SÁRGA LAP:
Ulrich (Bonchist akasztotta) a 19., Horky (Tamásit lökte fel) a 45., Barics (labdaelrúgásért) a 69., Kozarek (Micskót húzta viszsza) a 71., Horváth P. (Sztanót rúgta meg) a 72., Hamar (Micskót talpalta le) a 80., Szekér és Bábik (összeszólalkozásért) a 82. percben
SZÖGLETARÁNY: 2:7 (1:4)
20. perc: Schafranek szerzett labdát a dunaújvárosi térfél közepén, lendületesen megindult a hazai kapu felé, húsz méterről, középről jobbal lőtt, a labda megpattant a bevetődő Sztanón és a hálóban kötött ki. 0–1
59. perc: Bonchis jobb oldalról, a félpálya közepéről keresztlabdával akarta indítani az akciót, ám a labda lecsúszott lábáról, a hazai kapu előtt lepattant és a hátráló Bita fölött a kapuba hullott. Óriási kapushiba. 0–2
63. perc: Baricstól kapott Kalina középen labdát, egy finom csel után 14 méterről laposan a kapu jobb oldalába lőtt. 1–2
A bajnokságot fordulókkal a vége előtt megnyerő Honvédot az NB I B-s létéért harcoló Dunaújváros fogadta. A mérkőzés elején a vendégek voltak aktívabbak, de az első negyedórában csak szögletig jutottak. A játékrész közepén némi szerencse is kellett vezetésükhöz, az eredmény, majd sérülés miatt kétszer is cserélt Szepessy László. A félidő hajrájában már a hazai együttes irányított, de egyenlíteni nem tudott. A folytatásban a dunaújvárosiak birtokolták többet a labdát, ám sokáig nem jutottak gólhelyzetig. Egy hatalmas kapushiba után kétgólos hátrányba került a DFC, és bár a szépítés még sikerült, a bajnok három ponttal távozhatott. A mérkőzés krónikájához tartozik, hogy a Honvéd a két gólon kívül még háromszor a kapufát találta el. Ez is mutatja, hogy a vendéggyőzelem tökéletesen megérdemelt volt ezen a hajtós találkozón.
Mestermérleg
Szepessy László: – Gyakorlatilag végigtámadtuk a mérkőzést és balszerencsés vereséget szenvedtünk. Még van reményünk a bentmaradásra, ehhez Szegeden győznünk kell.
Gálhidi György: – Bajnokhoz méltóan játszottunk, de ezúttal nemcsak játékból, küzdőszellemből is kitűnőre vizsgáztunk.