Az MTK az élen, a Fradi utolsó

Pápán az első félidőben tudatosabb, szervezettebb játékot bemutató Sopron - a hazai védők súlyos hibái miatt - szerzett megnyugtató kétgólos előnyt. A fordulás után változott a játék képe, a pontszerzés mégsem sikerült, mert Kovrig Ákos a második büntetőjét elhibázta a hosszabbításban.

"Ritkán fordul elő egy mérkőzésen, hogy két perc alatt két büntetőt kell rúgni - mondta a Vasasból igazolt Kovrig Ákos. - Az első sikeres próbálkozás után biztos voltam a dolgomban, meg sem fordult a fejemben, hogy hibázhatok. Sohasem döntöm el előre, hova rúgom a labdát, mindig a kapust figyelem, kivárok a döntéssel a rúgás pillanatáig. Balogh Jánosnak szerencséje volt, jó irányba vetődött, és sikerült kitornáznia a labdát. Sajnos emiatt nem tudtunk pontot szerezni, de remélem, a folytatásban én is és a csapat is javít majd."

Balogh Jánosnak a hajráig nem volt nehéz dolga, mégis ő lett a találkozó egyik hőse.
"Kovrig Ákos védhetetlenül lőtte a léc alá a labdát az első tizenegyesnél - mondta Balogh János. - Magabiztosan végezte el a büntetőt, ezért bíztam benne, hogy nem változtat, azaz másodjára is a bal sarok irányába rúgja a labdát. Így is történt, a legjobb ütemben vetődtem.Örülök, hogy kivehettem részem az új évadbeli első győzelmünkből."

De volt egy másik soproni főszereplője is a meccsnek, noha Fülöp Zoltán nem rúgott gólt. Az osztrák Mattersburgból hazatérő csatárral nem bírtak a hazai védők.

"Sokan gratuláltak a meccs után, s bár nem játszottam rosszul, de ennél többre vagyok képes - mondta Fülöp Zoltán. - Sajnos a csapatkeresés körüli hercehurca, no meg egy sérülés is visszavetett. Örülök, hogy Sopronban kötöttem ki, s remélem, gyorsan öszszeáll a csapat. A Lombard elleni győzelem megfelelő hangulatot teremthet a csütörtöki UEFA-kupa-mérkőzésre. Sok szurkoló kísért el bennünket Pápára, és biztos vagyok benne, hogy a Káposztás utcában is szorítanak értünk a kupameccsen. A szombati teljesítményünk után joggal bízhatunk abban, hogy sikeresen mutatkozunk be a nemzetközi porondon."

Lisztes Krisztiánt hívja a kupagyőztes Sopron is

A nyáron nehéz napokat átélő FC Sopronnál Marius Vizer főtulajdonossá válásával új fejezet kezdődött. A román-osztrák üzletember támogatásával, Csank János szakmai felügyeletével új csapat építése kezdődött. Első lépésben tehetséges román játékosokkal sikerült feltölteni a keretet, majd azok a futballisták kerültek sorra (például Vén Gábor vagy Fülöp Zoltán), akik korábban már eredményesen dolgoztak együtt a mesteredzővel. A keret azonban még mindig alakul, s most egy igazi "nagyvad" került a célkeresztbe: a soproniak felvették a kapcsolatot a Brémából távozó Lisztes Krisztiánnal, akit a hazai klubok közül volt klubja, a Ferencváros, illetve az Újpest is megkeresett. Információink szerint a felek már egyeztettek, de döntés még nincs az ügyben. A hírt Gőbl Gábor, az FC Sopron ügyvezetője nem erősítette meg, igaz, nem is cáfolta. ----
Horváth Ferenc szerezte a diósgyőri meccs egyetlen gólját, ám utána levette a mezét, s ezért sárga lapot kapott - ezért Gálhidi György, a DVTK edzője is megbünteti a csatárt.

"Elfogadom a büntetést - mondta Horváth Ferenc. - De megért ennyit az üzenet. A mezem alatt ugyanis egy póló volt, amellyel barátomnak, Tamási Zoltánnak kívántam gyógyulást."

Igaz, a közönség nem tudta elolvasni a halványan írt szavakat, s a gólösszefoglalóban sem látszott a jó kívánság - ám a legfontosabb, hogy Tamási Zoltán ott ült a lelátón, és ő tudta, kinek szól ez az üzenet… Persze Horváth Ferenc azért dicsérhető a profin elvégzett tizenegyesért: "Tavaly három hónapot Fehérvárott játszottam, s az edzéseken sok büntetőt rúgtam Daniel Tudornak. Számítottam rá, hogy kiismerte a technikámat, ezért valami újjal próbálkoztam." E sikerrel a DVTK éppúgy három ponttal áll, mint a Fehérvár, ám szó nincs arról, hogy minden tökéletes lenne Miskolcon.

"Az Újpest-meccsen mi játszottunk jobban, mégis kikaptunk, most a fehérváriak futballoztak fölényben, de összejött a győzelmünk - fejtegette Horváth Ferenc. - Igaz, nem volt szemet kápráztató a játékunk, mintha görcs lenne bennünk. Itt van az én példám: sikerült egy ziccert kihagynom, csakúgy, mint a nyitányon. Ami a legbosszantóbb: ha akár a lilák ellen, akár most rosszul találom el a labdát, nincs kapus, amelyik számított volna a megoldásra. Jól találtam el, és így Vlaszák Géza védett, szombat este pedig a kapufáról kifelé pattant a labda. De nem nyugtalankodom: ígérem, legközelebb már befelé pattan…" ---- "Ottó, Imre, Isten hozott benneteket a mi családunkban! Gábor, gyógyulj meg!"
A transzparenseken a zalai szurkolótábor üzent az együtteshez visszatérő technikai vezetőnek, Németh Ottónak, valamint Dajka László segítőjének, Szabó Imrének, no és a csapat veseműtéten áteső kapusának, Bardi Gábornak. Azaz úgy tűnt, az egerszegi szurkolótábor ismét magáénak érzi a ZTE-t, és ezt 90 percen át tartó szurkolással bizonyította a Tatabánya ellen. A meccsen a hazai csapatban többen is átlag feletti teljesítményt nyújtottak, ám e futballisták közül is kiemelkedett a két tizenegyest is hidegvérrel értékesítő Sebők Vilmos.

- Mennyire volt könnyű az újonc elleni összecsapás ott bent a pályán?
- Meglepett a Tatabánya játéka, nem vártam a vendégektől ilyen fegyelmezett futballt - mondta Sebők Vilmos. - Ugyanakkor úgy érzem, a helyzetek alapján megérdemelten nyertük meg a mérkőzést.
- Amikor az első játékrész vége előtt a bíró kiállította Darko Szpalevicset, nem tartott attól, hogy a vendégek egyenlítenek?
- Akár ez is előfordulhatott volna, hiszen negyed órán keresztül emberhátrányban játszottunk a második játékrészben, és ekkor mezőnyfölényt harcolt ki a Tatabánya. De tudtam azt, hogy a Zalaegerszegben rutinosabb labdarúgók játszanak, és végig bíztam abban, hogy meg tudjuk tartani az előnyünket.

- A megítélt két büntetőt határozottan értékesítette. Dajka László jelölte-e önt a tizenegyesek végrehajtására, avagy saját elhatározásból vállalkozott a lövésekre?
- Montvai Tibor, Darko Szpalevics és én vagyunk kijelölve a büntetők végrehajtására, de hármunk közül én számítok az első számú végrehajtónak. Úgy éreztem, jól megy a futball, így nem volt kérdéses, hogy vállalom-e a tizenegyesek elvégzését.
- A második büntető előtt a lelátóról úgy tűnt, hogy Montvai Tibor is nagyon szerette volna elvégezni a megítélt büntetőt.
- Ez valóban így volt. Montvai Tibor szerette volna elvégezni az általa kiharcolt tizenegyest. Ugyanakkor még csak egy gól volt az előnyünk, úgy éreztem, ebben a helyzetben felesleges lenne változtatni.

- A pályafutása során hányszor rontott büntetőt?
- Mindössze egy tizenegyest hibáztam el, mégpedig egy Győr elleni idegenbeli találkozón.
- Olyan még nem fordult elő, hogy valamelyik játékostársa kérésére átengedte a tizenegyesrúgást?
- Tavaly Pécsett volt egy ilyen eset. Waltner Róbert azt kérte tőlem, hadd rúgja ő a büntetőt, én pedig engedtem. Robi a hálóba rúgta a labdát, csakhogy a játékvezető megismételtette a tizenegyest, és ekkor a csapattársam már nem vállalta a lövést. Következtem én, és szerencsére nem hibáztam. ----
Rajczi Péter, az Újpest támadója kétszer is főszereplő volt a Vasas elleni mérkőzésen. Előbb csapata vezető góljánál tűnt fel, majd a második félidőben a Vasas tizenhatosán belül esett el úgy, hogy Kassai Viktor nem ítélt tizenegyest, pedig jogos lett volna a büntető.
De haladjunk időrendi sorrendben.

A 18. percben a jobb oldalról végezhetett el szögletet az Újpest, amelynél valóban úgy tűnt, hogy Tóth Norbert odaszaladt a sarokba, majd elterelgette a labdát a tizenhatosig, és aztán Kovács Zoltán fejére ívelte. Ez így persze szabálytalan lett volna, hiszen a szögletet elvégző játékos nem érhet azonnal labdához, előbb másnak is játékba kell avatkoznia. Itt is ez történt. Rajczi Péter, a szöglet kiharcolója egy finom mozdulattal a körön kívülre pöccintette a labdát, majd oda is szólt az asszisztensnek, hogy elvégezte a sarokrúgást. Ezt követően szaladt oda Tóth Norbert, vette birtokba a labdát, vagyis a hazaiak alaposan becsapták a Vasas védőit.

S a második eset: Rajczi Péter a második félidőben egy jobb oldali beadás után Elek Norbert szorításában esett el a tizenhatoson belül, ám a büntető elmaradt.
"Tóth Norbert adta középre a labdát, amelyet én el akartam fejelni - mondta az újpesti csatár. - A Vasas védője nem túl látványosan szabálytalankodott velem szemben, de az tény, hogy fogta a kezemet, és nem tudtam felugrani a labdáért. A televíziós összefoglalóból kiderült, hogy a Vasas ugyanezért büntetőt rúghatott az első félidőben, és abból egyenlített. Dühítő ez, de azt nem felejthetjük el, hogy nekünk is voltak helyzeteink, amelyeket nem tudtunk belőni. Ha ügyesebbek vagyunk, akkor most nem a játékvezető hibái miatt kellene bosszankodnunk, hanem biztos győzelemnek örülhetnénk."

A lila-fehérek nem csak a Rajczi Péter által említett szituáció miatt orroltak meg Kassai Viktor játékvezetőre. A 69. percben Kovács Zoltán gólhelyzetben volt, amikor az angyalföldi Ivan Janjics buktatta az újpesti csatárt. Az összefoglaló igazolta lapunk álláspontját, vagyis valóban járt volna a piros lap a piros-kék védőnek. Érdekesség, hogy az előző bajnokság során a Vasas vezetőedzője, Egervári Sándor többször is kifogásolta a bírók teljesítményét, mondván, csapatát sújtották az ítéleteikkel.
Szombat este mindez fordítva történt… ----
A REAC győri vendégszereplésére mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy indulatoktól mentes mérkőzést játszott volna a két csapat. Négy gól, két kiállítás (igaz, ez lehetett volna több is, hiszen a hazaiaktól a pofozkodó Vincze Ottót vagy a durván játszó Lendvai Miklóst is idő előtt le lehett volna küldeni a pályáról), néhány kétes szituáció (érdemes megjegyezni, hogy 1-1-es állásnál Darko Peric lövése nyomán nem jutott túl a labda a gólvonalon) és számos szép megmozdulás jellemezte a találkozót.

Az ETO a vártnál gyengébben, míg a REAC bátrabban futballozott. Az első 45 percben nem sok minden történt, ám a fordulást követően megváltozott a játék. Lüktetővé vált az iram, és ezzel együtt több lett az izgalom is. Ekkor már volt tűz, lendület a játékban, s a kilenc tagúra olvadt, bátran harcoló rákospalotaiak értékes ponttal távozhattak.

Reszeli Soós István: Sokat hibáztunk

"Eredetileg a Vasas elleni győztes csapatot terveztem pályára küldeni, már csak azért is, mert valamennyi játékos jól teljesített a nyitó mérkőzésen - mondta Reszeli Soós István, az ETO szakmai igazgatója. - Regedei Csaba és Stark Péter azonban az utolsó pillanatban kidőlt a sorból, s emiatt át kellett szerveznem a védelmet, ami befolyásolta a csapatjátékunkat is. Mindez okozhatott némi problémát, de nem lehet mentség, mivel egy profi labdarúgónak az ilyen helyzetet is meg kell tudnia oldani. Szaporította a gondjainkat, hogy szerb kapusunk, Szasa Sztevanovics - egyéb problémái miatt - fejben nem volt ott a mérkőzésen, ezért elkerülhető gólokat kaptunk. A történteket vele külön megbeszélem. Helyzeteink alapján amúgy gólokkal kellett volna megnyernünk a mérkőzést."

"A második kiállítás után az ETO öt támadóval rohamozott, ekkor már nem sok esélyünk volt a győzelemre - mondta Farkas Balázs, a REAC kapusa, aki káprázatosan védte az újonc hálóját, és ezzel főszerepe volt a rákospalotaiak váratlan pontszerzésében. - Ha akkor tízen vagyunk a pályán, több veszélyes kontratámadást tudtunk volna vezetni, ám így szinte minden erőnket felemésztette a védekezés. Öszszességében véleményem szerint jól futballoztunk, csupán a második félidő első tíz percében akadtak gondjaink. Emberhátrányban is egyenlő partnerei voltunk a győrieknek. Némi csalódást érzek amiatt, hogy nem sikerült győznünk. Megkockáztatom, ha egyenlő létszámban, de legalább tizen fejezzük be ezt a meccset, akkor a miénk lett volna a három pont." ---- Illés Béla az 58. percben állt be, s a lefújás előtt be is talált a Pécs kapujába. Úgy tűnik, az MTK klasszisa 37 évesen is megállíthatatlan.
- A jelek nem arra mutatnak, hogy öregszik. Ha így folytatja, tíz év múlva is be-becserélik néha.
- Bárcsak úgy lenne! - mondta Illés Béla. - Hogy meddig lehet bírni, azt nem tudom. Amíg az egészségem engedi, s élvezem a játékot, nem hagyom abba.
- Most élvezheti: két meccs, két győzelem. Jól kezdte a bajnokságot az MTK. Még a bajnoki cím is benne van a pakliban?
- Azért ezzel várjunk egy kicsit. Noha csupán Füzi Ákos távozott, s az együttes magja egy éve együtt van, ám fiatal a csapat, egyelőre csak álmodozhatunk.

- Társainak van kitől tanulniuk! Tanár bácsinak szólítják már?
- Nem, és nem is várom el. Abszolút tisztelettel beszélnek velem, de mégsincs köztünk távolság. Teljesen normális a kapcsolatom a fiatalokkal. Ilyen szempontból is jó a közösség.
- Az idén is ugyanannyit tréningezik, mint egy éve?
- Igen, heti három edzésen veszek részt, ez még elég ahhoz, hogy egy félidőt, fél órát pályán legyek. Kérdés, ennyi munkával mennyi idő alatt épül le a szervezetem. Egy-két évig lehet így futballozni, ám hosszabb távon biztos megviseli az embert.
- Vasárnap pályára lép a Real ellen. Pályafutása egyik legemlékezetesebb meccse következik?
- Nagy élmény lesz, noha még nem dőlt el, ki mennyit futballozhat. De minden percet élvezek majd, amelyet a pályán tölthetek.
- Egy harminchét éves rekordtartónak milyen céljai lehetnek még?
- Nincsenek céljaim. Már csak a szenvedély miatt csinálom, nekem minden meccs ajándék. ---- Lothar Matthäus szövetségi kapitány:
A múlt szerdán tértem haza két és fél hetes kaliforniai szabadságomról az Egyesült Államokból, s a hét végén már ott ültem a magyar stadionok lelátóján. Szombat este a Győr-REAC, míg vasárnap ebédidőben a Honvéd-Ferencváros mérkőzést tekintettem meg. A bajnokságról szerzett első tapasztalataim meglehetősen vegyesek. Tisztában vagyok vele, hogy még nagyon a szezon elején járunk, de ennél azért jóval többet vártam volna mind a négy csapattól. Ami a REAC győri vendégszereplését illeti, az ETO labdarúgói láthatóan még nincsenek csúcsformában, hiszen a válogatottnál számításba vett futballisták közül Kenesei Krisztián, Vincze Ottó és a tehetséges Priskin Tamás is a vártnál gyengébb teljesítményt nyújtott. Egyikőjük sem győzött meg arról, hogy nélkülük nem képzelhető el a nemzeti csapat. Tudom, hogy Vincze Ottó az elmúlt két hétben szinte alig edzett, Kenesei Krisztián sincsen kirobbanó erőben, ám azt azért mindenképpen elvárom a keretbe kerülésre pályázó futballistáktól, ha elvesztik a labdát, azonnal próbálják visszaszerezni, s ha nincs náluk a labda, akkor is változtassák a helyüket. Ennél jóval több kell, remélem, ezt ők maguk is tudják. Ettől függetlenül a nagy terveket szövögető Győrnek illett volna legyőznie a második félidőben szinte végig kilenc emberrel futballozó rákospalotaiakat, de az ETO játékából hiányzott az a plusz, amellyel begyűrhette volna a hősiesen futballozó rákospalotai csapatot. Maga a mérkőzés sem volt egyébként magas színvonalú, óriási taktikai hibákat láttam a csapatok játékában. A győriek hiába játszottak három csatárral, ha a mögöttük futballozó középpályássor legalább ötven-hatvan méterre volt lemaradva. Ez a távolság legfeljebb harminc méter lehet, de ennyire azért nem szeretnék belebonyolódni a dolgokba. A vasárnapi mérkőzés kapcsán a Fradiról inkább nem szeretnék semmit mondani, egyszerűen nem értem, mi zajlik a klubnál. Káosz, fejetlenség jellemzi a csapatot. Ha nem változtatnak nagyon gyorsan valamit, akkor nagy bajba kerülhetnek, ez azonban már nem az én asztalom. A Honvéd viszont harcosan és gólra törően futballozott. Elégedett voltam Vadócz Krisztián játékával is, talán egy kicsit még agresszívebben futballozhatna.