Kenyeres József 70 éves lett

Csak nyolc játékos játszott több mérkőzést a magyar férfi kézilabda-válogatottban a 224 fellépésén 496 gólt szerző Kenyeres Józsefnél. Fantasztikus pályafutás az 1955. március 2-án Esztergomban született klasszis szélsőé, akinek a mai napig a sportág körül forog az élete.

„Az egész életemet a kézilabdának köszönhetem, tizenegy-tizenkét éves korom óta ebben a világban élek, jelenleg a Budai Farkasok-Rév csapatának az utánpótlás-igazgatója vagyok” – mondta lapunknak Kenyeres József.

A magyar férfi kézilabda aranykorát okkal tehetjük pályafutása legszebb esztendeire, az 1980-as években sokkal változatosabb volt a honi bajnokság, mint napjainkban. Ugyanakkor az évtized elején a Honvédnak sikerült hasonlóan nagy dominanciát kiépítenie, mint a Veszprémnek az új évezredben, Kenyeres József 1976 és 1983 között nyolcból hat kiírásban is bajnoki címnek örülhetett a fővárosi együttessel. Nem is beszélve az 1982-es BEK-győzelemről!

„Akkoriban már az elejétől oda-vissza vágós párharcok voltak, a továbbjutókat minden kör után párokba sorsolták. A legszorosabb talán a dán Helsingör elleni elődöntő volt, ahol egy góllal elveszítettük az első meccset, de a visszavágón sikerült fordítanunk. A döntőben a svájci St. Gallennel szemben már könnyű dolgunk volt. A Honvéddal megpróbáltuk a manapság jellemző gyors játékot alkalmazni, amivel megleptük az ellenfeleinket” – emlékezett vissza a történelmi sikerre, amiben olyan társai voltak, mint Kovács Péter és Őri Péter. Valóban történelmi volt, mert a mai napig nem sikerült másik magyar együttesnek a magasba emelnie a legrangosabb európai kupát.

A magyar válogatottat is rendkívüli képességű játékosok alkották akkoriban. 1974-ben mutatkozott be a nemzeti csapatban, és a következő tizenkét esztendőben kihagyhatatlan volt a keretből. Sikerei közül az 1976-os olimpiai hatodik és az 1980-as olimpiai negyedik helye mellett is kiemelkedik az 1986-os vb-ezüstérem.

„Az 1984-es bojkott miatt kimaradt olimpia a mai napig a legnagyobb szívfájdalmunk, amelyen a legjobbak lehettünk volna. Elég sokat beszélgettünk róla, talán pont a Los Angelesben elmaradt tapasztalatok hiányoztak a két évvel későbbi vb-döntőben. Egyértelműen a korszak két legjobb válogatottja játszott egymással, a mi generációnkhoz csatlakoztak Iváncsik Misiék és Kovács Misiék is. A túloldalon szintén ikonok voltak, olyanok, mint Veszelin Vujovics és Zlatko Saracevic. Jugoszlávia olimpiai bajnokként érkezett, tudták, hogy mi kell egy ilyen meccs megnyeréséhez, talán ez jelentette a különbséget” – mondta a 24–22-re elveszített fináléról.