A lilák adták meg a zöldek és a kékek csatájának az alaphangját. Az Újpest immár sokadik bravúros győzelme, a szombati Balaton FC elleni sikere és első helyre kerülése igencsak doppingolhatta mind a Ferencvárost, mind az MTK-t. Legalábbis a logika ezt diktálta.
Zavadszky Gábornak talán az MTK gyenge szereplése is nagyon fáj
Zavadszky Gábornak talán az MTK gyenge szereplése is nagyon fáj
Aztán a Fradi ennek szellemében kezdte a tegnap déli találkozót, olyan lendülettel és olyan lelkesedéssel, amely valóban azt jelezte, az FTC egyértelműen a bajnoki címre tör. Gera Zoltán látványos, remekbe szabott gólja a mérkőzés elején azt sejtette, hogy ezen a vasárnapon egy remek formában futballozó és a közönségét kiszolgálni akaró zöld-fehér együttes gázol át majd a szétesett, hitehagyott, céljait s talán jövőképét is elvesztett MTK-n. Nem túlzóak ezek a jelzők a kékekkel kapcsolatban, hiszen már hetek, hónapok óta ismert (lapunkban az ősszel akkor még csak titkos információként, de már megjelent…), hogy Várszegi Gábor nem engedi el ugyan teljesen kedvenc klubja "kezét", ám már csak a kisujját nyújtja. Ez pedig azt jelenti, hogy a sztárként kezelt, magas fizetésből élő labdarúgók mehetnek, és jönnek majd helyettük a nyártól a fiatalok Bodajkról, mégpedig Lőrincz Emil vezetésével. A mostani MTK tehát már csak nevében alkot csapatot, és ez pontosan meglátszik a Hungária körúti gárda teljesítményén. No, de visszatérve a Ferencvárosra: a remek kezdés még inkább felpaprikázta mind a játékosokat, mind a szurkolókat. Zengett-zúgott az aréna, jóllehet (és ezt nem lehet elégszer hangsúlyoznunk…) a korábbi évekhez képest bántóan kevesen voltak egy ilyen fontos meccsen, néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a bajnoki hajrában aranyesélyes Fradi rangadóján ne legyen telt ház. Hol vagyunk ma ettől?
Ám azok, akik itt voltak, szurkoltak, és tartott is a lendület mintegy húsz percig. Akkor aztán, jó magyar szokáshoz híven, leült a meccs, visszafogottabbá vált a Ferencváros, teret adva a leginkább csak a védekezésre összpontosító és labdatartásra berendezkedő MTK-nak. Valamelyest kiegyenlítettebbé vált a játék, de helyzetei inkább csak a Fradinak adódtak. A szünetre megérdemelt vezetéssel vonult a hazai gárda, hogy aztán a félidőben eleredjen az eső, óriási zápor zúduljon a pályára, eláztatva szurkolót, futballistát és csúszóssá tegye a talajt. Ettől függetlenül is maradt a Fradi enyhe mezőnyfölénye, majd jött az újabb Gera Zoltán-gól végképp eldöntve a három pont sorsát. Pintér Attila ezúttal elégedett lehetett tanítványaival, akik a korábbi, a vereség idején előbúvó pletykák szerint nem mindig küzdenek tiszta szívből edzőikért, és közülük nem mindenki rajong a szakemberért. Márpedig Pintér Attila gyakorlatilag rutintalan edzőként már megtette azt, amit elvárt tőle a Fradi-tábor, hiszen a kupagyőzelemmel kiharcolta a nemzetközi porondon való indulás jogát. Ez már biztos, az viszont még bizonytalan, hogy melyik csapat lesz a bajnok: az Újpest, a Ferencváros, a Debrecen avagy a Balaton FC? Az MTK már kiszállt ebből a harcból… Hogy ez a győzelem mekkora lökést ad a zöldeknek a szerdai siófoki és a hét végi, Újpest elleni, és talán sorsdöntő Megyeri úti találkozóra, az még a jövő zenéje. A vasárnap déli muzsika kellemes volt a zöld-fehér hívek számára, míg az MTK-nál már nemhogy énekelni, de beszélni sincs kedve senkinek…