Jó, jó, de azért így nem az igazi…
A Barcelona csak a büszkeségéért játszott péntek este, ugyanis bármilyen különös is leírni, az Euroliga 25. fordulójára már bőven eldőlt, hogy a katalán óriás nem jut a playoffba. Így aztán az a furcsaság állt elő, hogy ez a mérkőzés a vendégnek volt fontosabb… Ugyanis a Crvena zvezda még versenyben van a negyeddöntős helyekért – s jó eséllyel is indult, hiszen a gránátvörös-kékek a legutóbbi öt nemzetközi kupameccsüket elvesztették.
Számunkra azért volt kevésbé szívderítő a találkozó, mert Hanga Ádám ezúttal sem játszhatott. A Barca magyar hátvédje a március 1-jei, Zalgiris Kaunas elleni idegenbeli vereség (90–74) közben szenvedett térdsérülést, s a másnapi diagnózis szerint előreláthatóan négy-hat hetet kell kihagynia.
A Barca indulójára kivonuló hazai gárdát jó ha ezren köszöntötték, de ehhez nem volt sok köze Szvetiszlav Pesicsnek, aki épp egy hónapja vette át a gödörben lévő együttest a menesztett Sito Alonsótól, akinek elsősorban azt nem tűrte el a Barcelona vezetése, hogy az Euroligában sorra betliztek Juan Carlos Navarróék.
A szerb szakember aztán rögvest bizonyította, nem véletlenül nyert meg már szinte mindent edzőként: a tenerifei Copa del Rey nyolcas döntőjében győzelemre vezette az előtte szárnyaszegett gárdát. Hogy a 68 éves mesternek mekkora a tekintélye, azt az is jól jelezte, hogy amikor tíz perccel a kezdés előtt kisétált a parkettre, akkor nem csak a hazai publikum skandálta a nevét, hanem a mintegy százfős Cz-tábor is.
Egyébként nem csupán a lelátók, a sajtótribün is foghíjas volt – ezt az egyik barcelonai kolléga azzal magyarázta, hogy a közönség mellett az újságírók is csalódtak a Barca euroligás szereplésében.
Azért a feldobásra már 4500 néző előtt került sor, s a fogadkozásnál a civilben lévő Hanga is odatartotta az öklét. Hiába nyitott triplával a szerb együttes, hamar fordított a katalán vendéglátó, hamarabb kapta el a ritmust, és jó csapatjátékkal simán hozta az első negyedet. Sőt, a másodikban tovább növelte az előnyét, s amikor tízzel megugrott, akkor jött is a vendégek időkérése. Elképesztően hatékonyan védekezett a Pesics-csapat, óriási nyomást helyezett az ellenfél labdás játékosára, teljesen mindegy volt, hogy az éppen kettő vagy hét méterre helyezkedett a gyűrűtől.
A hangulat a tetőfokára hágott – a teljesség igénye megköveteli, hogy hozzátegyük, a lelátó népe éppen a katalánok függetlenségét követelte, lobogtak a sárga-piros zászlók –, amikor Ante Tomic akkorát zsákolt és alakította 38–24-re az állást, hogy berepedt a palánk, amit ki kellett cserélni…
A Zvezda drukkerei meg is találták maguknak a horvát centert, aki elismerő pacsikat kapott a csapattársaitól a nem mindennapi „húzásért”. A közönség a vendégdrukkerek „Viva Espana” rigmusát kifütyülte, majd még nagyobb hangerővel tüntetett a szabadság mellett. Alighanem világrekordnak számító hét perc alatt megtörtént a palánkcsere, s a kényszerszünet után szétesett a szerb gárda játéka, a félidőre 21 pontos Barca-előnnyel mentek a felek.
Nem sokat változott a játék képe a fordulás után sem, Tomic talán nem akarta a másik palánkot is megrepeszteni, így zsákolás helyett csak bepöttyintette a katalánok 51. pontját, amivel már 25-re hízott a hazai előny a 24. percben. A Zvezda nem adta fel, miért is tette volna, s 13-ra felkapaszkodott a harmadik negyed végére, mivel belehajszolta a Barcelonát a labdavesztésekbe.
Ám Pesics visszacserélte Pau Ribast és a finn Petteri Koponent, akik szétdobták a szerbeket, s öt perccel a meccs vége előtt újra hússzal vezetett a hazai csapat. Ezután már csak a végeredmény volt kérdéses, az nem, hogy a Barca büszkeségből is legyőzi a belgrádiakat. Akik a záró negyedben fizikálisan és mentálisan is összezuhantak, s mindössze öt pontot szereztek.
EUROLIGA, FÉRFIAK, ALAPSZAKASZ, 25. FORDULÓ
FC Barcelona Lassa (spanyol)–Crvena zvezda (szerb) 88–54 (17–12, 28–12, 17–25, 26–5)
Legjobb dobók: Ribas 18/12, Koponen 16/12, Tomic 16, ill. Rochestie 13/9, Dobrics 10/3