"Piszkosul esik…" – mormogja a készenleti rendőrök egyike, miközben kis csapatuk igyekszik a ferencvárosi klubház terasza alatt menedéket keresni a vigasztalanul hulló égi áldás elől. Mond még cifrábbat is, de ezt csak amolyan magánhasználatra, elvégre a szolgálat mégiscsak szolgálat. Mindegyikük, persze, nem húzódhat védett helyre, így a többség ázik böcsülettel, mígnem valakinek eszébe jut, hogy a pajzsát esernyő gyanánt a feje fölé tartsa. S még mondja valaki, hogy a magyar rendőr nincs tisztességesen felszerelve…
Amúgy vasárnap reggel van, nem sokkal múlt nyolc óra, a Fradi-stadion közvetlen környékén mégis csúcsidőszakot idéző a forgalom. Rendőrautók köröznek, lovasrendőrök vonulnak fegyelmezett alakzatban, miközben a létesítmény körül, illetve a népligeti metrómegállóban az utolsókat igazítják a kordonrendszeren, amelynek amolyan vasfüggönyként el kell zárnia egymástól a vasárnap fél tizenkettőkor kezdődő Ferencváros–Újpest rangadóra érkező két szurkolótábort. A legújabb sporttörvény a kiemelt kockázatú sportrendezvények biztosítását a rendőrség hivatali kötelességének írja elő, de végrehajtási rendelet híján mégsem ilyen egyértelmű a jogi helyzet. Március végén, a Ferencváros–Debrecen meccs kapcsán például még ment a kötélhúzás a futball-rt. és a rendőrség között, végül az egyenruhások csak a közterületre vonultak fel. Balhé végül így sem volt – a zöldek és a lilák ősi rangadója azonban másik történet. Nincs az a rendőri vezető, aki vállalná annak a kockázatát, hogy a két csapat egymást zsigerileg gyűlölő drukkertábora a város kellős közepén ellenőrizetlenül randevúzzon.
Még akkor sem, ha a legfrissebb hírek szerint annyira legatyásodott a testület, hogy a jövőben az egyenruhások esetleg villamosra meg trolira szállva lesznek kénytelenek üldözni a haramiákat… ---- A korai készülődés csöppet sem véletlen, a rendőrök és a civil biztonságiak hajnali munkakezdésére azért van szükség, mert az újpesti fanatikusokat már délelőtt negyed tízre az Üllői útra várják. A ferencvárosiak ezer belépőt küldtek át a Megyeri útra, ebből nyolcszáz gazdára is talált, e jegytulajdonosok többségét pedig különmetró hozza a negyedik kerületből a Franzstadt szívébe. Ôket biztonságosan és ellenőrzötten kizárólag úgy lehet az arénába terelni, ha jóval hamarabb befutnak az Üllői útra, mint az ellentábor derékhada.
A vendégfogadás legkritikusabb fejezete a drukkerek szűrése és beléptetése, mert itt eldől, a békesség lesz-e az úr a stadion falain belül. Az ellenőrzés a civil biztonságiak feladata; a Fradi-pálya rendjére ebben a bajnokságban az Expol Kft. emberei felügyelnek. A vasárnapi munka irányítása a rendőrség különleges szolgálata hajdani rohamcsoportosai által alapított cég szakmai igazgatója, Boros Sándor feladata. Az egykori kommandós ropogósra vasalt ingében, divatos nyakkendőjében úgy fest, mintha egy elegáns fogadásra készülődne. Erre a napra körülbelül kétszáz embert toborzott össze, többségük ruhásszekrényt idéző termetű.
"Fontos a tekintély" – mosolyog az Expol-igazgató, de trécselésre nincs idő, mert üzenet érkezik, hogy "…az újpestiek már a spájzban vannak". A narancssárga mellénybe bújt rendezők így elindulnak az aluljáró felé, ahol az első jegyellenőrzés és ruházat átvizsgálása zajlik. Felsorakoznak, s már fel is harsan a metrószerelvényből kizúduló lilák csatakiáltása – rendőr azonban sehol. Noha a meccs előtti napokban két nagyszabású és számtalan kisebb értekezlet zajlott, amelyeken lényegében percről percre kidolgozták, melyik szervezetnek mikor mi lesz a feladata, a gépezetbe máris porszem kerül. Eltelik néhány perc, mire a készenlétiek egyik egysége felbukkan a tűzvonalban, de az újpestiek becsületére legyen mondva, addig sincs semmi probléma. A drukkerek türelemmel viselik az alapos ellenőrzést, és közben teli torokból gyalázzák a ferencvárosiakat. ---- A résnyire nyitott kerítésnél az Expol ügyvezető igazgatója, Jungwirth István és Tóth Csaba személyesen terelgeti az érkezőket. Utóbbi az FTC biztonsági főnöke, és éppenséggel fanatikus Fradi-rajongóból lett a klub főrendezője. "Mindenkit alaposan nézzetek meg!" – dörren a hangja, az aluljáró egyik sarkában pedig gyűlni kezdenek az elkobzott tárgyak. A leggyakrabban üdítősüvegeket vesznek el a rendezők, de van, aki két piciny Unicumot próbálna becsempészni. Egy drukker zsebéből pálinkásflaska kerül elő, és a gazdája oly bánatosan néz a biztonságiakra, hogy megengedik neki, kortyoljon még egyet az üvegből, mielőtt az végleg a szemétbe kerül. Aztán hirtelen mozgolódás támad, néhány narancssárga mellényes egy vékony srácot vesz körbe. Egyikük a hóna alá kap, és kissé felemeli őt, mire a drukker a nadrágját kezdi markolászni. Mint kiderül, egy kólásdobozba gyömöszölt füstbombát igyekszik a farmerje alá dugva a lelátóra bevinni, ám a kísérlet kudarcba fullad (a füstölők bevetése amúgy ezen a meccsen engedélyezett, bizonyos pirotechnika eszközök használatára ugyanis mindkét tábor engedélyt kapott).
A folytatásban előkerül egy vastag lánc és begyűjtenek jó néhány, a mérkőzést közvetítő RTL Klubot pocskondiázó sárga egyenmellényt, valamint drapériát. A verbális agressziót természetesen nem lehet kivédeni, márpedig a tv-csatorna nemcsak az újpestiektől, hanem a fradistáktól is megkapja a magáét élő adásban – a jelek szerint ez az egyetlen téma, amiben a két fél között teljes az összhang…
Minden transzparenst persze képtelenség begyűjteni, meg aztán akadnak olyan kellékek is, amelyeknek az elvételére jogalap nemigen van, még akkor sem, ha azok nem feltétlenül felebaráti szeretetet sugallnak. Így fordulhat elő, hogy az újpestiek mámorosan lengethetik a zöld-fehér csíkos mezbe öltözött pacit ábrázoló, Lipcsei Péternek dedikált "remekművüket", míg rájuk a Gyáli út felőli főlelátó tetejéről egy termetes, felfújható, lila majom ölti ki a nyelvét. Háromnegyed órába kerül, mire az utolsó újpesti is kikászálódik az aluljáróból, de még mielőtt elfogyna a tömeg, jő a hír arról, hogy a Nagyvárad téren egy leszakadt lila előörs fitogtatta az erejét, ám a készenléti rendőrök érkezése hamar véget vetett a mulatságnak. ---- Az újpestiek megadóan napoznak az időközben kellemesre fordult időben a szektorukban, és jobb híján nagyokat unatkoznak. Hol vannak már azok az idők, amikor a főmeccsek előtt a tartalékok vagy az ifik szórakoztatták a nagyérdeműt?… Aztán fél órával a rangadó kezdése előtt lassan benépesülnek a ferencvárosiaknak fenntartott lelátórészek is. Több se kell a liláknak, rögvest megvívják az első szópárbajukat az ellenoldallal. A felhangzó versikék a mégoly szabadszájú kibeszélőshow-kban sem hangozhatnának el. Ízelítőül csak annyit, hogy a szöveggyárosok az anyák napja alkalmából sűrűn emlegetik a másik táborhoz tartozók mamáit – ezzel el is telnek a kezdésig hátralévő percek.
A meccsnyitány ellenben impozáns, két méretes élőkép fogadja tudniillik a pályára lépő futballistákat. Az újpesti oldal a kerület címerét formázza meg, eközben odaát egy Michelin-figura mellé a "Padlógázzal a bajnoki címig!" feliratot társítják, a kerítéseket pedig ellepik a különféle ultracsoportok zászlói. ---- Vége a meccsnek, nyer az Újpest 1–0-ra, őrjöngve ünnepel a vendégtábor.
A biztonságiak újra csatasorba állnak, a rendőrök fejére is visszakerül a rohamsisak, kézbe kapják a pajzsokat, gumibotokat, a vízágyút is készültségbe helyezik. Következhet az epilógus, azaz a tömeg hazaterelése, ami Fradi-kudarc esetén – valljuk be – nem a leghálásabb feladat. Mégis megy minden frappánsan, mégpedig a szokásos forgatókönyv szerint: először a Ferencváros-szurkolók vonulnak ki, majd amikor lőtávolon kívül kerülnek a stadiontól, a kertek alatt kilopják a lilákat is. Ôket szigorú rendőri őrizet mellett sétáltatják el a Nagyvárad térig, ahol bepakolják a drukkereket a negyedik kerületbe visszainduló különmetróba. Már-már mindenki fellélegzik, hogy békében véget ért a nap, a Ferencváros elnöke, Furulyás János is háborítatlanul indulhat el hazafelé, senki sem követeli sem a fejét, sem a lemondását, amikor váratlanul kiáltások verik fel a klubház csendjét. Kiderül, a vereségen búsongó FTC-drukkerek tértek vissza, hogy rögtönzött ankéton vitassák meg az illetékesekkel, miként kaphat ki sorozatban háromszor a bajnoki címről ábrándozó kedvenc csapatuk. A szituáció nem kockázatmentes – még mindenkiben élénken élnek a tavaly május 30-ai események –, de szerencsére ezúttal semmiféle atrocitás nem történik. A Toldi-teremben Tepszics Ignác sportigazgató, Pintér Attila vezetőedző és a játékosok igyekeznek magyarázni a bizonyítványt…
A Fradi-szurkolók végül délután négy óra tájban kezdenek szedelőzködni, ám, hogy továbbra is haragosak, az nem is kétséges.
Alighanem ideje lesz összeszednie magát a csapatnak, mert ha a fradisták egyszer igazán dühbe jönnek… ---- A vasárnapi Ferencváros–Újpest mérkőzés az alapos biztonsági előkészületeknek köszönhetően nyugalomban zajlott le. Nem volt azonban ez így mindig, az utóbbi esztendőkben jó néhány visszhangos botrány kísérte a két szurkolótábor találkozásait. Összeállításunkban néhány emlékezetes balhét idézünk fel.
1997Az újpesti ultrák transzparenst helyeztek el, amelynek szövege a következő volt: "A fradizmus múló divat". Mindez annyira feldühítette az FTC-tábor tagjait, hogy a második félidőben gyújtogatni kezdtek a lelátón, és beszakították a kerítést.
1998Kőzápor fogadta az Üllői útra érkező lilákat, akik válaszul felgyújtották a szektorukban a székek egy részét. Noha az MLSZ csak ötezer néző belépését engedélyezte az őszi, Megyeri úti összecsapásra, a meccs befejeztével a fradisták rátörtek a díszpáholyban ülőkre, majd bedöntötték a Megyeri úti kaput.
1999Az FTC-drukkerek félórás ütközetet vívtak a könnygázt is bevető, gumibotozó rendőrökkel. A pofonokból jutott a szurkolókat békíteni próbáló ferencvárosi játékosnak, Vincze Ottónak is. A két együttes őszi találkozóján a Ferencváros akkori ügyvezetőjét, Páncsics Miklóst kis híján megütötték a Megyeri úti díszpáholyban, míg a Ferencváros edzőjét, Sztanko Poklepovicsot egy álfotós késsel fenyegette meg a kispadnál.
2000Újra összecsaptak az Üllői úton a szurkolók és a rendfenntartók.
2001Az Üllői úti meccs kapcsán fél tucat szurkolót állítottak elő, egyiküket később tíznapos elzárással büntettek, öt huligánt pedig egy évre eltiltottak a sportrendezvények látogatásától.
2002Az Újpest győzelme után a vendégtábor törni-zúzni kezdett a stadionban. A rendbontók közül két külföldi állampolgár is őrizetbe került. A két együttes őszi, újpesti meccsét követően 12 ultrát állítottak elő csoportos garázdaság miatt. A liga a lila-fehéreket egymillió, a ferencvárosiakat 2.5 millió forintra büntette.
2003Az Üllői úti meccs kapcsán fél tucat szurkolót állítottak elő a rendőrök, közülük négyet őrizetbe is vettek. Rendzavarás miatt indult ellenük eljárás. ----
Pintér Attila, a Ferencváros vezetőedzője:"Magunknak tesszük nehézzé a bajnokságot, igaz, mostanában szerencsénk sincs. Ha a tizenhatoson kívül volt a tizenegyes előtti szabálytalanság, akkor néhány mérkőzés óta már a játékvezetők is sújtanak minket. Ennek ellenére a középpályásainknak jobban kellett volna játszaniuk."
Mészöly Géza, az Újpest vezetőedzője:"Büszke lehetek a játékosokra. Nagyszerűen küzdöttek, és a gólszerzésre mindvégig volt lehetőségük. Azt, hogy a büntető jogos volt-e vagy sem, a kispadról nem tudtam megítélni, majd a televíziós felvételek alapján kiderül. Nem olyan régen dolgozom Újpesten, de átérzem e siker jelentőségét."
Fény és árnyékEmlékezetes, a közelmúltban két válogatott futballista Lipcsei Péter és Torghelle Sándor – finoman fogalmazva is – csúnyán összebalhézott a gyepen. Nos, a mindig pikáns Fradi–Újpesten több, a nemzeti együttesben szereplő játékos is összecsapott, láthatóan nem kímélték egymást a válogatottak, ám olyan szabálytalanság nem akadt, amelyet ne kézfogás követett volna. Legalább nincs szükség látványos békítőshow-ra…
Szó szerint szakállas történet ez. Marek Penksa, a Ferencváros támadója ugyanis megfogadta, hogy ő bizony addig nem borotválkozik, amíg nem szerez gólt. A szlovák légiós már-már Rumcájszot idéző ábrázattal lépett pályára az Újpest elleni rangadón, azonban a remélt találat még a nagy meccsen sem született meg. Úgyhogy: bár Penksa technikás labdarúgónak számít, a "penge" kifejezést még véletlenül sem használjuk vele kapcsolatban…