Ez itt a valóság – Kohán Gergely jegyzete

Nem, ez nem utólagos okoskodás lesz, és főleg nem kísérlet a mundér becsületének izzadságszagú megvédésére, de elengedhetetlen tisztába tennünk néhány dolgot a magyar férfi jégkorong-válogatott világbajnoki szereplése kapcsán.

Az első és legfontosabb, amit mindenkinek meg kellene értenie: a világelitbe jutás semmilyen körülmények között sem lehet alapelvárás, mert jelenleg ez nem reális. Akkor sem, ha az elmúlt jó egy évtizedben kétszer kivételes bravúrral sikerült, és akkor sem, ha tavaly 15 másodpercen múlt – tegyük a szívünkre a kezünket, bármennyire is fájó volt, az összkép alapján akkor sem lett volna megérdemelt. Tudniillik a sportág népszerűségének rohamos növekedésével egyenes arányban a játéktudás is növekszik világszerte, nemcsak nálunk: az elit alsó és a harmadosztály felső harmada között olyannyira összetömörült a mezőny, hogy immár 10-12 csapat képvisel majdnem azonos játékerőt, közülük bárkinek kijöhet a lépés.

Persze a srácoknak azt kell mondaniuk, egyértelműen a feljutásért utaznak, elvégre profi sportolókról beszélünk, mindig a maximumot kell megcélozni. Ugyanakkor ami a közvéleményt illeti: legyünk optimisták – kell is! –, de ne legyünk elvakultak; látni kell, tetszik vagy sem, jelenleg az a realitás, ami Kazahsztánban történt, ezen túl minden az erőn felüli bravúr kategóriája – azt állítani, többek, jobbak, favoritok lennénk, önbecsapás és önámítás egyszerre.

Ettől még nyilván nem kellene ötöt kapni a dél-koreaiaktól, meg hatot a szlovénoktól – hogy a kapuk előtt kemények és határozottak legyünk, sokkal inkább akarás, semmint képzettség kérdése –, de amíg mi ennyire megérezzük a legjobbunk, Sebők Balázs hiányát kreativitásban, játékszervezésben és góllövésben, addig nincs miről beszélni. És ő „csak” finn bajnoki ezüstérmes, nem KHL-csillag, vagy csapatkapitányként kétszeres NHL-bajnok világsztár, mint Anze Kopitar…

Innentől két út van: vagy csőlátással, fröcsögve kérünk számon a fiúkon olyasmit, ami egyáltalán nem magától értetődő, vagy büszkék vagyunk arra, hogy a földkerekség egyik legnépszerűbb sportágának legjobb 20 csapata között vagyunk, jó úton járunk, és szurkolunk a feljebb lépésért.