Sportkönyvtár: Grosics Gyula így látta a kapuból – is

A Kicsikből nagyok-sorozat eddig hazánkban megjelent köteteinek főszereplői különleges emberek, olyanok, akik saját szakmájukban, életükkel vagy történelmi jelentőségű tetteikkel világhírűvé, de legalábbis ismertté váltak. Elég, ha csak néhány példát hozunk: Teréz anya, Freddie Mercury, David Attenborough, Pablo Picasso, Albert Einstein. A felsoroltakból kiderül, színes a paletta, s ami a sémát és a kiválasztási metodikát illeti, nos, azt valójában a kiadó is megfogalmazza (a könyv hátsó szekciójában).     

„Ismerd meg kiemelkedő emberek – tudósok, művészek, újítók – életét! Valamennyien hihetetlen dolgokat vittek véghez, pedig életüket ők is nagy álmokat dédelgető kisgyerekként kezdték.”

A sorozat egyik legújabb könyve a Formula–1 egyik legprímább, a sportág történetének legsikeresebb versenyzőjének történetét meséli el dióhéjban. Lewis Hamilton megítélése hazánkban meglehetősen vegyes, az első színes bőrű pilóta sztorija viszont mindenképpen egyedi. A rövidke, néhány perces olvasmány ugyanakkor lényegre törő.

Gyakorló apukaként úgy heti ötször én olvasom az elalvás előtti mesét hatéves kislányunknak, de őt (talán csak egyelőre) nem érdekli sem az élsport, sem az autóversenyzés, így maradunk a tintahalaknál, királynőknél, a méltán híres csiga és katicabogár történeteinél, de fiús szülőknek ajánlom Hamilton ezen formában feldolgozott históriáját. Persze a brit klasszist sem feltétlenül csak az eredményei miatt választották ki a sorozat szerkesztői, sőt. Nem lőném le a poént, de valójában az út, amelyen végig kellett mennie, a hogyan – ez itt a kulcs.

Sajnos az csak némi nyomozást követően derül ki, hogy 4–7 éveseknek javasolják a kötetet, talán egyértelműen fel lehetett volna tüntetni az ajánlott korosztályt. Az illusztrációk látványosak, kifejezőek, leginkább az érzelmeket próbálják megmutatni, szerintem sikerrel.

Hamilton története inspiráló a fiataloknak, a kötet bátorítást ad a gyerekeknek arra, hogy bizony, az álmok valóra válthatók. Mert az angol kisfiú, aki csonka családban nőtt fel és ötéves korában kapott távirányítású versenyautót az édesapjától – vele szülei válása miatt csak hétvégenként találkozott –, jókora hátránnyal indult a többi „vetélytársával” szemben, sokszor csúfolták is.
Aztán mégis oda jutott, ahová kevesen: „társbérletben” övé a legtöbb világbajnoki cím (7), ő nyerte meg a legtöbb futamot és ő indulhatott a legtöbbször az első rajthelyről a Formula–1 történetében.

(María Isabel Sánchez Vegara: Kicsikből nagyok, Lewis Hamilton, HVG Könyvek junior, 2024)

A showbusiness világában természetszerűleg dolgozik a termelési kényszer, a brandként működő nevek, arcok, celebrománcok gerjesztik az újabb és újabb termékeket: az áru és a kirakat ugyanaz, csak a fények változnak. A Beckham-sztori, David és Victoria családi szappanoperája majdnem három évtizede eteti a bulvártartalmakra éhes tömegeket, a médiasztárok rózsaszín Rolls-Royce-a megállíthatatlanul robog az ismert-ismeretlen kanyarok felé. A Beckhamék saját feltárulkozásaként tavaly napvilágot látott rendkívül népszerű – és megítélésünk szerint a műfajban lenyűgözően magas színvonalú – Netflix-sorozat (Beckham) a nehéz pillanatokat és leküzdött konfliktusokat is felvillantja, de érezhetően igyekszik fenntartani az álompárról és a családról kreált idilli képet. Ebbe ígér „belerondítást” Tom Bower oknyomozó újságíró The House of Beckham című könyve, amely az alcím által sejtetett slágertémák (pénz, szex, hatalom) mentén igyekszik az olvasót közelebb vezetni a valósághoz. Csakhogy valóságból millió létezik, így nyugodtak lehetünk afelől, hogy a Beckham-történet a kötettel nem ér véget.
(Tom Bower: The House of Beckham, Harper, 2024)
CS. P.