Hamarosan elérkezik a 12 éve várt pillanat, a világ legnagyobb sztárjai versengenek majd Katarban a vb-trófeáért, amelyet a helyiek is láthatnak, vagy éppen a másolatával élhetik át a téli futballünepet (Fotó: Getty Images)
 
Rabszolgasors – Malonyai Péter jegyzete

Máig senki sem tudja, mi indokolta 2010-ben, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) – szakítva a korábbi gyakorlattal – a 2018-as világbajnokság helyszínének kijelölésekor megnevezze a 2022-es házigazdát is. Nagy port kavart akkor, hogy Katar nyerte el a rendezés jogát (az Egyesült Államokat, Ausztráliát, Japánt és Dél-Koreát megelőzve), amelynek lényegében semmilyen múltja sincs a labdarúgásban, sohasem szerepelt még vb-n, és akkor még épkézláb stadionjai sem voltak.

Stadionok azóta már vannak, csillognak-villognak, ahogy azt várni is lehetett, a felvert por azonban még mindig nem ült el. Hét évvel ezelőtt annak is megvolt az esélye, hogy nem Katarban rendezik meg a tornát, miután már nem csak a közvélemény gyanakodott korrupcióra, 2015. május 27-én svájci szövetségi ügyészek nyomozást is indítottak a 2018-as és 2022-es vb-pályázattal kapcsolatban korrupció és pénzmosás vádjával, ám Katar ezt a vihart is átvészelte, és most már minden jel szerint tényleg megrendezi a világbajnokságot.


VILÁGBAJNOKSÁG VILÁGVÉGE-HANGULATBAN

Biztosak vagyunk benne, hogy történelmi világbajnokságot akart a FIFA az eddigi legkisebb országban, amely rendező lehet, a „legek” világbajnokságát – a legdrágábbat, a legfényűzőbbet, a legkülönlegesebbet, a legsűrűbb menetrendűt vagy az elsőt az Arab-félszigeten –, de abban is biztosak vagyunk, még a FIFA-ban sem gondolta senki, hogy ennyire történelmi lehet. Tizenkét év nagy idő, és olyan jelenségek ütötték fel a fejüket az elmúlt években, amilyenekről 2010-ben sejtésünk sem lehetett.

Csak a legfontosabbakat kiragadva: az előző évtized közepén sokat hallattak magukról a nyugati világban terrorcselekményeikkel a szélsőséges iszlamisták (ami nem mellékes, tekintve, hogy egy iszlám országban lesz a vb), megindult a nagy migránsáradat, már-már népvándorlás Európa felé, kirobbant egy több millió életet követelő világjárvány, amelynek még mindig nem látszik a vége, kitört egy háború Európában, más országok között is feszült a viszony, hogy az évszázad szárazságáról és a klímakrízisről ne is beszéljünk. Eddig talán csak az 1938-as világbajnokságot rendezték ilyen „forró” nemzetközi helyzetben, amikor már vélhetően érezni lehetett a második világégés előszelét (sajnos olasz–magyar döntőt ezúttal biztosan nem rendeznek, egyik válogatott sem jutott ki...). Ilyen körülmények között, ebben a helyzetben kell száz nap múlva az évtizedeken át az emberiség felhőtlen közös ünnepének számító futball-világbajnokságot megrendezni, és mivel rendkívül felgyorsultak az események, azt sem tudhatjuk, decemberben melyik résztvevő ország milyen viszonyban lesz egy másikkal, az is könnyen előfordulhat a jelenlegi (világ)háborús helyezkedésben, hogy lesznek olyan csoportok, amelyben az ellenfelek nem csupán a pályán kerülnek szembe egymással...

A körülményekre, a látványra biztosan nem lehet panasz Katarban, reméljük, a futball is jó lesz (Fotó:Shutterstock)

A TERVEK AZÉRT VANNAK, HOGY VÁLTOZZANAK

Egyébként a kiszámíthatóság sohasem volt fő ismérve ennek a katari tornának. A rendező ország megnevezése után például öt évnek kellett eltelnie, mire a FIFA illetékesei szembesültek vele, hogy a Közel-Keleten nyáron iszonyúan meleg van (nyilván nem akkor jöttek rá, csak addig a szőnyeg alá söpörték a problémát), ezért 2015-ben úgy döntöttek, a történelemben először az északi félteke szerinti télen lesz a torna, november végétől december végéig.

Először úgy volt, hogy november 21-én rajtol a vb a Hollandia–Szenegál mérkőzéssel (a világbajnokságok rendjével szakítva ezúttal amúgy sem volt előre meghatározva a helyszínekre és időpontokra bontott menetrend, csak a tavaszra tervezett, de az orosz–ukrán háború miatt nyárra átcsúszó pótselejtezők után, a teljes mezőny ismeretében dolgozták ki, a bevételek maximalizálása érdekében a csábítóbb párosításokat tették a nagyobb stadionokba és a televíziós közvetítések szempontjából előnyösebb idősávba), a napokban azonban kiderült, hogy változtatnak a programon, és egy nappal korábban, 20-án kezdődik a tánc, a házigazda (ahogy ez 2006 óta szokás, korábban a címvédő meccse nyitotta a tornát), Katar és Ecuador közönségcsalogató mérkőzésével.

Ez azonban pillanatnyilag nem hivatalos, még jóvá kell hagynia a FIFA illetékes testületének is (bár ez minden bizonnyal csak formaság), azt tudjuk, hogy a katari és az ecuadori szövetség is beleegyezett. Mivel az igencsak megbízható német Kicker értesülése az egy nappal korábbi kezdés, a nemzetközi sajtóval összhangban már úgy kezeljük, hogy november 20-án elindul a torna, így jött ki, hogy száz nap van a rajtig. A döntő pedig elvileg – ha addig semmi sem változik – december 18-án lesz Dohában.

Lionel Messi 2014-ben karnyújtásnyira volt a trófeától (Fotó: Getty Images)

RÉVBE ÉR-E LIONEL MESSI VAGY CRISTIANO RONALDO?

Mivel az európai topligákban még november 13-án is lesz mérkőzés, a sztárjátékosoknak nagyjából egy hetük lesz arra, hogy felkészüljenek a világbajnokságra, illetve arra, hogy „fejben is átálljanak” a klubfutball mókuskerekéből a válogatottbeli futballra. Az idő rövidsége miatt ezúttal természetesen nem tudnak edzőtáborba vonulni a nemzeti csapatok, az lehet majd az érzésünk, hogy a játékosok szinte csak beesnek a tornára. Ez aligha tesz jót a színvonalnak, és az is feltételezhető, hogy emiatt ez lesz minden idők legkiszámíthatatlanabb világbajnoksága, rengeteg meglepetéseredmény borítékolható.

A portugál Cristiano Ronaldo Európa-bajnoknak mondhatja magát, most utoljára próbálja megnyerni a vb-t (Fotó: AFP)

Nyilván sokakat érdeklő kérdés: csúcsra jut-e minden bizonnyal utolsó világbajnokságán Lionel Messi vagy Cristiano Ronaldo? Amikor az arab ország 12 éve megkapta a rendezés jogát, már akkor is az argentin és a portugál klasszis volt a világ két legjobb futballistája, már akkor is mindketten aranylabdások voltak, azóta is csak egyszer fordult elő, hogy ne valamelyikük kapta volna meg a legrangosabb egyéni díjat, Lionel Messi immár hétszeres, Cristiano Ronaldo pedig ötszörös aranylabdás, kontinenstornát mindketten nyertek. Világbajnokságot viszont egyikük sem. Az argentin 35, a portugál 37 éves, biztos, hogy nem lesz több lehetőségük, pláne úgy, hogy Cristiano Ronaldo már a klubcsapatában sem feltétlenül fér be a kezdőbe, és azt láthattuk, hiába ajánlgatta magát több Bajnokok Ligája-szereplő együttesnek, már nem kapkodnak utána. Mindkettőjüket természetesen a futballtörténelem legnagyobbjai között tartjuk számon, de amelyikük nem nyer világbajnokságot (márpedig mindketten biztosan nem tehetik meg), azt aligha nevezzük majd minden idők legjobbjának.
Bizonyára mindenkinek jobb lenne, ha ebből vagy ehhez hasonló szempontból írna történelmet a száz nap múlva kezdődő katari világbajnokság.

Németh Krisztián: Ha betartasz néhány szabályt, Katar szuper hely
Németh Krisztián 2016 januárjától másfél évig Katarban futballozott. Az MTK támadója úgy emlékszik, már akkor nagy volt a készülődés a világbajnokságra.
„Bevallom, nem sokat tudtam Katarról, míg meg nem érkeztem – mondta a 37-szeres válogatott támadó. – Persze, hallottam sok mindent, de sok meglepetés ért. És főleg pozitív benyomások, így azt mondhatom, nagyszerűen éreztem magam abban az időszakban.”
Aligha meglepő: építkezések, fejlesztések, amerre a szem ellát, ez volt a jellemző kép. A futballista elmondta, nemrég visszatért Katarba, és bár nem annyira régen élt ott, szembetűnő volt, hogy új utak, épületek és persze stadionok nőttek ki a földből.
„Meggyőződésem, hogy Katar kitűnő házigazdája lesz a világbajnokságnak – mondta lapunknak Németh Krisztián. – Azt persze magam is hallottam, érzékeltem, hogy szálláshelyet nem könnyű találni, pláne nem olcsót, de aki eljut a vébére, biztosan jól érzi majd magát. Lényeges persze, ha a helyieknek fontos szabályokat betartod, akkor Katar szuper hely! Mire gondolok? Alkoholt csak a hotelekben lehet fogyasztani, ez talán érinti a szurkolókat, a nők öltözködése is fontos kérdés, de nem mindenhol olyan nagy a szigorúság. Az ott élők barátságosak, minden, Európában megszokott étterem vagy kávézó megtalálható ott is, és ami engem leginkább meglepett, nagyon nyugodt, biztonságos hely. Nincs bűnözés, éjszaka is bátran lehet bárhol sétálgatni, nem kell félni semmitől. Mindent egybevetve magam is kíváncsian várom, milyen lesz a katari világbajnokság, szokatlan az időpont, a rendezőt sokan nem ismerik, vagy tévhitek vannak vele kapcsolatban, de azt hiszem, nagyszerűen szervezett torna vár a futball szerelmeseire.”
(S. ZS.)
 
A kilincs is aranyból készült
A magyar válogatott már pályára lépett Dohában, igaz, 1986-ban még más volt világ – nemcsak Katarban, Budapesten is. A mexikói világbajnokságra készülő együttes, Mezey György szövetségi kapitány vezetésével január 30-án, csütörtökön és február első napján, szombaton Ázsia válogatottja ellen játszott. Az első összecsapásra lapunk beszámolója szerint húszezer jegyet adtak el, de akkora eső volt, hogy majdnem elmaradt a találkozó, végül pályára léptek a csapatok, de csak kétezer ember volt a nézőtéren – Kiprich József találata után Esterházy Márton duplázott (3–0). A második összecsapáson Péter Zoltán szerzett vezetést tizenegyesből, a végeredményt (2–0) Kovács Kálmán állította be. A két találkozó után a vendéglátók egy harmadik meccsre is felkérték a magyar csapatot (lapunk beszámolója szerint ráadásként huszonötezer dollárt fizettek ezért), dönteni gyorsan kellett: február 2-án, vasárnap Katar válogatottját győzték le a mieink 3–0-ra – Hannich Péter, Kiprich József és Détári Lajos szerezte a mieink góljait.
Mai szemmel talán furcsa, akkor belefért: Garaba Imre csütörtökön egy félidőt volt a pályán, szombaton és vasárnap viszont végig.
„Nem nagyon emlékszem erre – mondta a Bp. Honvéd korábbi 82-szeres válogatott védője. – Jó erőben voltunk… Az emlékeimben két mérkőzés van, az rémlik, hogy kint az volt a téma, lehet plusz egy összecsapás. Előttem van, ahogy az emír megérkezik, leül a foteljébe, és int a kezével: kezdődhet a mérkőzés… Ezek szerint három meccsen sem kaptunk gólt, de ez akkoriban nem volt azért nagy meglepetés.”
A korábbi védő elmondta, a gazdagság a nyolcvanas években is szembeötlő volt Katarban.
„Az autópark láttán csak tátottuk a szánkat – emlékezett Garaba Imre. – Soha, vagy csak nagyon ritkán látott márkák jöttek-mentek az úton. Belestünk egy-két csodajárgányba, és a sebességváltó is aranyból volt, de a szállodai kilincsre is ezt mondták… A hotel tényleg nagyon magas színvonalú volt, fényűző körülmények között készülhettünk a mérkőzésekre, soha nem látott ételek, gyümölcsök az étteremben, szóval érdekes tapasztalatokat szereztünk. Persze hallottuk, milyen jólétben élnek arrafelé a helyiek, ha jól emlékszem, arról is beszéltek, milyen nagy összeg jár az édesanyának, ha gyermeket szül. Volt időnk körülnézni Dohában, mintha tényleg minden aranyból lett volna.”
Az egykori futballista szerint a futball nem volt magas színvonalú, Ázsia válogatottját is simán legyőzte a vb-re készülő magyar válogatott, Katar sem okozott gondot. A gazdagság megmaradt, az pedig télen derül ki, Katar milyen házigazda, és a csapata meddig jut a tornán.
(S. ZS.)
Magyar szaxofonos is felléphet a helyszínen
Ha minden jól alakul, egy magyar zenész is szórakoztatja majd a vb-meccsekre kilátogató nézőket.
„Több rendezvényszervezővel vagyok kapcsolatban, az egyiktől huszonnyolc napos ajánlatom is van – mondta lapunknak Marschall Tamás szaxofonos, klariné­tos, aki több mint tíz évig volt tagja a Katari Filharmonikusoknak. – Remélem, megkapom a munkát, s akkor a szurkolói zónákban, a metrómegállóktól a stadionokhoz vezető utakon, esetleg a meccsek előtt a stadionokban is muzsikálhatok. Júliusban egy FIFA-rendezvényen zenéltem Katarban, a legendás edző, Arséne Wenger elismerően biccentett felém. Három esztendeje a katari kupadöntőn is felléptem. Szó volt arról, hogy a klubvilágbajnokságon is szaxofonozom, de a koronavírus-járvány miatt nem volt rá lehetőség.”
Marschall Tamás hatalmas Bayern-drukker, amikor a német együttes Katarban edzőtáborozott, mindig megnézte.
„A világbajnokságon nem egy csapatnak szurkolok majd, hanem azoknak a válogatottaknak, amelyekben a bajor klub futballistái szerepelnek.”
Akkor lesz nehéz dolga, ha a müncheni klubtársak egymás ellen játszanak, de egy rutinos zenész ezt is megoldja.
(Ő. B. P.)
Az utolsó simításokat végzik
A katari curlingválogatott magyar szövetségi kapitánya, Belleli Lajos hét éve él az arab országban, így a helyszínen éli át a a 2022-es világbajnokság előkészületeit. Annál is inkább, mert részese a FIFA Pioneer programjának, így egyike volt azoknak, akik kiválogatták a torna önkénteseit. A szakember feladatával kapcsolatosan elmondta: örömteli, de részben szívszorító volt a szelektálás, ugyanis többen úgy jelentkeztek, hogy ez az egyetlen esélyük eljutni egy vb-re. Belleli Lajos a Nemzeti Sport érdeklődésére elmondta: a katariak izgatottan várják a vb-t, amely több tényező miatt is központi téma lett. Az országban részben az előkészületek alakítják az infrastrukturális fejlesztéseket, emellett az arab térség még sosem rendezett világbajnokságot – ami az ország­imázs szempontjából is fontos –, így az ilyenkor szokásosnál is nagyobb figyelem kíséri az eseményeket. A korábbi válogatott curlinges szerint az alapvető létesítmények készen állnak, a tesztelések is jól sikerültek, így már csak a kiszolgálóegységek és egyéb turisztikai fejlesztések befejezésén dolgoznak a rendezők.
(N. R.)
Lapszemle

AL ARABIYA
A dubai székhelyű hírportál megjegyzi, emelkednek az albérletárak Katarban. A lap szerint a lakáskiadással foglalkozó Airbnb oldalon például a(z amúgy sem olcsó) Pearl negyedben található egy hálószobás lakást általában több mint 1000 dollárért lehet kibérelni egy éjszakára a torna alatt.

 O GLOBO
Egy vb-selejtezőt, a tét nélküli brazil–argentin találkozót még pótolni kell(ene) szeptemberben, mert tavaly félbeszakadt, miután kiderült, négy argentinnak karanténban kellett volna lennie, ehelyett közülük hárman pályára léptek. A brazilokat irányító Tite nem szeretné, ha le kellene játszani a meccset.
THE ATHLETIC
A lap kiemeli, hogy Chile még mindig azon dolgozik, hogy a nyitó meccsen érdekelt Ecuadort zárják ki a világbajnokságról, mert a két csapat selejtezőjén jogosulatlanul szerepeltetett egy játékost. A FIFA első fokon Ecuador javára döntött, de a chileiek nemrég fellebbeztek.