Egy anyaországi és három határon túli, magyar identitású futballcsapat elnöke, Kubatov Gábor (FTC), Világi Oszkár (Dunaszerdahelyi AC), Diószegi László (Sepsi OSK) és Zsemberi János (Topolya) beszélgetett a magyar futballcsapatok európai kupaszerepléséről és a gazdasági lehetőségekről Szöllősi Györggyel, a Nemzeti Sport főszerkesztőjével Tusványoson, a Szerencsejáték Zrt. és a Nemzeti Sport közös sátrában, a Buzánszky Jenő Sportteraszon, a pódiumbeszélgetés hatodik résztvevője pedig Kelemen Árpád, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere volt.
Mivel három csapat is érdekelt még a nemzetközi porondon, azonnal szóba kerültek a heti Bajnokok Ligája- és Európa-konferencialiga-selejtezők.
„Én harminc éve ott voltam már Pozsonyban, az autóm hazafelé már nem úgy nézett ki, mint odafelé, minden barátomat összeverték a nézőtéren – mondta Kubatov Gábor Fradi-elnök. – Most újra vissza kell térnünk Pozsonyba, és ott kell kiharcolnunk a továbbjutást. Minden mutatóban jobbak voltunk a Slovannál, sajnos csak a legfontosabban, a gólok számában nem.”
A DAC tulajdonosa, Világi Oszkár pontosan tudja, milyen nehéz a Slovan ellen játszani, régóta küzd azért, hogy letaszítsa a pozsonyiakat a szlovák bajnokság trónjáról csapatával, és adott is tanácsot Kubatov Gábornak, hogyan kell megfordítani 1–2-ről a BL-selejtezős párharcot: „Több gólt kell szerezni...” A saját klubja kapcsán pedig elmondta, hogy addig nem adja fel, amíg a DAC nem lesz bajnok, mert bár ő nem tekinti csalódásnak a második vagy harmadik helyet sem, de az igazi az aranyérem lenne. Ugyanilyen fontosnak tartja a szép, stílusos játékot is, és bízik abban, hogy idén egy európai kupa csoportkörébe is bejut a csallóközi együttes.
Zsemberi János, a Topolya tulajdonosa egy erre vonatkozó kérdés kapcsán elismerte: tárgyalt a Mol Fehérvártól távozó magyar válogatott csatárral, a zentai illetőségű Nikolics Nemanjával, és lát esélyt arra, hogy szerződtessék.
A gazdasági lehetőségek nyilván rendkívül meghatározóak a Kárpát-medencei klubok európai szereplésében. Milyen anyagi lehetőségei vannak a régió élcsapatainak a nyugati csapatokhoz képest? Nagy egyetértés volt abban, hogy a szinte nemzetközi multicégeknek megfelelő nagy nyugati klubokkal nehéz harcolni, de az országukon belüli klubokhoz képest Dunaszerdahelyen, Topolyán vagy Sepsiszentgyörgyön is meglehetősen jók a körülmények, a háttér, az infrastruktúra.
Számtalan hátrányt azonban így is el kell szenvedniük. A román Digi csatorna például a négy európai kupaszereplős román csapat közül csak a Sepsi meccsét nem közvetítette a héten, és Diószegi László azt is elmondta, a következő fordulóban vasárnap déli 12 órától kell játszaniuk, ráadásul aznap azon az egy bajnokin nem lesz VAR... „Mondtam is nekik, a székely ember vasárnap délben templomban van vagy a húslevesét eszi” – mondta a Sepsi OSK főnöke.
Világi Oszkár kifejtette, hogy a viszonylag jó anyagi helyzet ellenére ebben a régióban a jó játékosokat nehéz megtartani, sokan csak ugródeszkának használják ezeket a csapatokat, és aztán továbblépnek, és erre fel kell készülni, hogy szinte évről évre át kell alakítani a keretet.
„Az európai élcsapatokkal nem lehet versenyezni – magyarázta Kubatov Gábor is. – Amikor tavalyelőtt bejutottunk a Bajnokok Ligájába, harminckét millió euró volt a költségvetésünk, a Dinamo Kijevnek hetven millió, az övéké volt a második legkisebb... Előbb-utóbb elkerülhetetlen, hogy beszéljünk egy közép-európai liga létrehozásáról.”
Közép-Európában lehet-e gazdasági alapon sikeres futballklubot csinálni? Erre a lényeges kérdésre Kelemen Árpád, a PricewaterhouseCoopers vezető menedzsere azt válaszolta: „A sportban négy lényeges bevételi forrás van: közvetítési jogok, szponzorok, meccsbelépők, játékosértékesítések. Nyilván nem a Premier League a példa, de meg kell nézni, Csehországban vagy Lengyelországban hogyan tudnak több szponzort, több nézőt bevonzani. Ennek ellenére a magyar futballnak soha nem volt ilyen jó a helyzete közgazdasági értelemben, de tanulni mindig lehet valamit.”