Jégkorong: a lettek nagyon bizakodóak a 2023-as rendezés miatt

A jövő évi vb házigazdája eredetileg Szentpétervár lett volna, ám az ukrajnai háború miatt a nemzetközi szövetség (IIHF) április 26-án elvette a rendezési jogot Oroszországtól.

A DPA német hírügynökség értesülése szerint az IIHF vezetősége a finn-lett pályázatot részesíti előnyben.

„Csapatunk teljesen készen áll, van tapasztalatunk, tudásunk és mindenkivel együttműködünk. A finnekkel tárgyalunk, és készen állunk a felelősség átvállalására" – fogalmazott Aigars Kalvitis, aki Tamperét és Rigát nevezte meg lehetséges helyszínnek.

Such György és Matjaz Rakovec, a magyar, illetve a szlovén szövetség elnöke vasárnap Ljubljanában bejelentette: a két ország hivatalosan pályázik a 2023-as rendezésre azt követően, hogy eldőlt, a két válogatott a divízió 1/A-vb-ről feljutott az elitbe. Elhangzott az is, hogy mindkét ország fővárosi vezetése és kormánya támogatja a jelentkezést.

Az IIHF szabályai úgy szólnak az elitvilágbajnoki rendezést illetően, hogy csak olyan ország kandidálhat, amelynek válogatottja a megelőző öt évben legalább kétszer ott szerepelt – a magyar csapat ennek nem felel meg –, de van olyan kikötés is, hogy egy ország egymást követő évben csak akkor adhat otthont a tornának, ha más jelentkező nincs. Most péntektől viszont Finnország a rendező, Tampere és Helsinki városával. Az ugyanakkor még nem fordult elő, hogy egy országtól elvették a rendezési jogot, tavaly Minszk csak az egyik csoportot nem rendezhette meg, és Riga maradt az egyedüli rendező.

A magyar és a szlovén fél abban bízik, hogy az IIHF mer új piacok felé nyitni, ahogy Such György fogalmazott: az elit-vb ne csak az elit hokis nemzetek játéktere legyen, és a kisebb országoknak is nyíljon lehetőségük a rendezésre. A megszokott 2-3 éves felkészülés helyett most csak szűk 12 hónap állna a rendelkezésre.

Az esetleges magyar-szlovén vb költségvetése még nem tisztázódott, korábbi tornák alapján ez összesen 20 millió euró körül lehet, a költségeken a két szövetség fele-fele arányban osztozna. Ahogy a két elnök kiemelte, az elit vb rendezése nyereséges vállalkozás, ugyanakkor a szervezés rövidsége megemelhet bizonyos költségeket. Eddig minden ilyen vb pozitív mérleggel zárult. Ahogy elmondták: az utolsó, koronavírus-járvány előtti vb Szlovákiában – Pozsonnyal és Kassával – a két arénában 21 ezer férőhellyel kifejezetten nyereséges volt, s a Budapest–Ljubljana rendezés a két csarnokban összesen 28 ezer férőhellyel rendelkezik.

A tervek szerint a budapesti MVM Dome és a ljubljanai Stozice Aréna lenne a két helyszín. Budapesten rendeznék az egyik csoportnak – a mezőny felének – a küzdelmeit, továbbá két negyeddöntőt, az elődöntőket, a bronzmérkőzést és a finálét is. A szlovén fővárosban egy csoportot és két negyeddöntőt bonyolítanának le.

A nemzetközi szövetség a pénteken rajtoló vb egyik helyszínén, Tamperében, a május 26-28-i kongresszuson dönt a jövő évi rendezőről.

A tavalyi vb-nek Lettország, az ideinek Finnország, a 2024-esnek Csehország, a 2025-ösnek pedig Svédország a házigazdája, így ha a finn-lett pályázat lenne a nyerő, akkor öt év alatt négyszer Észak-Európa adna otthont a tornának. Az elit vb-t 16 csapattal rendezik, ám az még kérdés, hogy a most kizárt orosz és fehérorosz válogatott mikor és melyik csoportba térhet vissza.