Szezonnyi hiba – Sebes Gusztáv volt a legjobb, ám ez felemás dicséret volt

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2021.02.09. 10:53
null
A Hungária öltözőjében: jobbról a negyedik Mándi Gyula, a második Sebes Gusztáv – ők jól játszottak (Fotó: Színházi Élet)
Jó őszi teljesítmény, sikeres németországi túra, cél a bajnoki aranyérem, ám nehezen indult az 1931-es esztendő a Hungáriának. A magyar futballcsapatok nagy ellenfele, a prágai Slavia edzőmeccsen 3:3-as döntetlent ért el a Hungária úton.

 

Nem akármilyen együttessel játszott edzőmérkőzést 1931 februárjában a Hungária futballcsapata, az ellenfél az 1929-ben, 1930-ban és – ezt akkor még nem lehetett tudni – 1931-ben csehszlovák bajnokságot nyerő Slavia Praha volt. A szomszédos ország aranyérmese nem volt ismeretlen köreinkben, a teljesség igénye nélkül néhány nevezetes mérkőzés: a Közép-európai Kupa 1929-es kiírásában csak a döntőben maradt alul az Újpesttel szemben (5:1, 2:2), akárcsak a genfi Bajnokok Tornáján (3:0). Rá egy évre a Ferencváros a négy közé jutásért verte ki a KK-sorozatból (az 1892-ben alapított Slavia sem panaszkodhatott, mert 1938-ban övé lett a kupa).

Amikor az 1930–1931-es idény elkezdődött, szakmai berkekben elfogadott vélemény volt, hogy a Hungária visszaszerezheti a bajnoki címet az Újpesttől. A Mexikóból hazatérő együttes vállalkozó szellemű játékkal rukkolt ki, a Népsport 1931. június 3-i évértékelő száma meg is jegyzete, hogy ilyet a honi futballban„nemigen lehetett eddig tapasztalni”.A csatársor játéka kiemelkedő volt,„a Hungária azonban úgy látszott, a halfsorában és a védelmében is megtalálta az igazi összetételét, amely nem kopik el az esztendő harcaiban”.

A gárda a második fordulót követően az élre került, és a negyedik, illetve az ötödik játéknap kivételével egész ősszel vezetett. Ekkor németországi túrára utazott a Hungária, amely arról győzte meg a szakmát, hogy a kék-fehéreké lesz az aranyérem. Más kérdés, hogy az ősszel a Ferencváros ellen idegenben 1:1-es döntetlen született („a Hungária nem váltotta be a várakozást, s a Ferencváros győzelme hajszálon múlott”),majd ugyancsak novemberben az Újpest ellen is döntetlent játszott (2:2:„a Hungária játszotta a jobbik futballt, az eredmény mégis igazságos”).Az őszi elsőséget végül is az döntötte el, hogy a többi ellenféllel szemben a kék-fehérek több pontot gyűjtöttek, mint ellenfelei, hét győzelemmel és négy döntetlennel vezették a tabellát, két ponttal a Bocskai előtt.

December 14-én a Sparta vendége volt a Hungária, s csupán 3:0-s hazai vezetés után kozmetikázta az eredményt 3:2-re („a Hungária jól indult, de visszaesett és csak 3:0 után emberelte meg magát újra”).A decemberben véget érő őszi szezont így értékelte a Nemzeti Sport:„Ilyen meggyőző erővel, ennyi tudással és kiforrottsággal már régen nem jelent meg a kék-fehér csapat a startnál.”A karácsonyi német túrán mind az öt mérkőzését megnyerte az együttes, a bajnok Herthát 7:0-ra lépte le. Az volt a kérdés, egyáltalán melyik csapat verheti meg a Hungáriát?

Ennek tükrében igencsak meglepetést okozott a Slavia elleni meccsen született 3:3-as döntetlen. A Hungária 1931. február elsején még 4:0-ra győzött a Vasas ellen, érdekesség, hogy a klub korábbi játékosa, Schlosser Imre volt az egyik partjelző.

A sportlapok a Hungária–Slavia szinte valamennyi előkészületéről beszámoltak, mindkét fél nehéz mérkőzésre számított, amelyen elsősorban a presztízs volt a tét – mint a KK-ban és a két ország válogatott mérkőzésein általában. A csehszlovákok 1925-ben Prágában 2:0-ra, 1927-ben 4:1-re győztek, 1926-ban mi nyertünk 2:1-re, 1928-ban 2:0-ra, 1929-ben és 1930-ban 1:1-es döntetlen született, utóbbi évben kétszer is. A meccseken a Hungária-játékosok közül Hires (Hirzer) Ferenc (2), és Titkos Pál és Kalmár Jenő is szerzett gólt.

A vendégeknél a gólerős csatár, Frantisek Svoboda játéka volt a téma, elsősorban azért, mert a vetélytárs Spartához készült, s a Hungária körúton húzza utoljára magára a Slavia mezét (más kérdés, hogy aztán 1940-ig maradt a piros-fehéreknél). Noha prágai közvélemény a 3:0-s (!) győzelemre számított, a prágaiak népszerű futballvezére, Loos a valóság talaján állt:„Nem gondolok okvetlenül győzelemre, hiszen lehetetlen számításon kívül hagyni a Hungária németországi ragyogó eredményeit, (...) de ennek ellenére is biztosan számítok egy döntetlen eredményre.”A Hungária hívei prágai túlzásokba estek, szintén háromgólos sikert vártak. A Nemzeti Sport szerint a találkozó arról dönt, hogy a magyar bajnoki listavezető vagy a csehszlovák címvédő számít-e Európa legjobb együttesének. A vendégek esélyeit csökkentette, hogy vonatuk Prágából a hófúvás miatt csak vasárnap hajnali négy órakor érkezett meg a Nyugati pályaudvarra.

Brüll Alfréd elnök (balra) és Preissmann Lajos alelnök a lelátón (Fotó: Színházi Élet)
Brüll Alfréd elnök (balra) és Preissmann Lajos alelnök a lelátón (Fotó: Színházi Élet)

A hosszú utazás ellenére a vendégek voltak frissebbek, a Slavia már 3:1-re vezetett, ám végül a kék-fehérek kiegyenlítettek. A Nemzeti Sport tárgyilagosan fogalmazott:„A Hungáriának minden részében rossz napja volt, de így is igazságtalan lett volna a veresége a II. félidőben teljesen a védelembe szorított Slaviától.”A lap előzőleg megfogalmazta elvárásait is:„Ha tehát az eredmény a futballban bizonyos mértékig a véletlen szeszélyére is van bízva, a szép játékot mégis mindenképpen elvártuk ettől a meccstől.”Aztán a rezignált kommentár:„Hogy mégsem fejlődött ki szép játék, ez voltaképpen rejtély.”A tudósító kiemelte, hogy a találkozó vége előtt öt perccel még a vendégek vezettek,„ekkor is csak az elkeseredett akarás nyomán esett a két kiegyenlítő gól, mert ezek előtt, alatt és után is egyformán rosszul játszott a csapat”.A beszámoló nem tagadta, hogy az ikszhez a Slavia második félidőbeli rossz taktikája is kellett, tartani akarta az eredményt, ezért védekezésre rendezkedett be. Azért hozzátették:„Aki látta a meccset, érezte, hogy az isteni igazságszolgáltatás is beavatkozhatott az eredmény kialakulásába, mert a 3:1-es Slavia-győzelem a mérkőzés képének teljes meghamisítása lett volna.”

A hazaiak a szünetben az állás (1:2) ellenére fogadkoztak („meg fogjuk nyerni a meccset!”),az ellenfélnél Pekar alelnök így dohogott:„Az utolsó negyedórában elintézhettétek volna a mérkőzés sorsát, de nem feküdtetek bele eléggé.”A csehszlovák elöljáró a találkozót követően elismerte, hogy a Hungária a második félidőben nagy fölényben volt. A legélesebb kritikát az osztrák játékvezető, Göbel fogalmazta meg:„A Hungáriától – őszintén megvallva – többet vártam. Játékszisztémája egészen rossz. A centernek alig volt egy helyes akciója. A Hungáriánál Sebes és Híres tetszett a legjobban.”

A Nemzeti Sport értékelése szerint„Mándi nagy taktikai tudása csillogott újra, ő volt a fix pont hátul. A halfsorban csak Sebes elégített ki, ő volt egyben a csapat legjobb embere, ami azonban ezúttal nem sokat jelent. (...) A belső trióban csak Kalmár kivételes tehetsége csillámlott fel néha. Sárvárira nem lehetett ráismerni, Barátkyt pedig csak a II. félidőben lehetett észrevenni a pályán.”S egy korántsem barátságos megjegyzés:„Sokat kell erőlködnie ennek a három nagytehetségű játékosnak, ha egész szezonban össze akarnak hozni annyi hibát, mint amennyit ezen az egy meccsen elkövettek.”

A belső hármas játékosainak fejére olvasták, hogy nem foglalkoztatták Titkos Pált, aki pedig eredményesebb, mint Híres (Hirzer) Ferenc.„Teljesen hiányzott ebből a csatársorból mindaz, amiről pedig híres: rafinéria, meglepő húzások, helyezett lövések, jó helyezkedés, szóval minden jó tulajdonság.”Mintha Híresnek szólt volna mindez, ugyanis a Juventus bajnokaként (1926) és gólkirályaként 1927-ben a Hungáriához igazoló, s már 1929-ben magyar bajnoki aranyérmes csatárra a fürgeség, a szemfülesség és az ötletesség volt a jellemző...

Az ellenfélről korrekt vélemény állt:„Egyénileg elöl újra a nagy talentumú Svoboda tűnt ki, (...) a halfsor általában jól játszott, Simpersky volt a legjobbja, (...) Planicka a régi nagy kapus. Ő az a játékos, aki mindig kivédi azt a három-négy gólt, amivel az ellenfél biztosan megszerezhetné a győzelmet.”

A váratlan döntetlen ellenére a Hungária név jól csengett Európában, egy menedzser vissza is élt ezzel. Livornóból és Pisából sajnálkozva írták, hogy 11 ezer líráért nem fogadhatják a kék-fehéreket húsvétkor. Ekkor derült ki, hogy a Hungária nevében tárgyalt valaki.

A klubnál azt is közölték, hogy az összeg a Hungáriával kapcsolatban„egészen csekély”.

EMLÉKEZTETŐ
Hungária–Slavia Praha 3:3 (1:2)
1931. február 8., Budapest
Hungária út, 8000néző,vezette:Göbel (osztrák)
Hungária:Ujváry – Nagy, Mándi – Kompóti, Wéber, Sebes – Titkos, Barátky, Sárvári, Kalmár, Híres. Edző:Billy Hibbert
Slavia:Planicka – Zenisek, Novak (Pleticha, 46.) – Subert, Simpersky, Czernicky – Junek, Soltys, Svoboda, Bára, Joska. Edző:Josef Sloup
Gólok:Hires (15.), Sárvári (85.), Barátky (87.), illetve Svoboda (5.), Bára (10.), Soltys (70.),

Legfrissebb hírek

Drapál János, aki az idő nyomába szegődött

Népsport
14 órája

…és Darnyi Tamás berúgta az ajtót

Népsport
2025.08.07. 08:54

Japán csoda: Hirosimában, a bombázás napján született Szakai Josinori, az 1964-es tokiói olimpia szimbóluma

Népsport
2025.08.06. 08:20

Vidám SZÚR 1944-ben

Népsport
2025.08.05. 11:21

Lobogott a Vörös Lobogó a Közép-európai Kupában!

Népsport
2025.08.04. 11:44

Bűnösökből lettek csehszlovák hősök

Népsport
2025.08.02. 13:39

Népsport: hátrébb szorultak a professzorok

Népsport
2025.07.29. 09:48

Mátyás bús hadánál is többen voltak

Népsport
2025.07.28. 10:34
Ezek is érdekelhetik