Feltette a százmillió eurós maszkot – portré a szárnyaló Gyökeres Viktorról

„Senkit sem érdekelt, ki vagyok, amíg nem volt maszk” – hangzik el a kultikus mondat A sötét lovag – felemelkedés című filmben, és jóllehet, a Bane nevű főgonosz aposztrofálja így magát, a labdarúgás világában mégis egy új hőst ünnepelnek, aki ugyanezzel a szöveggel magyarázta a gólörömét. Gyökeres Viktor nagyon sokszor tette fel az elmúlt időszakban a maszkot, és nem véletlen, hogy a Sporting magyar származású csatáráért – akit a Magyar Labdarúgó-szövetség is megkörnyékezett – immár ölre mennek Európa legnagyobb klubjai.

Az út persze neki sem volt könnyű és rövid. Gyökeres Viktor 1998. június 4-én Stockholmban született magyar szülők gyerekeként, így a svéd mellett magyar állampolgársága is van. A stockholmi IFK Aspudden-Tellus csapatában kezdett el futballozni, innen 16 évesen igazolt az országos másodosztályban szereplő IF Brommapojkarnához, amelynél 2015-ben már bemutatkozhatott a felnőttek között. A gárda ugyan kiesett a harmadosztályba, de a rákövetkező évben Gyökeres egyre többet szerepelt a felnőttcsapatban, közben bemutatkozott az U18-as svéd válogatottban, a Brommapojkarna pedig bajnokként ismét visszaverekedte magát a másodosztályba.

Született: 1998. június 4., Stockholm Állampolgársága: svéd Sportága: labdarúgás Posztja: csatár Klubjai: Brommapojkarna (2016–2018), Brighton (2019–2021), St. Pauli (2019–2020, kölcsönben), Swansea (2020, kölcsönben), Coventry (2021–2023, egy félév kölcsönben), Sporting (2023–) Válogatottsága/góljai: 26/15 Kiemelkedő eredményei: portugál bajnok (2024), portugál gólkirály (2024), az év játékosa a portugál bajnokságban (2024)

És ez csak a kezdet volt! 2017-ben klubjával – immár abszolút alapemberként, 13 találatot jegyezve – megnyerte a bajnokságot, a grúziai U19-es Európa-bajnokság társgólkirálya lett, miközben már az U21-es csapatban is ontotta a gólokat. A feltűnően jó fizikumú csatárra több svéd élkub is felfigyelt, de végül a Brighton vitte el 2018 januárjában egymillió euróért, igaz, eleinte az utánpótláscsapatban kapott helyet. A felnőttek között – gyorsasága miatt balszélsőként – egy augusztusi Ligakupa-mérkőzésen mutatkozott be (1–0-s vereség a Southamptontól), majd 2019 elején következett az újabb szintlépés: négy FA-kupa-találkozón játszhatott januárban és februárban, de az áttörést az jelentette, hogy Janne Andersson szövetségi kapitány behívta a svéd felnőttválogatottba két felkészülési mérkőzésre. Január 8-án a finnek ellen (0–1) debütált, három nappal később Izlandnak (2–2) gólt is lőtt.

Itt kell megjegyezni, hogy a Magyar Labdarúgó-szövetség már 2016-ban, az U18-as Svédország–Magyarország mérkőzés után felvette a kapcsolatot Gyökeres Viktorral – miként lapunknak Szabó Gergő, az MLSZ szóvivője is megerősítette –, a csatár azonban sohasem jelentette ki, hogy magyar válogatott szeretne lenni, ami az egyik alapvető feltétele annak, hogy a nemzetet képviselhesse. A váltás akkor úszott el végleg, amikor 2021 októberében egyetlen percre beállt a Koszovó elleni világbajnoki selejtezőn.
De térjünk vissza a maszkos hős megjelenéséhez vezető úthoz, ekkor ugyanis még mindig távol állt attól a rettegett gólvágótól, akit ma ismerünk.

Másfél év után a Brighton kölcsönadta a német másodosztályú St. Paulinak, amelynél ugyan nem teljesített rosszul, de annyira kiemelkedően sem (28 mérkőzésen 7 gól), igaz, a rákövetkező idényben, amikor a Swansea-hez került szintén kölcsönben, rosszabbul ment neki a játék: a Championshipben mindössze 11 mérkőzésen lépett pályára, és még gólpasszig sem jutott, a csapat színeiben egyetlen FA-kupában szerzett találatot ért el. Nem csoda, hogy a walesiek fél év után visszaküldték a Brightonhoz, amely azon melegében a Coventryhez irányította tovább újabb kölcsönszerződés keretében. Eleinte az „égszínkékeknél” sem ment minden gördülékenyen, de a tavaszi szezonban már több játéklehetőséget kapott (19 mérkőzés), és a gólok is elkezdtek csepegni (3), Gyökeres pedig még az idény vége előtt jelezte, hogy szívesen átigazolna végleg a Coventryhez.

2021 nyarán a klub ki is fizette érte a Brighton által kért 1 millió fontot, és ekkor kezdődött el csatár felemelkedése. A másodosztály idénynyitóján győztes gólt szerzett a Nottingham ellen, a 11. fordulóban pedig már kilenc találatnál járt. Meglehet, ezután valamelyest visszaesett a tempója, de 47 mérkőzésen így is 18 gólig jutott, és ami még fontosabb, felkeltette Hugo Viana, a Sporting sportigazgatója figyelmét. A portugál klubnál még csak a bővebb listára került fel a neve, ám a 2022–2023-as idényben a Sporting képviselője egyre többször ment el Angliába megnézni Gyökerest, aki végül 50 mérkőzésen 22 gólt szerzett – ekkor már „feltette a maszkot” – és 12 gólpasszt osztott ki, a bajnokságot az ötödik helyen záró Coventry pedig osztályozót játszhatott a feljutásért.

Természetesen már nemcsak a Sporting állt érte sorban, de a lisszaboniak olyan helyzeti előnyben voltak, hogy a vetélytársaknak esélyük sem volt megszerezni a csatárt. A játékost év közben tökéletesen meggyőzte a Ruben Amorim vezette projekt, ráadásul Viana zöld utat kapott a vezetőségtől, hogy a klub történetének második legdrágább igazolásaként vigye Lisszabonba Gyökerest. A Sporting 20 millió euróért (plusz a teljesítmény fényében további négymillióért) vette meg a csatár játékjogát, miközben a Brighton is megpróbálta visszaédesgetni őt a Falmer Stadionba, és a Leeds United is szerette volna megszerezni.

„A Sportinggal pokolian nehéz tárgyalásokat folytattunk – emlékezett vissza a transzferre a Coventry Telegraphnak adott interjújában Doug King, a Coventry tulajdonosa.  – Viktornak már csak egy dolog lebegett a szeme előtt, a Sporting, a portugálok pedig pontosan tudták, hogy elérik, amit akarnak, és nagyon sokat kellett küzdenünk a saját érdekeinkért. Mindent egybevetve jó üzletet kötöttünk, és ha a Sportingból százmillió euróért adják el, abból nekünk is csurran-cseppen valami.”

Merthogy a lisszaboniak semmit sem bíztak a véletlenre, és már az aláírás pillanatában százmillió euróban határozták meg Gyökeres kivásárlási árát, arra azonban talán a José Alvalade Stadionban sem számítottak, hogy így is alulvállalják magukat, pontosabban arra, hogy Gyökeres Viktor ennyivel az elvárások és a remények felett teljesít. A svéd-magyar játékos kapásból egy duplával mutatkozott be a zöld-fehérek mezében (3–2-es győzelem a Vizela ellen), majd szinte az összes további mérkőzésén betalált. 

Az első Sporting-idényében 50 mérkőzésen 43 gólig és 15 gólpasszig jutott úgy, hogy minden sorozatban betalált. A bajnokságban, amelyet a Sporting ismét megnyert, 33 találkozón 29 találattal lett gólkirály, a kupában 6 meccs/6 gól volt a mutatója, az Európa-ligában 9/5, a Ligakupában pedig két mérkőzésen szerzett három gólt.

A Sporting-szurkolók már akkor tartottak tőle, hogy Gyökerest elviszi valamelyik európai nagyágyú, ám Ruben Amorimmal együtt ő is hűséget fogadott a klubnak, ráadásul a kérők zöme eleve nem tudta teljesíteni a lisszaboniak egyik feltételét, miszerint egy összegben kell letenni érte a kivásárlási árat. A Svédország nélkül rendezett Európa-bajnokság valamelyest elvette a refektorfényt Gyökeres Viktorról, aki ráadásul térdműtéten is átesett a nyáron, viszont kipihenten és újult erővel tért vissza Lisszabonba, hogy még egy lapáttal rápakoljon addigi teljesítményére. Az eddig lejátszott 21 mérkőzésén 24 gólt szerzett, a bajnokságban (12/16) és a Ligakupában (1/2) egyesnél jobb a gólátlaga, a Bajnokok Ligájában (5/5) kerek egyes, továbbá van két mesterhármasa és egy mesternégyese. Ha hozzávesszük a svéd válogatottban augusztus óta lejátszott öt mérkőzésen szerzett nyolc gólját – ebből négyet Azerbajdzsán kapujába rámolt be, a Nemzetek Ligája csoportkörének abszolút gólkirálya lett kilenc találattal, és a kanadai táblázatot tekintve is az élen végzett további négy gólpasszának hála –, akkor érthető, hogy miért a maszkos csatár az egyik legkeresettebb játékos az európai topfutballban.  

Sőt, ha megvizsgáljuk, hogy a naptári évben milyen teljesítményt nyújt, már tényleg csak a legnagyobbakkal vethető össze. 2024-ben 64 gólt szerzett (54 klub + 10 válogatott), és még hat mérkőzése lesz az óévben a Sportinggal, a XXI. században. Az öt legjobb produkció pedig a következőképpen fest: 1. Lionel Messi (2012) 91 gól, 2. Robert Lewandowski (2021) és Cristiano Ronaldo (2013) 69, 3. Cristiano Ronaldo (2012) 63, 4. Cristiano Ronaldo (2014) 61. 

Ruben Amorim távozása után sokan számoltak azzal, hogy Gyökeres már januárban követi a Manchester Unitedhez, ő azonban kijelentette, esze ágában sincs az idény végéig elhagyni a Sportingot. Márpedig ha a jövő nyárig így folytatja a gólgyártást, a százmillió eurós kivásárlási ár nem is lesz olyan sok érte. 

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. november 30-i lapszámában jelent meg.)