Szezonnyi hiba – Sebes Gusztáv volt a legjobb, ám ez felemás dicséret volt

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2021.02.09. 10:53
null
A Hungária öltözőjében: jobbról a negyedik Mándi Gyula, a második Sebes Gusztáv – ők jól játszottak (Fotó: Színházi Élet)
Jó őszi teljesítmény, sikeres németországi túra, cél a bajnoki aranyérem, ám nehezen indult az 1931-es esztendő a Hungáriának. A magyar futballcsapatok nagy ellenfele, a prágai Slavia edzőmeccsen 3:3-as döntetlent ért el a Hungária úton.

 

Nem akármilyen együttessel játszott edzőmérkőzést 1931 februárjában a Hungária futballcsapata, az ellenfél az 1929-ben, 1930-ban és – ezt akkor még nem lehetett tudni – 1931-ben csehszlovák bajnokságot nyerő Slavia Praha volt. A szomszédos ország aranyérmese nem volt ismeretlen köreinkben, a teljesség igénye nélkül néhány nevezetes mérkőzés: a Közép-európai Kupa 1929-es kiírásában csak a döntőben maradt alul az Újpesttel szemben (5:1, 2:2), akárcsak a genfi Bajnokok Tornáján (3:0). Rá egy évre a Ferencváros a négy közé jutásért verte ki a KK-sorozatból (az 1892-ben alapított Slavia sem panaszkodhatott, mert 1938-ban övé lett a kupa).

Amikor az 1930–1931-es idény elkezdődött, szakmai berkekben elfogadott vélemény volt, hogy a Hungária visszaszerezheti a bajnoki címet az Újpesttől. A Mexikóból hazatérő együttes vállalkozó szellemű játékkal rukkolt ki, a Népsport 1931. június 3-i évértékelő száma meg is jegyzete, hogy ilyet a honi futballban„nemigen lehetett eddig tapasztalni”.A csatársor játéka kiemelkedő volt,„a Hungária azonban úgy látszott, a halfsorában és a védelmében is megtalálta az igazi összetételét, amely nem kopik el az esztendő harcaiban”.

A gárda a második fordulót követően az élre került, és a negyedik, illetve az ötödik játéknap kivételével egész ősszel vezetett. Ekkor németországi túrára utazott a Hungária, amely arról győzte meg a szakmát, hogy a kék-fehéreké lesz az aranyérem. Más kérdés, hogy az ősszel a Ferencváros ellen idegenben 1:1-es döntetlen született („a Hungária nem váltotta be a várakozást, s a Ferencváros győzelme hajszálon múlott”),majd ugyancsak novemberben az Újpest ellen is döntetlent játszott (2:2:„a Hungária játszotta a jobbik futballt, az eredmény mégis igazságos”).Az őszi elsőséget végül is az döntötte el, hogy a többi ellenféllel szemben a kék-fehérek több pontot gyűjtöttek, mint ellenfelei, hét győzelemmel és négy döntetlennel vezették a tabellát, két ponttal a Bocskai előtt.

December 14-én a Sparta vendége volt a Hungária, s csupán 3:0-s hazai vezetés után kozmetikázta az eredményt 3:2-re („a Hungária jól indult, de visszaesett és csak 3:0 után emberelte meg magát újra”).A decemberben véget érő őszi szezont így értékelte a Nemzeti Sport:„Ilyen meggyőző erővel, ennyi tudással és kiforrottsággal már régen nem jelent meg a kék-fehér csapat a startnál.”A karácsonyi német túrán mind az öt mérkőzését megnyerte az együttes, a bajnok Herthát 7:0-ra lépte le. Az volt a kérdés, egyáltalán melyik csapat verheti meg a Hungáriát?

Ennek tükrében igencsak meglepetést okozott a Slavia elleni meccsen született 3:3-as döntetlen. A Hungária 1931. február elsején még 4:0-ra győzött a Vasas ellen, érdekesség, hogy a klub korábbi játékosa, Schlosser Imre volt az egyik partjelző.

A sportlapok a Hungária–Slavia szinte valamennyi előkészületéről beszámoltak, mindkét fél nehéz mérkőzésre számított, amelyen elsősorban a presztízs volt a tét – mint a KK-ban és a két ország válogatott mérkőzésein általában. A csehszlovákok 1925-ben Prágában 2:0-ra, 1927-ben 4:1-re győztek, 1926-ban mi nyertünk 2:1-re, 1928-ban 2:0-ra, 1929-ben és 1930-ban 1:1-es döntetlen született, utóbbi évben kétszer is. A meccseken a Hungária-játékosok közül Hires (Hirzer) Ferenc (2), és Titkos Pál és Kalmár Jenő is szerzett gólt.

A vendégeknél a gólerős csatár, Frantisek Svoboda játéka volt a téma, elsősorban azért, mert a vetélytárs Spartához készült, s a Hungária körúton húzza utoljára magára a Slavia mezét (más kérdés, hogy aztán 1940-ig maradt a piros-fehéreknél). Noha prágai közvélemény a 3:0-s (!) győzelemre számított, a prágaiak népszerű futballvezére, Loos a valóság talaján állt:„Nem gondolok okvetlenül győzelemre, hiszen lehetetlen számításon kívül hagyni a Hungária németországi ragyogó eredményeit, (...) de ennek ellenére is biztosan számítok egy döntetlen eredményre.”A Hungária hívei prágai túlzásokba estek, szintén háromgólos sikert vártak. A Nemzeti Sport szerint a találkozó arról dönt, hogy a magyar bajnoki listavezető vagy a csehszlovák címvédő számít-e Európa legjobb együttesének. A vendégek esélyeit csökkentette, hogy vonatuk Prágából a hófúvás miatt csak vasárnap hajnali négy órakor érkezett meg a Nyugati pályaudvarra.

Brüll Alfréd elnök (balra) és Preissmann Lajos alelnök a lelátón (Fotó: Színházi Élet)
Brüll Alfréd elnök (balra) és Preissmann Lajos alelnök a lelátón (Fotó: Színházi Élet)

A hosszú utazás ellenére a vendégek voltak frissebbek, a Slavia már 3:1-re vezetett, ám végül a kék-fehérek kiegyenlítettek. A Nemzeti Sport tárgyilagosan fogalmazott:„A Hungáriának minden részében rossz napja volt, de így is igazságtalan lett volna a veresége a II. félidőben teljesen a védelembe szorított Slaviától.”A lap előzőleg megfogalmazta elvárásait is:„Ha tehát az eredmény a futballban bizonyos mértékig a véletlen szeszélyére is van bízva, a szép játékot mégis mindenképpen elvártuk ettől a meccstől.”Aztán a rezignált kommentár:„Hogy mégsem fejlődött ki szép játék, ez voltaképpen rejtély.”A tudósító kiemelte, hogy a találkozó vége előtt öt perccel még a vendégek vezettek,„ekkor is csak az elkeseredett akarás nyomán esett a két kiegyenlítő gól, mert ezek előtt, alatt és után is egyformán rosszul játszott a csapat”.A beszámoló nem tagadta, hogy az ikszhez a Slavia második félidőbeli rossz taktikája is kellett, tartani akarta az eredményt, ezért védekezésre rendezkedett be. Azért hozzátették:„Aki látta a meccset, érezte, hogy az isteni igazságszolgáltatás is beavatkozhatott az eredmény kialakulásába, mert a 3:1-es Slavia-győzelem a mérkőzés képének teljes meghamisítása lett volna.”

A hazaiak a szünetben az állás (1:2) ellenére fogadkoztak („meg fogjuk nyerni a meccset!”),az ellenfélnél Pekar alelnök így dohogott:„Az utolsó negyedórában elintézhettétek volna a mérkőzés sorsát, de nem feküdtetek bele eléggé.”A csehszlovák elöljáró a találkozót követően elismerte, hogy a Hungária a második félidőben nagy fölényben volt. A legélesebb kritikát az osztrák játékvezető, Göbel fogalmazta meg:„A Hungáriától – őszintén megvallva – többet vártam. Játékszisztémája egészen rossz. A centernek alig volt egy helyes akciója. A Hungáriánál Sebes és Híres tetszett a legjobban.”

A Nemzeti Sport értékelése szerint„Mándi nagy taktikai tudása csillogott újra, ő volt a fix pont hátul. A halfsorban csak Sebes elégített ki, ő volt egyben a csapat legjobb embere, ami azonban ezúttal nem sokat jelent. (...) A belső trióban csak Kalmár kivételes tehetsége csillámlott fel néha. Sárvárira nem lehetett ráismerni, Barátkyt pedig csak a II. félidőben lehetett észrevenni a pályán.”S egy korántsem barátságos megjegyzés:„Sokat kell erőlködnie ennek a három nagytehetségű játékosnak, ha egész szezonban össze akarnak hozni annyi hibát, mint amennyit ezen az egy meccsen elkövettek.”

A belső hármas játékosainak fejére olvasták, hogy nem foglalkoztatták Titkos Pált, aki pedig eredményesebb, mint Híres (Hirzer) Ferenc.„Teljesen hiányzott ebből a csatársorból mindaz, amiről pedig híres: rafinéria, meglepő húzások, helyezett lövések, jó helyezkedés, szóval minden jó tulajdonság.”Mintha Híresnek szólt volna mindez, ugyanis a Juventus bajnokaként (1926) és gólkirályaként 1927-ben a Hungáriához igazoló, s már 1929-ben magyar bajnoki aranyérmes csatárra a fürgeség, a szemfülesség és az ötletesség volt a jellemző...

Az ellenfélről korrekt vélemény állt:„Egyénileg elöl újra a nagy talentumú Svoboda tűnt ki, (...) a halfsor általában jól játszott, Simpersky volt a legjobbja, (...) Planicka a régi nagy kapus. Ő az a játékos, aki mindig kivédi azt a három-négy gólt, amivel az ellenfél biztosan megszerezhetné a győzelmet.”

A váratlan döntetlen ellenére a Hungária név jól csengett Európában, egy menedzser vissza is élt ezzel. Livornóból és Pisából sajnálkozva írták, hogy 11 ezer líráért nem fogadhatják a kék-fehéreket húsvétkor. Ekkor derült ki, hogy a Hungária nevében tárgyalt valaki.

A klubnál azt is közölték, hogy az összeg a Hungáriával kapcsolatban„egészen csekély”.

EMLÉKEZTETŐ
Hungária–Slavia Praha 3:3 (1:2)
1931. február 8., Budapest
Hungária út, 8000néző,vezette:Göbel (osztrák)
Hungária:Ujváry – Nagy, Mándi – Kompóti, Wéber, Sebes – Titkos, Barátky, Sárvári, Kalmár, Híres. Edző:Billy Hibbert
Slavia:Planicka – Zenisek, Novak (Pleticha, 46.) – Subert, Simpersky, Czernicky – Junek, Soltys, Svoboda, Bára, Joska. Edző:Josef Sloup
Gólok:Hires (15.), Sárvári (85.), Barátky (87.), illetve Svoboda (5.), Bára (10.), Soltys (70.),

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik