Egyszerre lenyűgöző és mélységesen szomorú a különleges fénykép- és adatbázis, amelyet egy öttagú futballszerető társaság állított össze hosszú évek munkájával Ukrajna pályáiról. A Sztadioni Ukraini (Ukrajna stadionjai) címen könyvben is megjelentetett gyűjtemény a tíz-egynéhány éve megfogalmazott szándék szerint valamennyi helyszínt bemutatja, amely az ország függetlenné válását követően, 1992 és 2019 között otthont adott valamely országos bajnokság (I., II., III. osztály) mérkőzéseinek. Több mint 30 ezer találkozóra, 256 településre, 403 pályára terjed ki a vonatkozó adatsor, azonban a statisztikáknál is többet mond a vizuális élmény, amely a kistelepülések sporttereitől az Európa-bajnoki stadionokig képet kínál az adott időszak labdarúgásának építészeti és kulturális örökségéről.
„Sok helyen a tribünök régi fapadjait műanyag székekre cserélték, a füves pályák helyére műfüveset építettek, és jó néhány helyszínen a pusztulás és elhagyatottság a jellemző – világított rá a változásokra a Nemzeti Sport megkeresésére Kosztjantin Kukuruza, az egyik fő kezdeményező. – A globalizáció korában, a televízió és az internet térnyerése ellenére hiszünk abban, hogy a futballmeccs egyedülálló és természetes élményt jelent, nem tűnik el a játékot övező szenvedély. Bár az anyaggyűjtés során elsősorban a futball szempontjait vettük alapul, nem tudtuk nem észrevenni az építészeti sajátosságokat, tendenciákat is. A kisebb pályákon sok esetben a környéken elérhető egyszerű építési anyagokból, fából, téglából, betonból dolgoztak. A régi időkből megmaradt stadionok közül sok magán viseli a szovjet éra monumentalista stílusjegyeit, jellemzőek a hatalmas oszlopok, az amfiteátrumszerű lelátók, az ipari méretek.”
A különböző minőségű fényképek zömét maguk a projekt résztvevői készítették, a 2014-es orosz megszállás után a Krím és a Donbasz vidékén nem tudták folytatni a munkát, 2022-ben pedig teljesen le kellett állniuk, az orosz–ukrán háború eseményei maguk alá gyűrték sok más mellett ezt a civil tevékenységet is. Az alkotó csapatból jelenleg ketten az ukrán hadsereg kötelékében harcolnak, a pályák közül pedig jó néhány a háborús pusztítás martalékává lett. Ahogy Kosztjantin Kukuruza fogalmazott: „Ukrajnában a futballélet átalakult a háború következtében. Számos csapat felfüggesztette működését, mások költözni kényszerültek, elhagyva saját stadionjukat, és a biztonsági előírások miatt nézők is csak korlátozottan lehetnek jelen. Mindez azonban lényegtelen részlet ahhoz a tényhez képest, hogy az orosz agresszió milliók életét keseríti meg, és tízezrek már sohasem láthatnak futballmérkőzést.”
A gyűjtemény készítői tervezik, hogy ha egy nap újra béke lesz az országban, megcsinálják a kiadvány frissített változatát, bemutatva, miként alakította át a pályákat és a sportéletet a háború.
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. november 2-ai lapszámában jelent meg.)