Egy órányi örömfocival hengerelt a Debrecen

A Hajduk már az első percben rárontott a hazaiakra, és rögtön helyzetet alakított ki, emellett pedig keményen, agresszívan támadták le a vendégek középpályásai a debrecenieket. Labdaszerzés után pedig 4-5 spliti is meglódult a kapu felé.

Hét-nyolc perc után aztán felvette a ritmust a Debrecen, sikerültek a labdakihozatalok, és lövésekhez is jutottak a hazaiak Kerekes Zsombor és Igor Bogdanovics révén, de Kranjcar és Busic is a hazai védők mögé került egyszer-egyszer.

Nagy iram mellett folytatódott a találkozó, Dombi Tibor és Halmosi Péter többször is el tudott menni a jobb illetve a bal oldalon, és utóbbi veszélyes beadásainak egyike után Bogdanovics gyönyörű fejessel szerezte meg a vezetést.

A gólt követően fokozatosan átvette a DVSC a játék irányítását, szépen adogattak a vendégtérfélen, amikor pedig a Hajduk mégis megszerezte a labdát, nem tudott mit kezdeni vele, előrevágták vagy elvesztették a játékszert a horvátok.

Jó tíz perc kellett is nekik, hogy kiheverjék a kapott gól okozta sokkot, de utána újra kiegyenlített lett a játék. Ám mielőtt igazi helyzetet alakíthattak volna ki a vendégek, Bogdanovics újabb tökéletes fejessel duplázta meg az előnyt.

A második játékrész úgy folytatódott, ahogyan az első abbamaradt: Halmosi sokadszor is elfutott a szélen, középre adott, és ezúttal Dombi fejelt veszélyesen. Szatmári Csaba is jól futott fel a támadásokhoz, a másik oldalon pedig Nikolov Balázs és Dombi zilálta szét szinte tetszése szerint a Hajduk védelmét, egyszóval túlzás nélkül állíthatjuk, öröm volt nézni ezekben a percekben a DVSC játékát.

A harmadik gól aztán a Debrecent, és/vagy a magyar futballt teljes szívből, őszintén gyűlölőket is elismerő fejbólintásra kellett hogy késztesse: Kerekes csukafejese önmagában sem volt akármilyen látvány, de a megelőző akcióval együtt bízvást méltó arra, hogy bekerüljön az év végi összefoglalókba.

A harmadik találat után azonban egy kissé visszavett a Loki, ráadásul Ronald Habi is megsérült, és bár még visszajött a pályára, egy újabb rossz lépés után még nagyobb fájdalmak közepette terült el a földön kifordult térddel, hordágyon kellett levinni. A splitiek ki is alakítottak néhány helyzetet, miközben a DVSC lassanként teljesen kiesett a ritmusból és látványos holtponthoz ért.

A splitiek valamivel többet birtokolták a labdát, de a debreceniekéhez hasonló veszélyes akciókra nem futotta tőlük. A hazaiak azonban így is visszaálltak a saját térfelükre, és gyors kontrákkal a védekezésüket előrébb toló vendégek mögé próbáltak kerülni, ám nem sok sikerrel. Supka Attila húsz perccel a vége előtt jól érezte meg, hogy játékosai kezdenek elkészülni erejükkel, és cserékkel erősítette meg középpályáját.

Az izgalmakat növelte, hogy a Hajduk drukkerei átlőttek egy petárdát a debreceni szektorba, de szerencsére nagyobb rendbontás nem alakult ki. Ahogyan folyamatos játék sem: ha valaminek, akkor inkább csapongónak lehetett nevezni az utolsó tíz perc küzdelmét a kissé fáradtan bekkelő DVSC és a mezőnyfölényét helyzetre váltani sem nagyon tudó horvát gárda között.

Az egész találkozón látszott, hogy Supka Attila remekül felkészítette az övéit, feltérképezte a Hajduk gyenge pontjait, csapata pedig kihasználta azokat. Emellett a DVSC egy órán át a saját nyíltsisakos, kombinatív játékát nyújtotta, és úgy tűnt, jobb erőben is van, mint riválisa. Az utolsó félórára azonban elfáradt a Debrecen, és Habi kiválása is megbontotta a hadrendet, de hősiesen védekezve kitartott a hazai gárda és megőrizte háromgólos előnyét a jövő heti visszavágóra. A DVSC így fél lábbal már a harmadik körben van, egy idegenbeli találattal pedig meg is pecsételheti Miroslav Blazevic és a Hajduk Split sorsát.

---- F ---- &