"Ha Dalma nem lett volna& írja a MiZo-Pécsi VSK hivatalos honlapja a bajnoki döntő első ütközetéről közölt tudósítása címeként. A baranyaiak által mindössze négy ponttal, 6359-re megnyert összecsapás statisztikájában Iványi Dalma neve mellet állt a legtöbb IBM-pont, szám szerint 28, ami ugye a játékosok hasznossági mutatója. Rátgéber László, a fekete-fehérek vezetőedzője ugyancsak a válogatott első számú irányítóját emelte ki mérkőzés utáni nyilatkozatában, amit kilenc pontja, nyolc gólpassza, hat labdaszerzése és három lepattanója mellett nyilván a kritikus végjátékban nyújtott bravúros megoldásaival érdemelt ki a csupaszív nyolcas.
A labdát szinte mágnesként vonzó pécsi irányító a soproni Eördögh Editet is elhomályosította a nôi aranycsata hétfôi nyitányán
A labdát szinte mágnesként vonzó pécsi irányító a soproni Eördögh Editet is elhomályosította a nôi aranycsata hétfôi nyitányán
– Egyetért edzőjével? – kérdeztük a pécsi közönség nagy kedvencét. – Úgy érzem, igazából ez a csapat meccse volt, és nem miattam nyertünk, hanem azért, mert a végén mi akartuk jobban a győzelmet, tudtunk mozgósítani tartalékokat. Meg kicsit talán több rutinunk van az ilyen meccsekben, mint a Postának, ezért végig, a negyvenedik percig tudtunk koncentrálni. – Kicsit mintha későn ébredtek volna, mert a találkozó elején egyértelműen a vendégek akarata érvényesült. Mi történt önökkel az első negyedben? – Így a szezon vége felé már fizikálisan is el vagyunk picit fáradva, és nem jött össze az a dolog, amit megbeszéltünk, mert kicsit puhán kezdtünk, holott tudtuk, hogy a Postás mindig a mérkőzések elején játszik jól, amikor még friss. Szóval ezt a pszichikai és a fizikai fáradtságunk számlájára írom. – És a másodikban? Amikor az addig remekül dobó riválisuk nyolc és fél percen át nem tudott a gyűrűjükbe találni? – Ott jött ki az a védekezés, amit a meccs elejétől kezdve szerettünk volna bemutatni. Amikor tizenegy ponttal ment a Posta, akkor már muszáj volt minden erőnket beleadni. Egyébként ez, vagyis a második játékrészben nyújtott lenne az igazi védekezésünk, amit negyven percen keresztül kellene alkalmaznunk, és aminek az a lényege, hogy minél rosszabb dobóhelyzetbe kényszerítsük az ellenfelet. – Kezdetben viszont mintha túlzottan is keményen védekezett volna, mert hamar összegyűjtött három személyi hibát. Nem félt a kipontozódástól? – Igazából nem, mert végül is tudtam, hogy azt a három faultot hogyan szereztem: nem butaságból, hanem a Postás lendületét akartam megtörni. Sokszor különben nem is haszontalan, ha korán beüt az ember néhány faultot, mert akkor a játékvezetők később már nem fújnak le minden apró-cseprő testi érintkezést. – Beszéljünk a labdaszerzéseiről! A hajrában úgy tűnt, mindenki ideges, mindenki túlpörög a pályán, csak Iványi Dalmának volt helyén az esze és a szíve… – Kétszer jó helyen voltam, ennyi az egész, de én végig próbálom az ellenfelet nyomás alatt tartani. A hétfői meccs bebizonyította, hogy ha nem sikerült az első percben, akkor talán sikerül az utolsóban. Ez így egy kicsit látványosabb volt, de máskor mondjuk a második vagy a harmadik negyedben jön be ugyanez. – A lefújás után egyöntetű vélemény volt a csarnokban Pécsett, hogy összességében nem játszott jól a PVSK. Ehhez mit szól? – Teljes mértékben egyetértek, sem támadásban, sem védekezésben nem nyújtottuk azt, amit tudunk, felvillanásai voltak csak mindenkinek. Az viszont biztató, hogy ilyen rossz játékkal is tudtunk nyerni. Nagyon remélem, hogy azért egyik-másik játékelemben javulni fog az együttes a következő meccsre. – Ennek tükrében mire számíthatnak a szurkolóik csütörtökön, Sopronban? – Mi mindenféleképpen győzni akarunk, de mint már az előbb mondtam, ehhez mindenféleképpen javulnunk kell. – Végezetül tekintsünk ki egy kicsit a döntőn túlra is: hallani, idén újra kipróbálja magát az amerikai profiligában… – Igen, van rá lehetőség, nekem kell eldönteni, mit is akarok, az ügyvéd már dolgozik az ezzel kapcsolatos papírmunkákon. Pár nap múlva már biztosat tudok mondani WNBA-ügyben.