Magyar spori volt minden idők legkövérebb futballbírója?

HEGYI TAMÁSHEGYI TAMÁS
Vágólapra másolva!
2019.01.01. 18:54
null
A Pesti Kövérek Klubjában nem név, hanem súly szerint tartották nyilván a tagokat, Skultéty Dániel második volt a sorban
A Sporthírlap 1938-as szilveszteri számában bemutatta a világ (minden bizonnyal) legkövérebb labdarúgó-játékvezetőjét, a csaknem másfél mázsás Skultéty Dánielt, akinek minden álma az volt, hogy egyszer NB I-es mérkőzést vezessen.

 

 

„Ismerünk játékvezetőt, aki ha a pályára lép, revolvert tesz a nadrágja hátsó zsebébe. Arra az esetre, ha netalántán… A legkövérebb magyar játékvezetőnek, Skultéty Dánielnek, nincs szüksége ilyen »szerszámra«. Ő, ha megjelenik a pályán a maga 140 kilójával, máris megvan a tekintélye. Skultétyt nem nagyon ismeri a nagyközönség. Csak szombatonként vezet, cégmérkőzéseket. Ezekre pedig csak az érdekeltek mennek ki. Pedig »Dani bácsit« érdemes megnézni. Kis nadrágjában úgy szaladgál a pályán, mintha nem 140, hanem potom 40 kiló lenne. Követi a játékot, és pompás érzékkel látja meg a lesállásokat.”

1938 utolsó napján ezzel a felütéssel indult az aznapi Sporthírlap legérdekesebb, legkedvesebb anyaga – tíz-egynéhány centivel az Orion-hirdetés alatt.

Az érintetté a szó: „Erélyes vagyok a pályán. Arra büszke vagyok, hogy 1938-ban egyetlenegy játékost sem kellett kiállítanom. Nekem még sohasem volt botrányom, pedig már 16 éve vezetek mérkőzést. Most lettem II. fokú…”

Skultéty (Skultéti) Dániel neve először az 1922–1923-as idényben bukkant fel a sportlapokban, az első évtizedben jobbára cégligacsapatoknak, illetve a nyomdászbajnokságban vezetett mérkőzéseket, de fel-feltűnt élvonalbeli gárdák barátságos találkozóin is. 1935 decemberében a Cégcsapatok Labdarúgó Ligája „mint a legszorgalmasabb futballbírát” ezüstplakettel tüntette ki.

Nemcsak a pályán tűnt fel azonban, a vásznon is.

„Filmen is szoktam szerepelni.Majdnem mindegyik magyar filmben volt eddig szerepem.De nem ez a főfoglalkozásom. Nyomdász vagyok. Nagyon szeretek filmezni. Nálam, kérem, minden könnyen megy. Itt van ez a lembetvók. Nem is kellett próbálnom, úgy ment. És ugye, egész jó voltam?” – dicsekedett Skultéty a szilveszteri számban.

Kétségtelen, ránézésre kész Oliver Hardy volt a Stan és Panból, csak a kemény kalap és a kis bajusz hiányzott a fejéről és az arcáról.

A Skultéty-miniportré következőképpen fejeződött be: „Dani bá' persze bízik… Hát ha még egyszer NB-mérkőzést is kaphatna. Mert – hadd tudja meg az a JT! – Skultéty leghőbb vágya ez. Meg szeretné mutatni nagy közönség előtt is, hogyan lehet mérkőzést 140 kilóval is jól vezetni.”

Nos, Skultéty Dániel leghőbb vágya teljesült. Előbb a Játékvezetői Testületbe kapott bebocsátást (1939), amivel lehetővé vált, hogy az amatőr első osztályban is működhessen, majd NB II-es meccseket bíztak rá (1940–1941), végül NB I-es bíró lett belőle (1944).

A háború után rövid ideig még bíráskodott, mígnem 1948-ban súlyos szívbaja miatt fel kellett hagynia a játékvezetéssel. Meg a színészkedéssel. Három év múlva, 1951. április 27-én agyembóliában hunyt el. 54 éves sem volt.

*
A sportsajtó, sőt saját maga is számos alkalommal élcelődött a kövérségén – nevetni lehetett rajta, de sohasem vált nevetségessé. Az alábbiakban csokorra valót idézünk azokból a Skultéty-anekdotákból, -tréfákból, -hírekből, amelyek 1933 és 1943 között láttak napvilágot a Nemzeti Sportban és a Sporthírlapban.

(III. Kerület–BEAC tréningmeccs)
„A mérkőzést az első félidőben Lennert Antal vezette, a második félidőben pedig a legsúlyosabb óbudai futballfanatikus, a másfél mázsás Skultéty. A közönség nagyon megértő volt vele szemben, mert ismételten felajánlották neki, hogy széket adnak alája. Becsületére legyen azonban mondva, felháborodott szuszogással visszautasította az ajánlatot.”

(Kérelem)
„Kétségtelen, hogy a világ legkövérebb futballjátékvezetője a magyar Skultéty úr. Szorgalmasan vezeti a mérkőzéseket. A legutóbb az egyik meccsén történt, hogy a vesztésre álló csapat intézője bement hozzá az öltözőbe.
– Kedves játékvezető úr – mondta –, nagy kérésünk van.
– Micsoda?
– Tessék a partvonalon vezetni a mérkőzést.
Skultéty nagyot nézett:
– Miért?
– Kérem, a jobbösszekötőm nem valami erős játékos. Az első félidőben kétszer is ki kellett kerülnie a játékvezető urat, ettől teljesen kifulladt…”

(Sok szerencsét!)
„Skultéty mester polgári foglalkozása egyébként nyomdász, tehát nem vendéglős, mint ahogy az ember első pillanatra gondolná. Már jelentős mérkőzéseket is vezetett, mondja. Így a WMTK–kis Hungária rangadót is! Sok szerencsét kívántunk a kitűnő játékvezetőnek (…)”

(BÖK, 1942)
„– Olvasta? Skultéty visszavonul a játékvezetéstől.
– Pótolhatatlan űrt hagy maga után!”

(Az óvó JT)
„A legkövérebb játékvezető szólal fel most:
– Kérem szépen, mi az oka annak, hogy engem ebben az idényben nem foglalkoztatnak?
– Az ön működési jogát felfüggesztettük. Hogy miért, azt – egyelőre – nem hozom nyilvánosságra – mondja az elnök. Különben is önről az orvosi vélemény az, hogy nagy mérkőzések vezetésére alkalmatlan – testsúlyánál fogva. A fokozottabb mozgás ugyanis annyira igénybe veszi a szívét, hogy nem engedhető meg számára nagyobb mérkőzések vezetése. KISOK- és kisebb mérkőzéseket még vezethet. Nekem arra is kell gondolnom, hogy ön családos ember, és az erősebb szívmunka káros hatással lehet az egészségére.
Skultéty tudomásul veszi, hogy a JT óvja a szívét.”

(Ismét fitt)
„Skultéty, a JT legsúlyosabb egyénisége felépült betegségéből, és a jövőben újra működhet.”

(Tréfás jelzők)
„A legsoványabb játékvezető: Harangozó.
Ki hiszi ezt magáról?
Skultéty Dániel.”

(Spéci dicsér)
„A 150 kilós Skultéty találkozik Schafferral. Schaffer mondja:
– No, hogy van, hogy van? Vezet még mérkőzéseket?
– De mennyire!
– 1934-ben láttam Önt vezetni egy III. kerület mérkőzésen. Mondhatom, igen jól vezette. Akkor azt mondtam, kár, hogy ez a játékvezető olyan dagadt. Most is csak ezt mondhatom…
Skultéty roppant boldog. Valaki mindjárt megjegyzi:
– Ettől a dicsérettől legalább 50 kilót fog hízni Skuli, és akkor már nem vezethet többé…”

(Még mindig 147)
„– Hány kilót adtál le ezen a meccsen, Dani? – kérdi a barátja.
– Legalább hármat – hangzik a válasz. – De hát mi az nekem? Még mindig maradt 147 kilóm.”

(A dagadt is tud…)
„Skultéty, a világ legkövérebb játékvezetője (boldogan fogadja az üdvözléseket abból az alkalomból, hogy jól vezette a Gázgyár és a BSzKRT nehéz és kiélezett mérkőzését): No, úgy-e, hogy a dagadt is tud meccset vezetni?
Egy hang: Komolyan mondom, hogy Skultéty hiba nélkül végezte a dolgát. Igaz, hogy a második félidőben már a félvonalról állva vezette a mérkőzést, de így is mindent jól látott.”

(ARAK–Magyar Pamut NB II-es mérkőzés)
„Egy ízben két játékos, egy pamutos és egy ARAK-beli a játék hevében véletlenül a játékvezetőnek futott. Skultéty azonban sziklaszilárdan állott a helyén, míg a két játékos úgy pattant vissza róla, mint az acélkapuról a kósza golyó. Mindketten elterültek a földön. Óriási derültség követte a jelenetet.”

(40 fokos lámpaláz 1943-ban)
„Skultéty Dániel, a játékvezetők legsúlyosabb kiválóságának első »nagy« mérkőzése lett volna vasárnap. Ő vezette volna ugyanis a Szolnok–Kispest mérkőzést. Skultéty úgy készült erre a mérkőzésre, mintha a svéd–magyart vezette volna. Nagy izgalmában azután annyira elfogta őt a láz, hogy most 40 fokot mutat a hőmérője. Így aztán kénytelen volt lemondani a »nagy« mérkőzésről. Skultéty jelenleg az ágyat nyomja. (Szegény ágy!)”

(Bök Muki Őderűsége)
„Skultéty őkövérsége, Gyetvai őgyorsasága, Nagy II őszívóssága, Kalmár őszótlansága és még sokan mások.”

MI AZ A „LEMBETVÓK”?
„Az ősz beálltával időszerű az idény »divatos táncának« a meghatározása is. Két tánc harcol az idén a pálmáért, az egyik a »Suving«, a másik a »Lambeth Walk«. Mind a kettőt a mai modern, ütemes zenére táncolják. Az utóbbiról máris hallottuk, hogy legtöbb esélye van, de egyelőre, csak a – jégen!” – írta 1938. október 22-én a Pesti Hírlap. A The Lambeth Walk pedig nem volt más, mint a londoni West Enden 1937-ben bemutatott musical, a Me and My Girl Lupino Lane által elénekelt-eltáncolt slágere. Magyarországon színpadon először 1988-ban hangzott és tűnt fel a József Attila Színházban.
A Nemzeti Sport szerint ezt kívánták volna az élklubok év végi ajándékként 1938-ban
A Nemzeti Sport szerint ezt kívánták volna az élklubok év végi ajándékként 1938-ban

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik