Címlapsztori: rendkívüli pillanatok a 2023–2024-es bajnoki idényből

A BAJNOKSÁG MEGLEPETÉSCSAPATA: PAKSI FC

Kevesen gondolták (már ha egyáltalán valaki…), hogy a Bognár György irányította Paks története legjobb idényét futja, ami bajnoki ezüstéremben és Magyar Kupa-győzelemben csúcsosodik ki. Amikor az együttes a 4. fordulóban 6–1-es vereséget szenvedett a Ferencvárostól (úgy, hogy már az első félidőben kialakult a végeredmény), semmi sem utalt arra, hogy egy hihetetlenül sikeres időszak jön, pedig így lett. A következő nyolc bajnokijából hatot megnyert, kétszer pedig döntetlent játszott, és amikor december 10-én hazai pályán 3–2-re megverte a Ferencvárost, biztossá vált, őszi bajnokként fordul 2024-re. A tavasz is jól kezdődött, az első hat forduló tizenöt pontot hozott a konyhára, aztán viszont korábban nem látott hullámvölgy következett, amely zsinórban öt elvesztett találkozót jelentett. Volt visszaút, hiszen Papp Kristófék szerdán előbb hosszabbításban 2–0-ra legyőzték a Magyar Kupa fináléjában a jóval esélyesebbnek tartott Ferencvárost, három nappal később pedig 2–1-re megverték a Kisvárdát, így tizenegy év elteltével újra a második helyen fejezték be a bajnokságot. A klub csakis magyar futballistákat alkalmazva írt történelmet, és ezért bizony jár a kalapemelés.

A BAJNOKSÁG FELFEDEZETTJE: PÉCSI ÁRMIN

Úgy vágott neki a 2023–2024-es idénynek a Puskás Akadémia, hogy Markek Tamás a kapuban biztos pontnak számított, még a később a Fehérvárnak kölcsönadott, ott pazarul teljesítő Tóth Balázs is csak tartaléknak számított mögötte, nem jelentett meglepetést, hogy az ősszel lejátszott tizenhét bajnokiból egyetlen percet sem mulasztott. Pécsi Ármin ekkor még a klub fiókcsapatánál, az NB II-ben szereplő Csákvárnál védett, és teljesítményéről sokat elárul, hogy tizennyolc évesen kirobbanthatatlannak bizonyult a kezdő tizenegyből. A téli felkészülést már a Puskás Akadémiánál kezdte meg, a spanyolországi edzőtáborban nagyon jó benyomást tett a szakmai stábra, és mert a rajt előtt Markek Tamás megbetegedett, az első tavaszi bajnokin már ő állt a kapuban. Meglehet, első ránézésre egyeseknek kicsit vékonydongájúnak tűnik, ám korát meghazudtolóan védett a tavasszal, egyszer sem betlizett, mi több, rengeteget tett azért, hogy csapata dobogón fejezze be a bajnokságot. Mind a tizenhat tavaszi bajnokit végigvédte, csak tizenöt gólt kapott – hosszú időre megoldhatja Felcsúton a kapuskérdést.

A BAJNOKSÁG TELJESÍTMÉNYE: VARGA BARNABÁS

Három évvel ezelőtt még nem volt NB I-es mérkőzése, és bár első élvonalbeli idényében tizenhárom gólt szerzett a kieső Gyirmót támadójaként,
senki sem számított arra, ami utána következett. Tavaly a Paks labdarúgójaként huszonhat találattal gólkirályi címet szerzett, majd a Ferencváros kivásárolta a szerződéséből, ám sokan voltak azon a véleményen, a bajnokcsapatnál még a kezdőbe kerülésért is nagyon meg kell küzdenie. Természetesen az első bajnokiján góllal mutatkozott be, a harmadikon és a negyediken is háromszor talált be, és bár több meccset is kihagyott, az őszt tizenegy találattal zárta. A csúcsteljesítményt február 6-ára, az MTK Budapest elleni 5–1-es meccsre tartogatta: két gólt fejelt, kettőt pedig rúgott Demjén Patriknak, csapata ötödik gólja előtt pedig sarokkal készítette le a labdát Stjepan Loncarnak: Waltner Róbert (ZTE), Pál András (MTK), Bajzát Péter (PMFC) és Hahn János (Paks) után az ötödik lett az évezredben, aki 10-es osztályzatot kapott a Nemzeti Sport tudósítóitól. Nem mellékesen huszonnégy bajnokin lépett pályára, húsz gólt szerzett és újra gólkirály lett.

A BAJNOKSÁG ÜZLETE: AZ ÚJPEST FC ELADÁSA

Több éve hallani lehetett már arról, hogy az Újpest FC belga tulajdonosa, Roderick Duchatalet hajlandó eladni a klubot, hogy aztán ilyen vagy olyan okból azzal szembesüljenek a csapat szurkolói, minden marad a régiben. A vergődést, az agonizálást egyre nehezebben viselték a szimpatizánsok, a kilátástalan futball, az Újpest hagyományaihoz méltatlan játékoskeret sokakat távol tartott a Szusza Ferenc Stadiontól. Az őszt még Nebojsa Vignjeviccsel a kispadon kilencedikként zárta az együttes, olyan arcpirító vereséggel búcsúzva, mint a Kisvárda elleni 0–4. Február 6-án aztán nagy bejelentés történt: a Mol-csoport leányvállalata, a Mol Vagyonkezelő Zrt. többségi tulajdont szerzett az Újpest FC-t üzemeltető kft.-ben. Öt nappal később már Mészöly Géza irányításával nyert a csapat Diósgyőrben 2–1-re, azután viszont olyan vereségekbe is belefutott a csapat, mint a Fradi elleni 5–0-s vagy a ZTE elleni 5–1-es hazai vereség, de a kisvárdai 1–4 sem mutatott jól. Május 4-én hazai környezetben ütötték ki 7–0-ra a Diósgyőrt a lila-fehérek, ekkora különbséggel egyetlen csapat sem nyert a bajnokságban, ráadásul bennmaradást ért. Más kérdés, hogy a megszerzett tizedik hely aligha tesz bárkit is boldoggá Újpesten…

A BAJNOKSÁG KÉRDÉSE: A VAR ÍTÉLETEI

A 2021–2022-es idény volt az első, amikor az NB I-ben bevezették a VAR-rendszert, és bizony a működése azóta is megosztja a szurkolókat, de a labdarúgókat is. Akik pártolják, azt mondják, jóval kevesebb a rossz játékvezetői ítélet, mint előtte, egyértelműen a futball igazságosabbá tételét szolgálja, mások azt hangoztatják, idegesítően sokat áll a játék miatta, nemegyszer egyértelműnek tűnő helyzetekben is „vonalaznak”, ráadásul még így is születnek rossz döntések. Rengeteg meccset lehetne példaként hozni, amelyen érthetetlen döntés született, helyhiány miatt most csak kettőről emlékezzünk meg. A 28. fordulóban a Ferencváros remek meccsen 3–2-re győzött Zalaegerszegen, ugyanakkor a ZTE-nél közleményt adtak ki, mondván, érthetetlen, miért nem kaptak büntetőt, miután Myenty Abena a tizenhatoson belül szabálytalankodott Mim Gergellyel szemben, hogyan lehet, hogy nemcsak Erdős József játékvezető, de a VAR-szoba sem érzékelte a buktatást – ami kétségtelenül megtörtént. A másik eset a záró fordulóban történt, a Fehérvár FC–DVTK találkozó végén. Gól nélküli állásnál Nikola Szerafimov a 90. percben a hálóba kotorta a labdát, ünnepelt az egész stadion, hiszen győzelem esetén a Vidi ezüstérmes lett volna, ám a VAR úgy látta, a hazaiak védője lesről talált be. A magunk részéről erről nem vagyunk meggyőződve, ha esetleg les is lett volna, legfeljebb néhány milliméteres, márpedig ilyen helyzetben mindig a támadófutballt kellene segíteni. Egy biztos: a futball VAR-ral már nagyon nem az a játék, amibe olyan sokan beleszerettek kisgyerekként.

– Nagyon izgultak? – Gondolhatja… – mondta Nagy Zsolt, a Puskás Akadémia 18-szoros válogatott szélsője. – Amikor a Debrecen ellen lejöttem a pályáról, azt az információt kaptam, hogy vezet a Fehérvár, s úgy voltam vele, hogy marad a negyedik hely. Ám szóltak a többiek, hogy videóznak a játékvezetők, ezért elkezdtük nézni tableteken és telefonokon a Vidi-meccset, majd néhány perc múlva odamentünk a VIP elé, ahol már tévén követtük a történteket. Végül nem adták meg a gólt, izgultunk, vártuk, hogy véget érjen a meccs, természetesen a lefújáskor hatalmas volt az öröm. A tavasz második fele kifejezetten jól sikerült. – A téli szünetet a negyedik helyen töltötték, majd két vereséggel kezdték a tavaszt: gondolta volna, hogy bronzérmet szereznek? – Nem. Volt olyan pillanat, amikor korábban is megelőzhettük volna a Fehérvárt, de nem tudtunk élni vele. Aztán a Vidi elkapta a fonalat, jó eredményeket ért el, úgy éreztem, nem lesz meg a dobogó. Abban viszont biztos voltam, hogy az utolsó fordulóban legyőzzük a Debrecent. Hogy miért? Mindenki extrán motivált volt, nagyon akartuk a sikert. – Az utolsó hét bajnokiból hatot megnyertek, mit gondol, ennek köszönhető a bronzérem? – Egyértelműen! Ősszel volt néhány olyan mérkőzés, amelyen nem voltunk szerencsések. Tavasszal aztán ez megváltozott, becsülettel tettük a dolgunkat, a kapufáról befelé pattant a labda, a kétes szituációkból mi jöttünk ki jól. Ráadásul a rúgott és a kapott gólok számában is előreléptünk. Összességében sokat javult a csapatjátékunk. – Mennyit jelent ez az érem? – Azt tudtuk, hogy a negyedik hellyel is biztosan indulhatunk az európai kupában, de motivált minket a bronzérem. Egyáltalán nem volt mindegy, hogy a negyedik vagy a harmadik helyen végzünk-e, sokat jelent ez a siker a jövőre nézve. (J. Á.)

Csokorba gyűjtöttük, mely együtteseknél történt edzőváltás a 2023–2024-es idényben. A Ferencváros Sztanyiszlav Csercseszovval kezdte el az idényt, de a szakember már az első forduló előtt távozott, s Máté Csaba ült le ideiglenesen a kispadra. Ezután érkezett Dejan Sztankovics, aki az utolsó fordulóban, az Újpest FC elleni derbin (2–0) már nem is irányította a csapatot, miután hivatalossá vált, hogy a Szpartak Moszkvához írt alá. Az ezüstérmet szerző Bognár Györgyöt hagyták dolgozni a vezetők Pakson, s milyen jól tették, hiszen a Mol Magyar Kupát is elhódította a klub. Felcsúton továbbra is bíznak Hornyák Zsoltban, s a Puskás Akadémiánál vele együtt a bronzéremnek örülhettek. A negyedik Fehérvár FC-nél Bartosz Grzelak, az ötödik Debreceni VSC-nél Szrdjan Blagojevics, a hatodik Kecskeméti TE-nél Szabó István, a nyolcadik MTK Budapestnél pedig Horváth Dávid vihette végig az idényt együttesével. A hetedik helyen záró Diósgyőrnél az első tavaszi forduló előtt menesztették Kuznyecov Szergejt, akinek a helyén ideiglenesen Simon Miklós irányított, majd érkezett Vladimir Radenkovics. A kilencedik ZTE FC-nél novemberben Márton Gábor vette át Boér Gábor helyét. A tizedik helyen záró Újpestnél idény közben Mészöly Géza váltotta Nebojsa Vignjevicset. A kieső, utolsó előtti helyen végző Kisvárda Master Goodnál zajlott az élet, hiszen Milos Kruscsics után ideiglenesen Gerliczki Máté ült a kispadon, majd érkezett Mátyus János, akinek a helyét tavaly novemberben Feczkó Tamás vette át. Az utolsó Mezőkövesd Zsórynál egyszer történt váltás, Kuttor Attilát Milan Milanovics követte a kispadon. (CS. A.)

LABDARÚGÓ NB I
33. FORDULÓ
Május 17., péntek
Mezőkövesd–MTK Budapest 1–1  
Május 18., szombat
Paks–Kisvárda 2–1
Puskás Akadémia–Debreceni VSC 4–1
Fehérvár–Diósgyőri VTK 0–0
Május 19., vasárnap
Kecskemét–Zalaegerszegi TE FC 2–1
Ferencváros–Újpest 2–0