Amikor szabad a pálya

SOMOGYI ZSOLTSOMOGYI ZSOLT
Vágólapra másolva!
2003.06.03. 22:35
Címkék
Rovatunkban, a Nemzeti Sport Ötösben az őszinte véleményeket olvashatják. Egykori klasszisok, edzők, szövetségi kapitányok, vezetők, sőt adott esetben más sportágak képviselői is szót kaphatnak itt, ha markáns véleményük van a magyar labdarúgás aktuális eseményeiről. A lényeg tehát az, hogy kommentáljuk a honi futball történéseit, a hét legvisszhangosabb híreiről kérdezzük vendégeinket, akik időnként komolyan, máskor tréfásan minősítik a mai magyar futballvalóságot.
"Az MTK Hungária nyerte a 2002– 2003-as magyar labdarúgó-bajnokságot, miután a kék-fehérek 1–0-ra győztek Újpesten, míg a Ferencváros otthonában gólnélküli döntetlenre végzett a Debrecen ellen. Egervári Sándor, a bajnokcsapat trénere az utóbbi öt évben háromszor első, egyszer ezüstérmes, egyszer negyedik lett csapatával. Az edző elmondta, sikerük értékét növeli, hogy az MTK-t példátlan sérüléshullám sújtotta, csak tavasszal öt játékost kellett súlyos sérülés miatt megoperálni."

Mezey György: – Sándor évek óta kimagasló szakmai munkát végez, és minden esélyt kihasználva tudott nyerni a csapata, pedig óriási riválissal kellett megküzdenie. Ezzel együtt nem alábecsülendő az FTC eredménye, nüanszokon múlt az aranyérem sorsa, és csak köszönet jár Várszegi Gábornak. Példamutatóan menedzselte ezt a két csapatot, nem véletlen, hogy az MTK és a Ferencváros kiemelkedett a mezőnyből.
Nyilasi Tibor: – Az eredmények önmagukért beszélnek, e teljesítmény előtt illik kalapot emelni. Egervári Sándor annyiban irigylésre méltó, hogy az utóbbi években olyan kluboknál dolgozhatott, ahol nyugalom és rend uralkodott, és ha valami nem stimmelt, ha nem volt adott minden feltétel a zavartalan munkához, időben továbbállt. Az MTK-t alighanem motiválta, hogy minden a Fradiról szól, összeállt a csapat, és a célegyenesben előzni tudott.
Csank János: – Tudjuk, hogy Egervári Sándor kiemelkedő tudású alakja a magyar edzői karnak. Miután valóban sok problémával kellett megküzdenie, maximális gratuláció jár a bajnoki címért. Magam annak örültem, hogy az MTK sikere elcsendesítheti azokat, akik azt harsogták, eldöntött tény, hogy a Fradinak kell nyernie. És óriási erkölcsi siker, hogy a Debrecen nem adta meg magát, a játékosok sportemberként viselkedtek.
Hajdú B. István: – Egervári úrnak haladéktalanul el kell gondolkodnia azon, hogy mit csinált abban az évben, amikor negyedik lett. Ez csak vicc, gratulálok az edzőnek és a csapatának. Az MTK szerintem ősszel nyerte meg a bajnokságot, és kihasználta, hogy a Fradin volt a nagyobb lélektani nyomás, mindenki a zöld-fehéreket könyvelte el aranyérmesként. Ahhoz azonban, hogy a nemzetközi porondon is eredményes legyen a gárda, erősítésre van szükség.
Kemény Dénes: – A jó edzőnek a tabella, az eredményjelző tábla a legjobb barátja. Elnézést a papoktól, de én elsősorban eredményhívő vagyok.

"Az FTC–DVSC-MegaForce találkozó után a nézőtérre özönlő szurkolók közül többen bántalmazták a játékosokat, valaki hátulról vesén rúgta Szentes Lázárt, a debreceniek edzőjét. Szakemberek szerint az FTC nem készült fel kellően arra, hogy a zöld-fehér csapat nem nyeri meg a bajnokságot, és a csalódás váltotta ki az elképesztő agressziót."

Mezey: – Leírhatatlan, mit éreztem, amikor a Szentes Lázár elleni támadást megláttam. A DVSC példásan helytállt, és csak remélni tudom, hogy a tehetséges sportember karrierjében nem okoz törést ez az atrocitás. Azért a dolgok nem változnak: annak idején a ferencvárosi középpályás, Pogány László szólt nekem, hogy vigyázzak, bejöttek a szurkolók, és ott állnak a hátam mögött…
Csank: – Az agressziót nem az eredmény váltotta ki, ez benne van ezekben az emberekben, akik azt hiszik, bármit megtehetnek a stadionon belül. Ez bűncselekmény, ha az utcán így leütnek valakit, az rendőrségi ügy, ha véletlenül egy parlamenti képviselőt érne ilyen támadás, talán szigorúbb lenne a törvény, és be is tartatnák azt. Adózunk keményen azért, hogy a rendőrség igenis biztosítsa a rendet, és csak szerencse kérdése, hogy a péntek haláleset nélkül ért véget. Ha kell, és azt gondolom, edzőkollégáim egyetértenek velem, pénzt áldozok azért, hogy megtalálják Lázár támadóját, és állítsák bíróság elé.
Hajdú B.: – A rendbontók arcát mindenki látta, az illetékesek pontosan tudhatják, kikről van szó, ám ők mégis mindig bejutnak a pályára, és bármit be is vihetnek magukkal. Az edző megrúgása nem is sportlapba való, pszichológus kell hozzá, mi vált ki ilyen vadállati reakciót bárkiből is a futball. A DVSC tisztességesen küzdött, ez ma nálunk megengedhetetlen bűn.
Kemény: – Az eredménytől függetlenül ilyen nem történhet meg. Nem tudom, ki a hibás, de több nap eltelt, és még senki nem mondta, hogy talán ő is az lehet. És ez is szomorú.
Nyilasi: – A meccset nem láttam, mert akkor éppen teniszeztem, de a szörnyű felvételeket többször is megnéztem. Hadd ne ragozzam a borzalmat, nekem két gyerekem van, és szeretném őket felnevelni.

Támadás a támadó ellen – a néhány hete ünnepelt Tököli Attila elköszön a Fraditól (Fotó: Németh Ferenc)
Támadás a támadó ellen – a néhány hete ünnepelt Tököli Attila elköszön a Fraditól (Fotó: Németh Ferenc)
Támadás a támadó ellen – a néhány hete ünnepelt Tököli Attila elköszön a Fraditól (Fotó: Németh Ferenc)
"Az első ferencvárosi évében huszonhat gólt szerző Tököli Attila felhívta Gellei Imre szövetségi kapitányt, és kérte, tekintsen el a szerepeltetésétől, hiszen nincs olyan lelkiállapotban, hogy felkészüljön a magyar válogatott soron következő Eb-selejtezőire. A csatár hétfőn sajtótájékoztatón jelentette be, hogy mindenképpen elhagyja az FTC-t. Tököli elmondta, az elmúlt egy évben rengeteg szeretet vette körül a zöld-fehér klub játékosaként, és bár lehet, legfeljebb ötven ember miatt dönt így, leszögezte: félti a családját, a gyerekeit, és nem akar rettegésben élni. Befejezésként hozzátette: ha rendeződik a helyzet, nem kizárt, hogy visszatér az Üllői útra."

Nyilasi: – Aki látta, mi történik, megérti, hogy Tököli Attila feldúlt lelkiállapotban van. A feleségek, gyerekek rémült tekintetét látva nem csoda, ha elmegy valaki a Fraditól. Arra gondoltam, hogy ha az én gyerekem is ott van a pályán, akkor mint szülő, mit éreztem volna? Szurkolok Attilának, jó játékkal bárhol kivívja majd a szeretetet. Nehéz csata vár rá, ha külföldön is bizonyítani akar, de nagyszerű futballista, ezért sikerülhet neki.
Mezey: – Az ítélje meg, hogy mi játszódhat le a játékos lelkében, aki volt már hasonló helyzetben, akinek féltenie kellett már így a családját. A válogatott is nyerne azzal, ha Tököli Atttila erős külföldi csapatban kapna helyet, és remélem, egyszer tényleg nyugodt szívvel térhet vissza.
Csank: – Mindenki másként éli meg a dolgokat, Attila érzékenyebb típus, ezt tudtuk róla, és tiszteletben kell tartani a döntését.
Kemény: – Respektálni kell, ha így határozott, bár a sportban szerzett tapasztalatom alapján azt mondom, talán elkapkodja a döntést. A válogatottban a jó teljesítménnyel sokaknak örömet szerezne, és önmaga is könnyebben lépne túl a történteken. Ám hangsúlyozom, ez az én véleményem.
Hajdú B.: – A kupadöntő után Tököli Attila vállát veregették, a bajnoki döntő után a bordáit. A Fradi-címerben szereplő E-betűk néhány néző szerint sajnos az erőszakot, az esztelen embertelenséget jelöli. Kívánom a kitűnő csatárnak, hogy külföldön is érjék olyan örömök, mint itt a kupadöntő után.

"A bíróságon megszületett az első ítélet a pénteki rendbontással kapcsolatban: az egyik vélt tettest – nem jogerősen – negyven nap elzárással és mellékbüntetésként a stadionokból történő kétéves eltiltással büntették. Mindeközben a Ferencváros Szurkolók Szövetsége nevű társaság közzétette, hogy jogos a nézői felháborodás, és aki ott van a meccseken, kifejezheti tiltakozását. A szövetség szerint a kupagyőztes és ezüstérmes együttes produkciója méltatlan a klub hagyományaihoz, ezért kéri, a játékosok kövessék meg a drukkereket."

Mezey: – A szurkolónak joga van a lelátón véleményt formálni, de nincs az a csalódás, amely feljogosítaná arra, hogy megtámadja a játékosokat. A vereséget, a kudarcot a nézőnek is el kell tudnia viselnie, ez ugyanis a sporttal jár. Garantálja valaki, hogy a jövőben a Fradi minden meccsét megnyeri? Nem védem a játékosokat, de tudom, a nagy pszichés nyomás alatt nehéz játszani, de a saját drukkerektől fenyegetve szinte lehetetlen. Sajnos, ez az egész kapóra jött a futballt gyűlölőknek, és a sok cinikusnak, aki meg sem próbál segíteni a magyar futballnak.
Kemény: – Jól látható volt, hogy legalább száz garázda tombolt a pályán. A drukkerek természetesen kulturált körülmények között kifejezhetik nemtetszésüket – na, ez messze volt attól.
Hajdú B.: – Az ítélet gyorsasága példás, bár a vádlott a hírek szerint az utcán randalírozott, a pályán ütlegelőknek egyelőre semmi bajuk. A szövetségnek elvben még igaza is lenne, de akkor a meccs egyes időszakaiban a játékosok is felpofozhatták volna őket, mondván, nem szurkolnak elég hangosan. Az összevert játékosok kérjenek elnézést? És egy szélsőséges példa: ha a Fradi kikap öt nullra, de az Újpest nyer kettő egyre, a Fradi a bajnok, akkor a teljesítménye méltó a klubhoz?
Csank: – Nyerni akartak, de nem sikerült. Ez benne van a sportban, miért kellene ezért bocsánatot kérni? Küzdöttek, ahogy bírtak, de nem tudtak gólt lőni, pedig akartak, és ez a lényeg. A szurkolók bűncselekményt követtek el például a debreceni ifista ellen, és ezt mindenki látta, erről kell beszélni. Az ellenfelet megütni méltó a klubhoz? Itt az alkalom, hogy a pályára belépést – bajnoki cím ide, ünneplés oda – örökre el kell felejteni, és aki átmászik a kerítésen, azonnal, gyorsított eljárás keretében fél évre börtönbe kell zárni. Ha azt látják mindennap az emberek, hogy ül a hűvösön valaki, aki rálépett a gyepre, és évekig nem mehet meccsre, meggondolják, hogy érdemes-e beszaladni. A szurkolók imádják a klubot, miközben a rendzavarással, a kapuk, a hálók tönkretételével állandó kárt okoznak – annak, akit állítólag annyira szeretnek. A Fradi az UEFA-kupában zárt kapuk mögött játszhatja az első mérkőzését, a rajongók átgondolják, hogy ez mekkora anyagi és erkölcsi veszteség? Aki pedig irigyli a labdarúgót, mert sokat keres, menjen el futballozni.
Nyilasi: – No comment! Engem is elhajtottak onnan, másokkal is megteszik, fogadják el, hogy Fradi-ügyben szűkszavú vagyok.

"A siófoki önkormányzat bejelentette: a klub hiába talált befektetőt, nem kívánja támogatni az élvonal meglepetéscsapatát. A Balaton-parti szezonzáró is szomorú véget ért: a játékosokat ünneplő hazai drukkereket megtámadták a győri szurkolók, és a pályán tömegverekedés robbant ki."

Csank: – Nem verekedés, hanem verés volt. Nem gondoltam, hogy a húsz győri néző így megvadul, amikor a folyosón hallottam, hogy mi történik, kimentem, akkor már megadós kutyapózban feküdt négy-öt hős a rendőrök előtt. Így kell fellépni ellenük! Az dühítő, hogy a klubtól várják, megállítsa a társadalmilag fékezhetetlen elemeket, akiknek a demokrácia lehetővé teszi, hogy szabadon garázdálkodjanak a futballpályán vagy a tribünön – ez a csapat összes bevételét elviszi. Az önkormányzat döntése azért elszomorító, mert nem a futballra, hanem egy Balaton-parti projektre – amelynek egyik része a futball lenne – mondtak nemet, pedig a környező önkormányzatoknak mutattak volna példát.
Nyilasi: – Ebből nekem elegem van, de szerintem minden jóérzésű futballbarát így gondolja. Felháborító, ami itt folyik. Remélem, egyszer eljön az az idő, amikor a Balaton partján olyan élet lesz, mint Mallorcán, és szükség lesz egy csapatra, mint ott. Hihetetlen, hogy a legjobb edzők egyike bravúros eredményt ér el, mégis bizonytalan a csapat jövője.
Hajdú B.: – Nem találok szavakat, a hazaiak joggal ünnepelték kedvenceiket, és felháborító, hogy a győriek megtámadták őket.
Kemény: – Nem tudom, az önkormányzatnak mire kell fordítani a pénzt, és sajnálom, ha úgy dönt, nem a sportra költ. Pedig az ugyebár az egészséges életmód, a profifutball pedig a szórakoztatóipar része. Hogy a drukkereket összeverik, az jellemző a mai magyar állapotokra. Angliában tizenöt-húsz éve sokan meghaltak, ma korlát sem kell a pályákra, mégis rend van. Ott a példa, nem kell feltalálni a meleg vizet. Szerintem kérdezzük meg, hogyan csinálták.
Mezey: – A siófoki botrány nekem az Üllői útinál még megdöbbentőbb. A Fradinál óriási volt az elvárás, győzni kellett volna, de a becsületesen küzdő DVSC ellen nem sikerült: a józanabbak tudják, hogy ez benne van a sportban, és a meccset követő támadásokra nincs magyarázat, a biztosra vett siker elmaradása indulatokat szült. De kérdem én, a győriek ámokfutására van épeszű magyarázat?
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik