Hiába a hajnali négyórás ébredés, nagy izgalommal keltem ki az ágyból, hiszen el kellett érnem a Milánóba tartó reggeli repülőgépet. Az út mondhatni, zökkenőmentesen alakult, leszámítva, hogy az indulás előtt a pilóta bejelentette: egy olyan ember is tartózkodik a gépen, akinek nem szabadna, őt leszállítoták. Ezzel önmagában nem is lett volna gond, némi félelmet az okozott, hogy az úr távozását követően felnyitották a kézipoggyásztárolókat, és ellenőrizték, minden táska és bőrönd gazdára talál-e. Felteszem, nem lett volna jó szembesülni azzal, hogy nem várt csomag maradt a repülőn – szerencsére nem kellett ilyen problémával találkoznunk.
Nem sokkal dél előtt érkeztünk meg Milánóba, amely a szerdán kezdődő 50. kajak-kenu világbajnokságnak ad otthont, mégpedig az Idroscalón, itt 1999 és 2015 után immár a harmadik alkalommal rendeznek vb-t. A mesterséges tó 1.6 négyzetkilométeren fekszik, eredetileg vízi repülőtérként hozták létre az 1920-as években – innen kapta a nevét, ami magyarul annyit tesz: hidroplánbázis.
De mielőtt részletesebben szót ejtenénk a verseny helyszínéről, kanyarodjunk vissza a hotelig, ahonnan transzferbuszok viszik a sportolókat, az edzőket és a vb-n dolgozókat az Idroscalóra. Furcsa volt szembesülni a ténnyel, hogy a járművek tulajdonképpen hivatalos rendőrségi buszok, s rendőrök is vezetik őket. Nem várt incidenssel kerültem szembe, amikor először felszálltam rá... Az egyik orosz kajakos úgy döntött, jó ötlet az evezőjével megkocogtatni a sofőr melletti ablakot. S az sem segített a helyzetén, hogy amikor a két rendőr azonnal, hatalmas vehemenciával lerohant hozzá, és kiabálni kezdett vele, válaszként azt mondta: „Keep calm, bro!”, vagyis: „Nyugalom, tesó!”. Négy-ötperces vita alakult ki, mire lecsillapodtak a kedélyek, és elindulhattunk a pályára.
Még ilyenkor is komolyan veszik az olaszok a sziesztát. A hivatalos tájékoztató szerint 13 órakor nyitják az akkreditációs irodát, ám ez idő tájt hiába próbálkoztam felvenni a belépésre jogosító papíromat, közölték: 14 óra előtt ezt felejtsem el. Ennek okán csak kívülről, a rácskerítés mögül tekinthettem meg, miként edz a női kajak négyesünk a nem mellesleg mesés hangulatú pályán, gyönyörű környezetben.
Hamarosan pont került az akkreditációs-ügyem végére, beléphettem a világbajnokság területére. Itt találkoztam Hadvina Gergellyel, a Magyar Kajak-kenu Szövetség (MKKSZ) szakmai igazgatójával.
„Viszonylag nagy, nyitott vízfelület van itt, panaszkodtak is egy kicsit a versenyzők, hogy elég »lötyögős«. De szerintem ezt megoldják. Ami picivel nagyobb probléma, hogy elég hínáros is, a szervezők folyamatosan próbálják összeszedni, viszont ez nyilván nem egyik pillanatról a másikra oldódik meg. Ez biztos, hogy akadályt gördít a versenyzők elé. Ha kicsit nagyobb szél, netán vihar érkezik, az is problémát jelenthet, a nagy vízfelület meglehetősen hullámossá válhat. Több országgal beszélgetve kiderült, hogy elég sok gond merül fel: bizonyos helyeken nincs árám, és elég szűkös a hajótárolási lehetőség is. Nekünk szerencsénk van, nagy tárolót kaptunk és áramunk is van. Összefoglalva, kicsit szerényebbek a lehetőségek annál, mint amihez szoktunk, de szerintem minden rendben lesz” – fogalmazott a szakember.
Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, mit vár a magyar válogatottól: „Eredménycélokat nehéz meghatározni, főleg az új olimpiai ciklus elején. Vannak új egységeink, a legfontosabb az, hogy mindenki kihozza magából a legtöbbet. Tájékozódunk a nemzetközi mezőnyben, senkire nem szeretnék nyomást gyakorolni azzal, hogy elmondom, ilyen, meg olyan érmet várunk el tőlük. Nyilván mindenki tudja, mire képes, ha ezt viszont látjuk a pályán, akkor biztosan elégedettek leszünk a végén.”
Beharangozónkban a szövetségi kapitányokat is megkérdeztük arról, mit várnak a csapatuktól, a kajakosok szakvezetője, Tóth Dávid szerint kajakban hét-nyolc érmet szerezhetünk, közte három-négy világbajnoki címmel, a kenusok mestere, ifjabb Foltán László, hat-hét dobogós helyezést remél, s nagyon bízik abban, hogy ezek között lesz egy-két aranyérem.
Szerdától tehát kajak-kenu világbajnokság, amelyről a Nemzeti Sport naponta több helyszíni beszámolóval, és a döntős napokon élő tudósítással jelentkezik.
KAJAK-KENU VILÁGBAJNOKSÁG, MILÁNÓ
A magyar válogatott tagjai
Kajak
Férfiak
K–1 200: Csizmadia Kolos
K–1 500: Varga Ádám
K–1 1000: Kopasz Bálint
K–1 5000: Varga Ádám
K–2 500: Kurucz Levente, Nádas Bence
K–4 500: Opavszky Márk, Fodor Bence, Balogh Gergely, Tamási Zsombor
Nők
K–1 200: Gazsó Alida Dóra
K–1 500: Csikós Zsóka
K–1 1000: Csikós Zsóka
K–1 5000: Csikós Zsóka
K–2 500: Kiss Blanka, Lucz Anna
K–4 500: Fojt Sára, Ujfalvi Laura, Pupp Noémi, Kőhalmi Emese
Kenu
Férfiak
C–1 200: Hajdu Jonatán
C–1 500: Fejes Dániel
C–1 1000: Adolf Balázs
C–1 5000: Adolf Balázs
C–2 500: Kollár Kristóf, Juhász István
C–4 500: Kollár Kristóf, Juhász István, Hajdu Jonatán, Fejes Dániel
Nők
C–1 200: Takács Kincső
C–1 500: Opavszky Réka
C–1 5000: Csorba Zsófia
C–2 200: Kiss Ágnes, Nagy Bianka
C–2 500: Kiss Ágnes, Nagy Bianka
C–4 500: Kiss Ágnes, Nagy Bianka, Opavszky Réka, Csorba Zsófia
Para szakág
Férfiak
KL1: Kiss Péter Pál
KL2: Kiss Tibor
KL3: Dancs Gergő, Kiss Erik
VL2: Suba Róbert
Nők
KL2: Boldizsár Dalma, Varga Katalin
KL3: Molnár Nikoletta
VL 2: Boldizsár Dalma
A PROGRAM
Szerda
9.00 és 13.00: 200, 500 és 1000 méteres előfutamok
Csütörtök
9.00: 200 és 500 méteres előfutamok
13.30: 200, 500 és 1000 méteres középfutamok
Péntek
9.00: 500 és 1000 méteres középfutamok
15.00: 200, 500 és 1000 méteres, valamint paradöntők
Szombat
9.00: 200 és 500 méteres középfutamok, paradöntők
14.30: 200, 500 és 1000 méteres, valamint paradöntők
Vasárnap
10.00: 200 és 500 méteres, valamint paradöntők
14.00: 5000 méteres döntők