Fogadási csalás: K. Zoltánék nem érzik magukat bűnösnek

A vád szerint K. Zoltán és 20 társa alkalmanként és személyenként 1000-10 000 euró közti vesztegetési pénzért befolyásolta magyar labdarúgó bajnoki és ligakupa-mérkőzések eredményét, a gólok számát 2008 és 2010 között.

A vádbeli cselekmények elsősorban a Diósgyőr és az akkor szintén élvonalbeli Siófok labdarúgócsapatához kapcsolódnak. A vádlottak között van az egyik csapat akkori vezetőedzője, A. Zoltán is, aki a vád szerint volt, amikor elfogadta és volt, amikor elhárította az ajánlatot.

A vádpontok többnyire arról szólnak, hogy egyes vádlottak megkeresték valamelyik csapat néhány játékosát, hogy rávegyék őket néhány ezer euróért egyes mérkőzések manipulálására, majd a vesztegetők a végeredmény előzetes ismeretében bízva fogadásokat kötöttek a megbundázott meccsekre.

A kedden ismertetett terjedelmes vádirat szerint a futballisták megszegték többek között munkaszerződéseiket, melyekben vállalták, hogy az elvárható szakértelemmel és hozzáállással végzik feladataikat, továbbá a munka törvénykönyvében foglalt jóhiszeműség és az MLSZ versenyszabályzatában rögzített tisztesség követelményét és a FIFA fegyelmi kódexének jogtalan haszonra és etikátlan mérkőzésbefolyásolásra vonatkozó rendelkezéseit.

A vádpontok között több olyan is van, ahol a manipulálásra irányuló megbeszélések, megállapodások ellenére végül a mérkőzés befolyásolására és pénzátadásra nem került sor, előfordult az is, hogy egy élvonalbeli klub résztulajdonosa az ügyészség szerint csapata bennmaradása érdekében próbált vesztegetni, továbbá nem csak első osztályú csapatok szerepelnek a vádiratban, hanem például a Ladánybene, a Kaposvölgye és a Baja is.

Kedden a más, hasonló ügyben előzetes letartóztatásban lévő első- és másodrendű vádlott tagadta a vádakat. K. Zoltán elsőrendű vádlott kérdésekre nem kívánt válaszolni, pár perces, előre megírt és felolvasott vallomása szerint az „ügyészség boszorkányüldözésének áldozata”. Szóvá tette, hogy a nyomozás során egyesek furcsa módon elkezdtek emlékezni, gyanúsítottakból pedig tanúk lettek. K. Zoltán legmagasabb iskolai végzettsége 8 általános iskolai osztály, vagyonáról nem kívánt nyilatkozni.

A volt labdarúgó nem vitatta, hogy köze van a focihoz, sokat fogadott, „bolondja a játéknak, talán kicsit függő” és ennek kapcsán felvette a kapcsolatot játékosokkal is, de nem próbált meg befolyásolni senkit. „Fogadási csalásban soha nem vettem részt” – hangsúlyozta K. Zoltán, aki ellen ilyen vádak alapján összesen három büntetőper van folyamatban, továbbá egy nyomozásban is hasonló cselekményekkel gyanúsítják.

L. Mátyás másodrendű vádlott elmondta, hogy 14–15 éves korától volt igazolt labdarúgó, a vádbeli időszakban 4–5 év alatt 100 millió forintos nagyságrendű jövedelemre tett szert legális fogadásokból. A másodrendű vádlott az egyik vádpont kapcsán azt fejtegette, hogy a telefonbeszélgetésben elhangzó vesztegetési ajánlatot viccnek tekintette, de ha – mint mondta – ez bűncselekmény, ennyit elismer. A bíró jelezte, hogy a bizonyítás későbbi szakaszában sor kerülhet a rögzített beszélgetés meghallgatására.

Arra a bírói kérdésre, hogy „Önnek, mint sportolónak mennyire volt fontos a játék tisztasága?”, L. Mátyás úgy válaszolt: „Nekem lényeges volt.”

L. Mátyás ellen is több büntetőeljárás folyik bundaügyek miatt.

A vádlottak közül többnél is a vádbeli minősített vesztegetésért a törvény szerint akár tíz évnél hosszabb szabadságvesztés is kiszabható.

A következő tárgyaláson folytatódik a vádlottak meghallgatása. Az elsőfokú büntetőper várhatóan idén befejeződik.

A nemzetközi bundabotrány kapcsán 2013 májusában a magyar ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat négy különböző vádirat alapján, ezek közül kedden kezdődött el a harmadik tárgyalása. A tavaly szeptemberben K. Zoltán és több társa ellen indult büntetőperben főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a törvényszék.

Idén januárban kezdődött a második, milliárdos nagyságrendű sportfogadási csalássorozat ügyében büntetőper a törvényszéken egy, a hírek szerint hazájában fogvatartott szingapúri állampolgár és 11 magyar társa – köztük K. Zoltán és L. Mátyás – ellen. Abban az ügyben a vádhatóság szerint nemcsak magyar, de egy olasz élvonalbeli (Lecce–Lazio) meccset is elcsaltak többszázezer eurós vesztegetési pénzért, több millió eurós fogadási összeggel, és finn csapatoknál is próbálkoztak. Annak az ügynek a vádlottjai között van három játékvezető is, a manipulált meccsek között pedig voltak nemzetközi utánpótlás és barátságos felnőtt válogatott mérkőzések.

Egy további bundaügyben várhatóan a közeljövőben kezdődik a büntetőper a törvényszéken.

A nemzetközi bundabotrány kapcsán német, finn és olasz hatóságok is indítottak eljárásokat. Andreas Bachmann bochumi ügyész korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg 380 meccsel kapcsolatban. A legtöbb gyanúsított Németországban van, a bűnszervezet legalább 8.5 millió eurós hasznot tehetett zsebre és 2.1 millió euró kenőpénzt fizetett ki. A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is. Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője szerint mindez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.

Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója 2012 márciusában azt követően lett öngyilkos, hogy klubja több labdarúgóját őrizetbe vették.