A futball jelenthet menedéket

Gyurika, a technikás, látványosan cselező, hosszú, pontos indításokra képes játékos 24 évesen magára ölthette a címeres mezt 1985 decemberében a mexikói Irapuatóban, és a Mezey György irányította magyar válogatott 1–0-ra nyert Dél-Korea legjobbjai ellen. Attól kezdve szinte kihagyhatatlanná vált a nemzeti csapatból, és néhány hónappal később, 1986. március 16-án a zsúfolt Népstadionban már alapemberként futott ki a brazilok elleni, 3–0-ra megnyert meccsen. Kevesen gondolták volna akkor, hogy az lesz a magyar futball eddigi utolsó emlékezetes sikere. A Mezey-csapat 1986 nyarán ismét Irapuatóban játszott, és kapott ki – gyalázatos teljesítményt nyújtva – a Szovjetuniótól 6–0-ra. Gyurika akkor is kezdőként lépett pályára, mi több, végigszenvedte a 90 percet.
És bár a mexikói világbajnokság után új válogatott épült, Bognár György – hiszen ő történetünk szereplője – mégsem került a leírt, elfelejtett labdarúgók közé.
Ma más miatt beszélnek róla…
A télnek öltözött tavasz jobbik arcát mutatta csütörtök délelőtt, és most boldogság lehetett az ország egyik legjobb műfüves pályáján, a Láng Vasas-sporttelepen edzeni. Mindenki tette a dolgát: pergő, forgó bemelegítés, kisebb-nagyobb nyújtások, hoszszabb-rövidebb sprintek, majd technikai gyakorlatok, szöglet- és szabadrúgás-variációk, tizenegyesrúgások. Az edző, akire meglehetős tisztelettel néztek a játékosok, sokáig nem szólt semmit, csendben figyelte tanítványait. Ám ha hibát látott, már mutatta is, hogyan kell jobb külsővel beletekerni a lasztiba, hogyan kell pontosan megjátszani a labdát.
Edzett a REAC a Láng Vasas pálya műfüvén, és a tréner, Bognár György – aki az Újpesthez szerződött Mészöly Gézát váltotta a rákospalotai csapat kispadján – nyugodtnak tűnt.
Pedig ő az, akit ma már – egyes híradásokban – börtönnel is fenyegetnek.
De ez így túl sarkos, ez a történet nem így kezdődött…
Hogyan is?

Börtönnel is fenyegetik

Azt a bizonyos pengés, nagyszerű megoldásokra képes futballistát, a Gyurikát sokan szerették. Az MTK-szurkolók valóságos megváltóként fogadták, és ő aztán a Verebes József edzette bajnokcsapat irányítója lett. Sok-sok év telt el azóta, Bognár György játszott külföldön, hogy aztán hazatérve edzői pályára lépjen. Nem mondta, de egyértelmű volt, a szíve visszahúzza a Hungária körútra, kedvenc csapatához. És amit játékosként valóra váltott, azt trénerként is megtette: 2001. május 6-án leülhetett az MTK kispadjára, mint a kék-fehér csapat vezetőedzője.
És akkor az MTK 5–2-re verte a Ferencvárost.
Emlékezetes meccs volt, nagyon is az. A folytatás azonban kevésbé sikerült jól: a Fradit valósággal leiskolázó MTK Bognár György irányítása mellett vereséget szenvedett a Debrecentől, a Videotontól, a Győrtől, a Zalaegerszegtől és az Újpesttől. Valami nem stimmelt, ez egyértelművé vált. Hiába szerették Bognár Györgyöt, a Gyurikát a Hungária körúton, hiába tartották őt a tulajdonos, a sikeres üzletember, Várszegi Gábor nagy kedvencének, mégis elköszöntek tőle.
Talán ott és akkor kezdődött valami.
Valami, ami miatt ma börtönnel fenyegetik Bognár Györgyöt.

Óvatos az újságírókkal

Sopron és a városban eltöltött idő egy folyamat vége – lehetett.
Sopronban ugyanis ma már nem Gyurikaként becézgetik Bognár Györgyöt, sőt ott, egészen pontosan az élvonalban szereplő Matáv Sopronnál bűnösnek, csalónak, sikkasztónak titulálják.
Bognár György ügyvezetői megbízását pénzügyi visszaélésekre hivatkozva tavaly júliusban azonnali hatállyal megszüntette a Matáv Futball Kft., majd feljelentést tett a rendőrségen. Sopronban az a hír járta, hogy a sportvezető szerencsejáték iránti szenvedélye miatt halmozott fel adósságokat. A helyi rendőrkapitányság a közelmúltban vádemelési javaslattal adta át a nyomozati aktákat az ügyészségnek.
Íme a vád: többrendbeli üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztás, egyrendbeli magánokirat-hamisítás és egyrendbeli csalás.
A Matáv Futball Kft. 13.8 millió forintot, míg a Matáv Sportklub kétmillió forintot kér számon az edzőn, és ezzel még nincs vége a követeléseknek, mert magánszemélyek is tartják a markukat.
Lehet-e így edzést tartani, lehet-e a futballra koncentrálni?
Úgy tűnik, lehet – mégpedig mostanság a Láng Vasas-pályán az NB I B-ben remeklő REAC futballistáinak.
Merthogy ez a jelen: olykor belemart a csípős szél a rákospalotai futballisták arcába, de nem lanyhult a tempó, nem csökkent az iram, az edzés mindvégig pörgős és kemény volt…
Aztán ezt a gyakorlást is lefújták, ám a pályáról lefelé sétáló Bognár György nem akart nyilatkozni. Azt mondta, nincs miről beszélnie, nem szeretné, ha rajta csámcsognának az emberek. Óvatos az újságírókkal, mert – mint mondta – sok mindent összevissza írtak róla.
Érthető a bizalmatlansága, csakhogy az emberek kíváncsiak rá, akkor is, ha elkövetett valamit, és akkor is, ha egyetlen vádpont sem állja meg a helyét.
Ô 50-szeres válogatott, rengeteg szurkoló kedvence – még most is.

A családja mellette áll

Kérdeztem a szerencsejátékról. Nem mondott semmit. Kérdeztem a magánéletéről, arról csak szűkszavúan beszélt, és azt mondta: "A családom mellettem van, harmonikus kapcsolatban élek, odahaza eszébe sem jut senkinek, hogy bármit elkövettem. Egyébként sem csalódtam az emberekben, akiknek fontos voltam, azok nem fordultak el tőlem. Ártatlan vagyok, és már nagyon várom, hogy mindez a bíróságon kiderüljön. Mert elhiheti, végül kiderül…"
A futballról, persze, már szívesen nyilatkozott.
"Ahogy a közelmúltban már elmondtam, a REAC ajánlata több szempontból is előnyös volt a számomra. Kutasi Róbert hívott, és őt mindig is korrekt sportvezetőnek tartottam, azon túl, hogy szinte baráti kapcsolatban vagyunk. Tudtam, hogy a REAC-nál ugyanolyan családias a hangulat, mint amilyet a BVSC-nél tapasztalhattam. Ez is vonzó volt a számomra. A célokról pedig még nem is szóltam egy szót se, pedig ez is nagyon vonzott. Mészöly Géza remekül összerakta ezt a csapatot, többször láttam a REAC-ot, és állítom, reális esélye van az első négy hely valamelyikének megszerzésére. A játékosok tökéletes erőállapotban vannak, a háttér megvan, így nekem csak a munkára kell koncentrálnom."
Ennyit mondott Bognár György, de arról már nem szólt semmit, hogy lehet-e, képes-e valóban csak a futballra, a sportra koncentrálni, amikor ott tornyosul előtte egy olyan akadály,
amellyel sohasem nézett szembe.
Ki lehet-e kapcsolni az agyból azt a két szót: bíróság, börtön?
Azt a Gyurikát sokan szerették.
Az pedig majd kiderül, hogy kik szeretik Bognár Györgyöt egy esetleges drámai hangú bírósági ítélet után…