Kézilabda: A NEKA az IHF képzési központja lehet – Mocsai

„A NEKA balatonboglári létesítményeit a TE minőségi oktatásának klinikumává szeretnénk fejleszteni, amelyhez az egyetem rendkívül széles kapcsolatrendszerének köszönhetően a hazain kívül a nemzetközi edzőképzés is bekapcsolódhat" – nyilatkozott a rektor az MTI-nek. Hozzátette: ezen felül utolsó fázisában vannak a Nemzetközi Kézilabda-szövetséggel (IHF) folytatott a tárgyalások, így az IHF – a TE és a NEKA szakmai hátterével – egyik nemzetközi, illetve európai képzési központjának választhatja a balatonboglárit.„A NEKA balatonboglári létesítményeit a TE minőségi oktatásának klinikumává szeretnénk fejleszteni, amelyhez az egyetem rendkívül széles kapcsolatrendszerének köszönhetően a hazain kívül a nemzetközi edzőképzés is bekapcsolódhat" – nyilatkozott a rektor az MTI-nek. Hozzátette: ezen felül utolsó fázisában vannak a Nemzetközi Kézilabda-szövetséggel (IHF) folytatott a tárgyalások, így az IHF – a TE és a NEKA szakmai hátterével – egyik nemzetközi, illetve európai képzési központjának választhatja a balatonboglárit.

„Ezt óriási sikernek tartom, ami szintén a város hasznára válik. Ugyanis Balatonboglár nemcsak az idelátogató külföldi csapatok edzőtáborozásával kerülne fel a világ térképére, amely már részben meg is történt, hanem különböző IHF-programoknak adna otthont” – közölte a szakember. Szerinte a balatoni város turisztikai jelentősége ennek hatására világviszonylatban is megnőne, és a döntően nyári időszakra korlátozott idegenforgalmi aktivitást akár egészben kiszámítható bevételt biztosítana a város számára.

Mocsai Lajos 17 évig volt szövetségi kapitány, összesen 337 alkalommal irányította a női, illetve a férfi kézilabda-válogatottat. Amint elmondta, a sportág eredményeinek és hazai népszerűségének alapján öt évvel ezelőtt fogalmazódott meg benne az a szakmai gondolat, hogy a magyar kézilabdasport megérett egy magas szintű akadémia létrehozására.

„Sok jelentkező akadt a helyszínre, és nagy nyomás volt rajtam, hogy Budakalászon vagy Budapest környékén épüljön fel az akadémia, de képbe került a tatai edzőtábor is" – fogalmazott a TE rektora.

Elárulta: ötletével mégis inkább a balatonboglári illetékeseket kereste meg, mert az Urányi János Sportközpont területileg fejleszthetőnek tűnt, és a város földrajzilag elérhető távolságban van Ausztriától, valamint a sportágban meghatározó szerepet betöltő Horvátországtól, illetve Szlovéniától és Szerbiától. Az elhelyezkedés tehát adott volt, a kapcsolatrendszer pedig könnyen kiépíthető.

„Elkészült egy olyan színvonalas szakmai program, ami nemzetközi elismerést váltott ki, az egyéb részletekben pedig a magyar államnak sikerült megállapodnia az önkormányzattal" – hangsúlyozta Mocsai. Elmondta: kimondottan a városi vezetők igénye volt, hogy a létesítmény fenntartását és a működését illetően egyszereplős modell alakuljon ki. Az államnak köszönhetően a város így jutott ahhoz az egymilliárd forint értékű konszolidációhoz, amelyből tehermentesítette a sportcsarnokkal és uszodával is rendelkező Urányi János Sportközpontot. Az anyagi nehézségek miatt ugyanis a város nem tudta folyamatosan üzemeltetni a balatonboglári sportlétesítményt, az uszoda medencéjében például többször nem volt víz. Mocsai kiemelte, a NEKA 2014-es érkezését követően ez már nem jelentett problémát, és az állandó vízfelület hatására az úszó-, valamint triatlon-szakosztály is kedvezőbb feltételek mellett működhet a városban.

A városi sportcsarnok gépészeti felújítását a NEKA költségvetéséből finanszírozták. A 140-150 akadémistát először a város kollégiumában, majd később a korábban éveken át használaton kívüli, így szintén komoly felújításra szoruló MÁV-üdülőből kialakított lakófaluban szállásolták el, amit 50 éves használatra kaptak meg a várostól.

„Elkészültek a létesítmények, amelyeknek meg kell tudnunk oldani a hosszú távú, biztonságos fenntartását" – hangsúlyozta Mocsai Lajos. Elmondta: az üzemeltetés miatt került képbe a TE, a balatonboglári létesítmény pedig a továbbiakban mint képzési központ szerepelhetne az egyetem költségvetésében.

A rektor szerint félretájékoztatták a közvéleményt, és egyáltalán nem gondolja, hogy az egyetem teherként jelentkezne a balatonboglári létesítményeken. Szerinte a Budapesten megújuló campus amúgy is olyan nagyságrendű sportfelülethez jut, amely az egyetem számára még a következő évtizedekre is megoldást jelent. Az akadémia pedig 2016 júniusától, a hármas csarnok megépítését követően szakmai munkájának jelentős részét megoldja, és nem terheli a város egyéb sportlétesítményeit.

„Jelenleg hetente 2-4 órát vesszük igénybe az Urányit" – jelezte Mocsai Lajos. Hozzátette: négy évvel ezelőtt, az akadémia beindításakor első intézkedéseinek egyike volt, hogy a NEKA 22 millió forint értékben felújította a helyi általános iskola tornacsarnokát, amelynek használatára ugyan még mindig szerződésük van, de mostanra már lényegében egyáltalán nem veszik igénybe.

„Azóta az iskolát jóformán teljes egészében átadtuk a városi fiataloknak, míg az Urányit is szinte kizárólag csak a helyi sportolók, klubok és egyesületek használják” – említette a szakember. Közölte: ha a tulajdonviszonyokat és az üzemeltelést illetően, a közös értékek figyelembevételével létrejön a megállapodás a magyar állam és az önkormányzat között, és a program tovább fejlődik, ahogy eddig, úgy a jövőben is maximálisan szem előtt tartják a város sportját, valamint az ott élő emberek rekreációját.

„Személyemhez kötődően vittem Balatonboglárra az akadémiát, ahol időközben már közel négymilliárd forintos fejlesztés történt. Vidéket szerető emberként meggyőződésem, hogy a várossal jobb dolog nem történhet, mint az, hogy ezek a programok és az egyetemi jelenlét realizálódjanak" – mondta Mocsai Lajos.