy a román másodosztályából érkező, a hazai meccsét albérletben, Nagyszebenben játszó rivális búcsúztatása nem jelent megoldhatatlan feladatot, hogy aztán a párharc első felvonása Pakson kijózanító, 4–0-s vereséget hozzon. A visszavágón legalább sikerült kozmetikázni az összképen, a találkozó 2–0-s paksi győzelemmel ért véget, és mert a bajnoki rajt előtt az esélyesebbnek tartott ciprusi AEK Larnacát minőségi futballal 3–0-ra megverte (természetesen már a Konferencialigában…), önbizalommal telve mehetett neki a bajnokságnak. Diósgyőrből ponttal hazatérni jó kezdés, ám ha abból indulunk ki, hogy hátrányból fordítava öt perccel a befejezés előtt még a Paksnál volt az előny, lehetett némi hiányérzet a szöglet után kapott gól, a 2–2-es döntetlen miatt. Egy héttel később meglett az első győzelem (2–1 az Újpest ellen), újabb egy hét elteltével pedig az első vereség is (1–3 az utóbbi időben mumusnak számító ZTE otthonában). A nemzetközi porondon a Konferencialiga-rájátszásáig jutott az együttes, a Larnaca után a montenegrói Mornar Bart is elbúcsúztatta, és a cseh Mladá Boleslav jelentette a végállomást, de súlyos érvágást jelentett, hogy időközben Szappanos Péter a szaúdi Al-Fateh csapatába igazolt, az egyszeres válogatott kapus az egyik legfontosabb játékosnak számított – igaz, Kovácsik Ádám személyében megbízható helyettes érkezett, ez rögtön a bemutatkozó meccsén, a Ferencváros elleni 3–1-es győzelem során bebizonyosodott. Előtte még Simon Barnabással a kapuban sikerült megállítani az ötből öt győzelemmel indító Puskás Akadémiát (2–1), ugyancsak ő védett az ETO (1–2) otthonában akkor még meglepetésnek számító vereség alkalmával, majd következett egy négy győzelemből álló sorozat, amely már masszívan jelezte, Bognár György vezetőedző ismét olyan csapatot rakott össze, amelynek van esélye szép eredményt elérni.

AZ IDÉNY EMLÉKEZETES MÉRKŐZÉSE

Jellemzően nem nyerni járnak a csapatok a Groupama Arénába, a Paksnak azonban februárban sikerült ez a bravúr, tegyük hozzá, egyedüliként az egész mezőnyben! A Ferencváros sokáig irányította a játékot, az első félidőben Tóth Alex kapufát lőtt, Adama Traoré a lécre fejelte a labdát, és Szappanos Péternek is akadtak fontos védései, a hazai együttes nem boldogult a paksiak masszív játékával. Jó fél órával a találkozó vége előtt Bognár György pályára küldte a Fradiban korábban hét idényt eltöltő Böde Dánielt, aki sokadszor mutatta meg, hogy a vérében van a gólszerzés. Hat perccel azután, hogy pályára lépett, olyan helyzetből lőtt kapásból a hálóba, amilyenből nagyon sokan a kaput sem találják el, esetleg kirúgják a labdát a stadionból, aztán a hosszabbításban ziccerben lépett ki, és Gróf Dávidnak esélye sem volt a hárításra.

A TÉLi ÁTIGAZOLÁSI SZEZONBAN JÓL SIKERÜLT AZ ERŐSÍTÉS

Három állomást is érdemes kiemelni ebből az időszakból: Fehérváron úgy nyert 2–1-re, hogy jó negyedórával a vége előtt még az ellenfél vezetett, a győztes gólt Windecker József a 96. percben szerezte, a Ferencváros elleni siker (3–1) mindig, minden körülmények között nagy fegyverténynek számít, a DVSC otthonában pedig kiszakadt a gólzsák, az 5–0-s győzelem igazi erődemonstrációval ért fel. Meglepetésnek számított a DVTK elleni 4–3-as vereség, ugyanakkor Böde Dánielnek biztosan emlékezetes marad, ugyanis megszerezte a 150. gólját az az NB I-ben. Jött egy hullámvölgy, sorozatban öt mérkőzésen nyeretlen maradt a csapat, az esztendőt az ötödik helyen zárta, három pontra a dobogótól. Decemberben kiderült, a 2021–2022-es idényben 31 találattal gólkirály Ádám Martin visszatér a klubba, nem sokkal később Könyves Norbert és Szappanos Péter visszatérését is bejelentették, ami azért sejtette, a Paksnak lesz esélye éremért harcolni. Van, aki azt mondja, nincs nagy jelentősége annak, hogy a felkészülés alatt milyen eredményeket ér el egy csapat, ám ha valamennyi téli nemzetközi meccsét megnyeri, mint a Paks, az feltétlenül építi a játékosok önbizalmát.

Okozhatott hiányérzetet, hogy a tavaszi rajton azt ETO ellen hazai pályán meg kellett elégedni a döntetlennel (akkor még senki sem sejtette, hogy a győri csapat hatalmas menetelésbe kezd, és a tavaszi veretlenségét csak az utolsó fordulóban veszíti el...), azonban később kiderült, a találkozó egy tizenegy bajnokiból álló veretlenségi sorozat első állomását jelentette. Az ősszel nyolc találatig jutó Böde Dániel a Fehérvár ellen szerzett góljával befogta a góllövőlistát vezető Varga Barnabást, hogy aztán a következő fordulóban a Ferencváros elleni idegenbeli rangadón fél órát futballozva kétszer is betaláljon, 2–0-s győzelemhez segítve együttesét.

AMIBEN A CSAPATNAK LEGINKÁBB FEJLŐDNIE KELL

A paksiak futballjában benne van, hogy egymás után négy-öt mérkőzést megnyernek, ugyanakkor az is, hogy ugyanennyi fellépésen egyszer sem jön össze nekik a győzelem. A 12. fordulóban a DVTK elleni hazai, 4–3-as vereség egy négy győzelemből álló sorozatot zárt le, ráadásul első állomását jelentette egy öt bajnokiból álló, nyeretlenségi időszaknak. Ettől függetlenül a csapatnak sokáig így is esélye volt még a bajnoki cím megszerzésére is, ám az utolsó hat fordulóban csak egyszer volt képes három pontot szerezni, így a bronzérem volt az elérhető maximum. Hullámvölgy mindegyik együttes életében előfordul, ám törekedni kell arra, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson. A nagy rivális Puskás Akadémia ebben lépett előre sokat az előző idényéhez képest, bajnoki ezüst lett a jutalma.

A TAVASZI FOLYTATÁSBAN MÉG  AZ ARANYÉREMRE IS VOLT ESÉLY

Nem mehetünk el szó nélkül a 24. fordulóban az Újpest ellen játszott találkozó mellett: noha a vezetést az ellenfél szerezte meg, és félidőben még döntetlen volt az állás, a vége  a négy gólig jutó Tóth Barna vezérletével 6–1-es kiütéses siker lett. Amikor hat fordulóval a befejezés előtt a csapat 2–1-re legyőzte az MTK Budapestet, egy pontra megközelítette a második Puskás Akadémiát és kettőre a listavezető Ferencvárost, és még arra is volt esély, hogy az előző évi ezüst­érmet sikerülhet túlszárnyalni. Nem így lett, a hajrá már csak egy győzelmet hozott, de az utolsó előtti fordulóban Debrecenben játszott gól nélküli döntetlen így is biztossá tette, a Paks dobogón zárja a bajnoki évet. Végül bronzérmes lett.

Persze azt a mérkőzést négy nappal még megelőzte a Magyar Kupa fináléja, amelyben az előző idényhez hasonlóan megint a Fradi volt az ellenfél, a változást az jelentette, hogy nem hosszabbításban, hanem hosszabbítást követően, tizenegyesekkel sikerült megnyerni. Az utolsó bajnokinak tulajdonképpen egyetlen célja volt, lehetőleg gólkirályi címhez segíteni Böde Dánielt, aki be is talált a KTE (1–1) ellen, két nappal később pedig az is kiderült, a 25-szörös válogatott támadó kilenc évvel az első gólkirályi címe után másodszor is a legjobbnak bizonyult, ezúttal tizenöt találattal. Tegyük hozzá, harmincnyolc és fél évesen! Mi több, azóta, amióta Bognár György irányítja a szakmai munkát, a Paks nem először szerezte a legtöbb gólt az NB I-ben! Ráadásul csakis magyar labdarúgókat alkalmazva, s bár a rivális klub első embere szerint ez a csapat antifutballt játszik, azért a labdarúgáshoz értők nem véletlenül szimpatizálnak a Pakssal – immár hosszú évek óta. 

MINIINTERJÚ: ÚJABB KIEMELKEDŐ IDÉNY VAN A PAKS MÖGÖTT

„A téli igazolásokkal egyértelműen erősödtünk .”   – Bronzérem a bajnokságban, újabb győzelem a Mol Magyar Kupa döntőjében a Ferencváros ellen. Soha rosszabbat?      – Így van. Már az indulás előtt tudtuk, nehéz lesz az előző évi eredményeket megismételni, ám a bajnokságban elért harmadik hely, a Magyar Kupa-győzelem után nem túlzás kijelenteni, újabb kiemelkedő idény van mögöttünk.   – Hat fordulóval a befejezés előttkét pontra voltak az éllovas Fraditól, és egyre a második Puskás Akadémiától. Ilyen megközelítésből nincs hiányérzete a harmadik hely miatt? – Inkább amiatt lehet, hogy az ősz vége nem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna. A tavaszunk rendben volt, igaz, azt is tegyük hozzá, télen jól igazoltunk: Szappanos Péter, Ádám Martin és Könyves Norbert megszerzésével egyértelműen erősödtünk, érezni lehetett, van esély rá, hogy előrelépjünk az ötödik helyről. Ha mindent összevetünk, úgy érzem, a bajnoki ezüstöt hozó idényünk nagyobb bravúr volt, mint a legutóbbi.   – A klub nyártól sorozatban a huszadik idényét kezdi el az élvonalban, az utóbbi időben egyre magasabbra került a léc. Milyen szereplést remél a 2025–2026-os bajnoki évtől?      – Nem lehet más a cél, mint hogy megismételjük az előző évadbeli szereplést. Persze nem látjuk még, mekkora változások lesznek a keretben, egyelőre az a legfontosabb, hogy jól felkészüljünk a nemzetközi mérkőzésekre.   WINDECKER József, a Paks középpályása

NYÁRI FELKÉSZÜLÉS

Nem tartott sokáig a nyári pihenő, három héttel az utolsó bajnoki után június 16-án, hétfőn már edzésbe is állt a csapat. Noha a bajnokság csak július végén kezdődik, az Európa-liga selejtezőjében már július 10-én pályára lép a Paks, így könnyen kiszámítható, három és fél hét jut a felkészülésre. Böde Dánielék túl vannak már két edzőmérkőzésen: az elsőt csütörtökön hazai pályán játszották a Budaörs ellen (6–0),  a másodikat szombaton Kalocsán (15–1). Június 26-án az NB II-es Szeged-Csanád Grosics Akadémia lesz az ellenfél, aztán másnap Telkibe, edzőtáborba vonul a keret, egészen július 6-ig ott készül, és három újabb találkozó vár a csapatra – az ottani ellenfelek még nem ismertek.