Elsősorban röplabdás körökben ismerik Szerényi Gréta nevét. A nyíregyházi születésű és nevelésű center lassan egy évtizede mutatkozott be az élvonalban, s eddig már öt csapatban játszott – az új idényben Kaposváron bizonyíthatja tudását. Előző klubjával, a balatonfüredi Szent Benedek Röplabda Akadémiával 2022-ben Magyar Kupa-döntőt játszott és kétszer is bronzérmes lett a bajnokságban. A nyáron igazolt az ezüstérmes KNRC-hez, amellyel a héten rajtoló Extraliga mellett a nemzetközi porondon is érdekelve lesz. A bajnoki szünetben egy másik sportágban, lovaglásban, pontosabban díjugratásban is bizonyította sokoldalúságát.
„Kiskorom óta sportolok, és többféle sportágat kipróbáltam – mondta Szerényi Gréta. – Úsztam, teniszeztem, lovagoltam, atletizáltam, volt olyan is, hogy több sportág edzésére jártam párhuzamosan. Úgy hétéves lehettem, amikor belekóstoltam a röplabdázásba. Persze azonnal beleszerettem, már csak azért is, mert a többivel ellentétben csapat tagjaként játszhattam. Erdősné Balogh Erika, azután pedig Szekér László és Szekér Lászlóné ismertettek meg az alapokkal Nyíregyházán, a mai napig is jó szívvel emlékszem rájuk. De ebben az időszakban is több sportágat űztem egyszerre. A legtovább az atlétika maradt versenyben a röplabdával, tizenöt-tizenhat esztendős koromig. Akkor már választanom kellett a kettő között, s egyértelmű volt, hogy melyikben maradok…”
Született: 1998. október 16., Nyíregyháza |
Persze adódik a kérdés, hogy a sok sportolást hogyan tudta összeegyeztetni a tanulással? „Őszinte leszek: sehogy. Sohasem voltam éltanuló, de már gyerekkoromtól kezdve arra készültem, hogy sportolni fogok, a tanulásra nem nagyon maradt időm, az másodlagos volt.” Tehetségének köszönhetően egyre feljebb lépkedett a nyíregyházi ranglétrán, s végül a felnőttcsapatban is bemutatkozhatott. 2017-ben mégis úgy döntött, hogy Újpestre szerződik.
„Akkor úgy éreztem, környezetváltozásra van szükségem. Megkeresett az UTE, és én nem haboztam, igent mondtam, a gimnáziumot is Budapesten fejeztem be. Ebben az időszakomban a helyemet kerestem, úgyhogy gyakorlatilag évente váltottam csapatot. Újpest után az MTK-hoz igazoltam, aztán Jászberénybe, végül pedig Balatonfüredre szerződtem. Ez volt az a klub, amelyben aztán igazán otthon éreztem magam, nem csoda, hogy négy évet töltöttem el a Szent Benedek Röplabda Akadémián. A legnagyobb sikereimet is ott értem el, hiszen 2022-ben kupadöntőt játszottunk, emellett kétszer is harmadikok voltunk az Extraligában és a nemzetközi porondra is kiléphettünk. Végül nagyon nehéz szívvel jöttem el a nyáron Füredről…”
Az előző idényben a Kaposvári NRC történetének legjobb eredményét érte el azzal, hogy bajnoki döntőt játszott a Vasas ellen, nem mellesleg a Magyar Kupában is harmadik lett, így aztán most ősszel indulhat a második számú európai klubsorozatnak számító CEV-kupában, amelyben a spanyol Tenerife Libby’s La Lagunával csap össze a legjobb tizenhat közé kerülésért.
„Többek között az is vonzó szempont volt, hogy ismét a nemzetközi porondon szerepelhetek – ez hatalmas lehetőség nekem és a csapatnak is. Sajnos a Szent Benedeknél megváltoztak a körülmények, és végül csak a hetedik helyen végeztünk a bajnokságban, Kaposváron viszont megint éremért lehetek versenyben. Nagyon tetszettek a klub tervei, amelyeket a vezetőség felvázolt nekem. Többször játszottam a Kaposvár ellen, és már akkor láttam, éreztem, hogy Vincent Lacombe vezetőedző miként kommunikál a lányokkal, és mennyire tudja motiválni őket. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat tanulok majd tőle. Rendkívül kemény edzéseink vannak, de a jó eredményekhez ez kell, és most csak erre összpontosítok.”
És hogy mit csinál az edzések, mérkőzések között, a kevéske szabadidejében? Mennyire találja fel magát az új környezetben? „Nagyon tetszik a város, igazán jól érzem magam és kiváló a közösség is. Az ideigazolásomban az is szerepet játszott, hogy két barátnőm, Godó Panni és Kotormán Réka is itt röplabdázik. Velük még az MTK-ban szerepeltünk együtt, és nagyon jóban lettünk. Panni eddig is Kaposváron játszott, Réka pedig most szerződött ide Békéscsabáról. Így szoktunk hármasban kirándulgatni, bejárni a várost, a környékbeli településeket meg a látnivalókat. Mert bár nincs túl sok szabadidőnk, aki ismer, tudja, hogy nem vagyok otthonülő típus, nem tudok megülni a fenekemen, s amikor csak tudunk, eljárunk az újdonságokat felfedezni.”
A nyáron nem a labda volt Szerényi Gréta életének középpontjában, hanem egy ló. „Négyéves koromban voltam először lovasedzésen, és azonnal beleszerettem a sportágba. Nagyon sokat gyakoroltam, és lehetett hozzá érzékem, mert a szüleimnek ajánlották, vegyenek nekem lovat. A lótartás azonban nagyon drága és egyben felelősségteljes is, úgyhogy végül nem vállalkoztunk rá. Ettől függetlenül hol szorosabban, hol kicsit kevésbé, de mindig is az életem része volt a lovaglás.” Természetesen amikor beindult Gréta profi röplabdás karrierje, szögre kellett akasztania a lovaglópácát, hiszen ez a sportág meglehetősen sérülésveszélyes. Elég egyetlen esés is, és máris kész a baj. „Ebben az időszakban már csak nyáron tudtam edzeni. Aztán tavaly volt egy mélypont az életemben, amiből sokáig egész egyszerűen nem tudtam kilábalni. Akkor jött az ötlet, hogy lemenjek egy balatonfüredi lovardába, ahol nagyon sokat segítettek nekem. Itt mutattak be Kagánnak. Kitűnő terápiának bizonyult, és idővel ez szinte már függőséget okozott. Persze edzeni nem volt szabad vele, de elhatároztam, hogy a nyaramat erre áldozom. Régi álmom volt, hogy részt vegyek egy díjugratóversenyen, s az elhatározást tett követte.” Végül három viadalon vett részt, s az egyiken hibátlan pályát és a legjobb időt teljesítve elnyerte a nagydíjat. „Április végén kezdtem el edzeni, hetente háromszor-négyszer, és azt kell mondanom, hogy egészen jól sikerültek a versenyeink. Persze edzésen még mindig jobban ment. Kagánt kijelölték a júliusi budapesti öttusa Európa-bajnokság egyik díjugrató lovának, oda is elkísértem, egész héten ott voltam vele. Szegény, nagyon meg volt ijedve, hiszen teljesen új környezetben, vadidegen emberek lovagolták és vették körül. Igyekeztem megnyugtatni, és így végül ott is meglehetősen jól szerepelt.” Gréta arról is beszélt, hogy annyira szoros kapcsolat alakult ki közte és Kagán között, amit csak egy olyan ember érthet meg, aki maga is lovagol. „Kagán olyan energiát adott nekem, mint senki más. Kihúzott a gödörből, tulajdonképpen a lelki társam lett. Nagyon sokat köszönhetek neki, amiért segített a mentális erősségem fejlesztésében. Érdekes a ló és lovas kapcsolata, ami valójában szavakkal leírhatatlan. Vérzett a szívem, amikor ott kellett hagynom Balatonfüreden, sőt, fontolóra vettem, hogy áthozatom Kaposvárra, hiszen itt is vannak lovardák. De mint mondtam, a lótartás nagyon felelősségteljes tevékenység, ezért egyelőre maradt. Azonban továbbra is átjárok hozzá a szabadnapjaimon, csak sajnos azután, hogy beindultak a röpiedzések, már nem tudtam vele tréningezni. De igazából nem is a lovaglás, hanem Kagán hiányzik.” Adódik a kérdés, hogy ez most csak nyári fellángolás, vagy nagyra törő tervei is vannak a díjlovaglásban? „Mindig tűzök ki célokat magamnak, mert anélkül elvesznék. Ez most még csak kikapcsolódás, de elhatároztam, hogy ha vége lesz a röplabdás karrieremnek, díjugrató leszek.” A terv pedig egyáltalán nem hamvába holt, hiszen ez az a sportág, amelyben egyáltalán nem biztos, hogy előnyt jelent, ha valaki férfi. A párizsi olimpia tizenegy lovas olimpiai bajnoka közül ugyanis négy nő volt, pedig nem rendeznek nekik külön számokat, nyílt versenyek vannak. Ráadásul a lovaglás „kortalan”, a négy női bajnok közül a német díjlovagló Isabell Werth eddig nyolc olimpiai aranyérmet és hat ezüstöt szerzett, az elsőt még 1992-ben. Mivel hölgyek esetében nem illik életkorról beszélni, csak annyit árulunk el, hogy a barcelonai olimpia idején 23 éves volt… Szóval Gréta előtt szép karrier állhat a lovaglásban is. „Azt vettem észre, hogy a röplabdázásba is sok mindent át tudok menteni a díjlovaglásban megszerzett tudásból. Többek között a fókuszálást. Egy kívülálló azt gondolhatja, hogy nincs ebben semmi különleges, az ember csak felül a lóra, az meg viszi magával. Ez egyáltalán nem így van, nagyon összetett mozgást igényel, egyszerre tucatnyi dologra kell figyelni és összhangba hozni. Voltam már én is úgy, hogy lovaglás közben elfáradtam fejben és teljesen szétesett a mozgásunk, úgyhogy le kellett állni és újra kellett kezdeni az egész mozgássort. Szóval ha bemegyek az arénába, semmi más nem járhat és nem is jár a fejemben. Most már a röpiedzéseken is sokkal jobban megy a fókuszálás, és nagyon remélem, hogy ezt a mérkőzéseken is bizonyítani tudom.” |
A röplabdázás és a díjlovaglás mellett Szerényi Gréta egy harmadik területen is nagy sikereket arat, mégpedig a fényképezőgép előtt, ami egyáltalán nem csoda, hiszen igazán egzotikus szépség. „Szoktam járni fotózásra, ez is amolyan hobbi. Vannak felkéréseim, de olyan is előfordult, amikor én jelentkezem. Hiszen melyik nő nem szereti a szépségét ragyogó ruhákban megmutatni? Szépségversenyen is kipróbáltam magam, többször indultam, de mindannyiszor bebizonyosodott, hogy nem az én világom.” Ezen a téren legnagyobb sikerét 2019-ben aratta: részt vett a Nemzet Szépe szépségversenyen, és sikerült bejutnia a legjobb tíz közé. A döntőben azonban már nem indult el, mert annak az időpontjában edzőtáborba kellett mennie akkori csapatával, a Jászberénnyel… |
Szerényi Gréta 2018-ban az UTE színeiben indult a strandröplabda országos bajnokság egyik fordulóján és az U20-as bajnokságban is Földi Viviennel. Előbbin sikerült a selejtezőből a főtáblára jutniuk, s végül a 13. helyen végeztek. Utóbbin egészen a negyeddöntőig jutottak, és végül az ötödik helyen zártak. Azóta is indulgat strandröplabdaversenyeken, de csak amatőr szinten, kikapcsolódásképpen |
(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2024. október 5-i lapszámában jelent meg.)