Utánpótlás: Ez volt Fülöp Marci kívánsága! – kapustábor Balatonfüreden

Balatonfüred szélén, az utánpótláscentrumban zajlik az edzés. Huszonkét 2003-as születésű kapus edz nagyszerű körülmények között. A gyep tökéletes, mintha egy osztrák kiscsapat otthonában lennénk. Itt rendezik immár negyedik alkalommal a Fülöp Márton-kapustábort. Majdnem négy évvel ezelőtt, 2015 novemberében – emlékezhetünk rá, a magyar futball történetének amúgy dicsőséges napján, az 1–0-s győzelemmel záruló oslói Eb-pótselejtező reggelén –, ért véget a korábbi válogatott kapus küzdelme a szörnyű betegséggel, a Balaton melletti tábor pedig alkalmat ad arra, hogy felidézzék az emlékét.

„A fiam tudta, hogy nincs esélye – mondta Fülöp Ferenc, az MTK korábbi játékosa, klubigazgatója, aki ma menedzserként dolgozik, és aki egyetlen gyermekét veszítette el. – Méltósággal viselte hosszú időn át a betegségét, nagyon sokat beszélgettünk, többször említette, fontos lenne a fiatal kapusoknak esélyt adni, megtalálni a módját, hogy megmutathassák magukat. Ilyen tábort képzeltünk el együtt, és természetes, hogy létrehoztuk. Hadd köszönjem meg az MLSZ támogatását, a szövetség ugyanis busszal, sporteszközökkel, sok egyéb aprósággal segít, a Tesco az étkeztetéshez járul hozzá, sok felszerelést ad az LV Sport, amelynél a korábbi futballista, Böőr Zoltán dolgozik. A segítők által is fejlődünk, évről évre egyre jobb a tábor. A srácok most is játszanak, kaptunk egy teqballasztalt, a labdaérzéket nem árt fejleszteni.”

Idén mindegyik megyei tagszövetség delegálhatott egy-egy kapust a táborba, s közülük volt, aki most látta először a Balatont.

„Az edzés a lényeg, de azért a nyaralás, a pihenés, a szabadidő hasznos eltöltése is fontos szempont – ezt már Bazsánt József, az MLSZ csapatmenedzsere mondta, aki a kapustábor főszervezője. – A legfontosabb, hogy a gyerekek jól érezzék magukat.”

A munka jó minőségű, az itt töltött idő alatt a gyerekek mindig mással dolgoznak. Borsos Vilmos, Gujdár Sándor, Házi László, Kakas László, Kövesfalvi István, Pálinkás András – van kitől tanulni.

„Szórakozott professzor: tizennégy éves koráig így hívtam Fülöp Marcit – mondta Kakas László, az Eger, az FTC, a Vasas, az Újpesti Dózsa és a Veszprém korábbi kapusa, aki nevelőedzője volt a tábor névadójának. – Még nem tudott figyelni úgy, ahogy szerettem volna, érdekelték a csicsergő madarak, a repülőgépeket nézte, hiába próbáltam rávenni a vetődésre. Aztán történt valami, hirtelen a futball lett neki a legfontosabb, és vált a legszorgalmasabb, legalázatosabb tanítványommá. Rengeteget dolgozott, hogy nemzetközileg is elismert kapus váljék belőle.”

A táborban mindennaposak a vendégek, kedden Király Gábor látogatta meg a gyerekeket, és minden táborlakót kesztyűvel ajándékozott meg.

„Még szép, hogy azonnal igent mondtam a meghívásra – mondta a 108-szoros válogatott. – Marci remek csapattárs, jó barát volt, tisztelettel fogadtam el édesapja meghívását. Öröm volt találkozni a srácokkal, akik kitűnő edzőkkel dolgozhatnak, sok jó gyakorlattal ismerkedhetnek meg, amit a pályafutásuk során hasznosíthatnak.”

Balatonfüred hazai pálya Gujdár Sándornak, aki az 1978-as világbajnokságon védte a magyar válogatott kapuját, hogy aztán görögországi légiósként megtapasztalja a futball árnyoldalát: 1983-ban súlyos fejsérülést szenvedett.

„Az edzőtábor utolsó edzésén, az egymás közötti játék során kivetődtem egy labdára, a csatár nem ugrott át, a labda helyett a homlokomba rúgott – emlékezett a Honvéd korábbi kapusa. – Épp akkor tért vissza Szalonikibe Amerikából egy specialista, ő épített műanyag pótanyagot a fejembe. Harmincöt évig nem is volt semmi probléma vele, de nemrég kiderült, orrpolipom van, és ki kell venni a beépített anyagokat a fejemből. Most a füredi utánpótlásklubban dolgozom, van egy kis panziónk a tó partján, szeretünk itt élni. De a kapusélet sohasem ér véget, jó a gyerekek között lenni, megmutatni, amit mi megtanultunk annak idején.”

Lövés, vetődés, játék, tanulás – aztán irány a Balaton! Jövőre a 2004-ben született kapusok tapasztalják meg, milyen jó itt futballistának lenni.

Fülöp Márton kívánsága és álma valósággá vált: sokat tanulnak, s közben jól érzik magukat az emlékét őrző táborban a következő generáció kapusai.