A legjobb hatodik ember díját ő kaphatta volna

Ilyen volt például Allison Tranquilli, az ausztrál válogatott bedobó is, aki talán minden csapattársánál jobban örült a Soproni Postás harmadszori megverésének a döntőben, és ezáltal a bajnoki aranynak. A rutinos, 31. életévében járó idegenlégiós ugyanis még nem nyert semmilyen jelentősebb versenyt, holott olimpián és világbajnokságon is volt már dobogós. Hitték volna…?
Mint ahogy alighanem azt is kevesen tudják, hogy rangos eredménysor ide vagy oda, Tranquilli egy kicsit tartott ettől az évadtól, amikor ügynöke tavaly nyáron arról tájékoztatta: igényt tart rá a PVSK. "Ez kitűnő alkalomnak tűnt arra, hogy a korábbinál magasabb szinten kosárlabdázzak, először azonban azt hittem, hogy nem vagyok elég jó ehhez” – hangzottak a meglepő szavak a klasszis kosarashölgy szájából. Magasabb szinten akart kosárlabdázni, mint a spanyol bajnokság, amelyben az utóbbi években pattogtatott, ez eddig rendben is lenne. Na de hogy az ibériaiak pontvadászatának két évvel ezelőtti legértékesebb játékosa, aki, ahogy már említettük, világversenyeken is bizonyított, ne lenne elég jó egy magyar élcsapathoz? Viccesen hangzik, ő mégis komolyan gondolta. "De aztán megjött az eszem” – kommentálta azt, hogy azért csak meggondolta magát, és eljött Pécsre.
És hogy megbánta-e? "Nem, egyáltalán nem, ez fantasztikus” – lelkendezett, amikor néhány perccel az idei női finálé befejezését követően leültünk beszélgetni a Lauber Dezső Sportcsarnok egy csendesebb zugában. Kevés ilyen volt aznap este, mert a lelkes fekete-fehér színekbe öltözött drukkerhad mámorosan ünnepelte az együttes hetedik bajnoki címét, és a lelkesedés egyik leginkább mérhető faktora a dobhártyaszaggató hanghatás volt. Közben Tranquilli is megerősítette, ilyen közönség a föld másik féltekéjén sincs, őt is lenyűgözte a szurkolók PVSK-t övező határtalan szeretete. "A város, a csapat, a klub, minden nagyon tetszik, mindenki nagyon korrekt velem, de a legfontosabb, hogy a társaim ennyire barátságosak, így pedig lényegesen könnyebb volt egy eleinte számomra idegen országban beilleszkednem” – tette még hozzá.
Na de térjünk a tárgyra: a kosárlabdára. Ami bizony nagyon jól ment neki, főleg az alapszakasz vége felé, amikor olyannyira csúcsformában játszott, hogy dobást is alig hibázott. Pedig Rátgéber László vezetőedző nem a kezdő ötösben, hanem rendre csereként szerepeltette, de ha osztottak volna nálunk különdíjat a "legjobb hatodik ember” számára, az minden kétséget kizáróan neki járt volna. "Lépésről lépésre melegedtem bele, január-február óta vagyok elégedett a teljesítményemmel, amely azóta kiegyensúlyozott, addig viszont voltak formaingadozásaim” – mondta el ezzel kapcsolatban, hogy hogyan érezte mindezt ő belülről. Az évad végén ugyan egy kellemetlen betegség kicsit visszavetette, de ki ne emlékezne a baranyaiak közül arra, hogy amikor a leginkább kiéleződött a versenyfutás az alapszakasz első helyéért, Tranquilli állt a pécsi sorok élére, amikor beállt.
Pedig…

"Itt sokkal keményebb a játék, sokkal többet megengednek a bírók, más a stílus. Hogy miként sikerült alkalmazkodnom? Először nagyon nehéz volt, aztán rájöttem, mit szabad és mit nem” – beszélt magyarországi szereplése egy sarkalatos pontjáról őszintén. "De azt hiszem, igazán nehéz dolgom majd akkor lesz, ha hazamegyek játszani, mert ott kezdetben biztosan nagyon sok faultot fújnak ellenem a bírók, amíg a Magyarországon megszokott módon védekezem” – tette hozzá. Hát igen, a védekezés. Ez bizony kulcsszó a MiZo-Pécsi VSK-val kapcsolatban, aki ugyanis nem nyújt klasszisteljesítményt ebben a játékelemben, nem sokáig marad meg Rátgéber László együttesében, ezt Tranquilli is megerősítette: "Laci nagy súlyt fektet a védekezésre. A képlet roppant egyszerű: ha nem védekezel jól, nem játszol!”
A vörös hajú, mindig mosolygós ausztrál kosarashölgy kispadosként is bőven húsz fölötti percátlagot mondhat magáénak, ami arra utal, edzője szerint is jól játszott. Az meg, hogy csupa-csupa pozitívumot nyilatkozott Tranquilli a PVSK-val kapcsolatban, arra, hogy a légiós jól érzi magát és szívesen visszatérne. És vissza is tér! A tavaly megkötött szerződése ugyanis két évre szól, vagyis csak jövő nyáron jár le, így hát a következő idényben is őt láthatja majd a MiZo 5-ös számú mezében a pécsi közönség. "Remélem, tovább tudunk lépni az Euroligában” – fogalmazta meg vágyait, ami voltaképpen minden PVSK-s vágya, hiszen az idén itthon megint mindent megnyertek a fekete-fehérek. És ebben óriási szerepe volt Allison Tranquillinek, a magát eleinte kicsit alulértékelő, végtelenül szerény, de csupa szív bedobónak, aki a szezon egyik legkellemesebb meglepetése volt a baranyai kosárlabdabarátok számára.