Ratzenberger már nem volt olyan szerencsés, mint Barrichello

A San Marinó-i Nagydíjnak otthont adó imolai versenypálya az edzések idején kívül kifejezetten csendes hely. A kisváros éppen elég messze fekszik az autópályától ahhoz, hogy ne hallatsszon az autók és motorok állandó zúgása, a madarak éneke adja meg az alapzajt, a tavaszi hangulatot a nyárfákról szálló szösz fokozza. Tizenöt éve is ugyanilyen csend honolt a versenypályán, a Formula–1-es mezőny csendesen készülődött a szombati szabadedzésre, valamint a délutáni időmérőre.

A hangulat kissé nyomott volt, az elmúlt hetek balesetei miatt mindenki tisztában volt azzal, hogy veszélyesek az 1993-as elektronikai segédeszközöktől megfosztott F1-es gépek. Elég volt végigmenni a paddockon, hogy szembesüljön az ember a veszélyekkel: a benettonos J. J. Lehto 1994-es bemutatkozására készült, miután az idény első két versenyét tesztbalesetben elszenvedett nyakcsigolya-repedés miatt kihagyta; a mosolygó Jean Alesi még civilben jelent meg, a ferrarisnak hasonló sérülése miatt még ezt a viadalt is ki kellett hagynia.

Az egyetlen, ami feldobta az embert, hogy Rubens Barrichellót is láthatta, az előző délután hatalmasat bukó brazilt reggel kiengedték a bolognai kórházból. A balesetre egy tapasz emlékeztetett a törött orrán, valamint egy seb az ajkán, amit elharapott a balesetben. Az ő esete csak alátámasztotta azokat a gondolatokat, hogy az új F1-es autók rendkívül biztonságossá váltak, ebből a szempontból össze sem lehetett hasonlítani az 1982-es gépekkel, amelyek Gilles Villeneuve, majd Riccardo Paletti életét követelték, illetve kis híján megbénították Didier Piroit. Ám még az 1986-osakkal sem, amelyek közül a Brabham tesztelésén, nyolc éve Elio de Angelis vesztette életét. Az azóta a legsúlyosabb baleset az 1990-es jerezi Spanyol GP edzésén történt, Martin Donnelly kirepült kettészakadó Lotusából, és sérülései következtében be kellett fejeznie az autóversenyzést.



Ezek a balesetek mind kellettek ahhoz, hogy szigorítsák az autókra és a versenypályákra vonatkozó előírásokat, és amelyeknek köszönhetően Barrichello karcolásokkal megúszta esését. A Jordan újjászületett pilótája mosolyogva sétált a boxban, ahol versenyzőtársai azon dolgoztak, hogy javítsanak a pénteki időmérőn elért eredményeiken. Erre minden esélyük megvolt, hiszen jó idő volt, a csapatok mérnökei pedig a pénteki adatok alapján javítani tudtak az autókon.

A délutáni időmérőn Damon Hill feljött a hetedikről a negyedik helyre, de más jelentős változás nem történt. A kvalifikáció 18. percében a célegyenest követő második villámgyors ív előtt ugyanis kisodródott a pályáról Roland Ratzenberger Simtek-Fordja, amely az első légterelő törése miatt vesztette el tapadását, s vált irányíthatatlanná. A betonfalnak csapódott, majd az éles Tosa-kanyar bejáratáig csúszott. A 32 éves osztrák pilóta magatehetetlenül ült az autóban, amely csúnyán összetört.



Az orvosok kiemelték az autóból, a helyszínen szívmasszázst hajtottak végre a versenyzőn, akinek háromszor állt le a szíve. A televízió mindezt élő adásban közvetítette. Miután elvégezték a szükséges teendőket, mentőhelikopterbe tették, és a bolognai kórházba szállították, ahol az érkezéskor, 57 perccel a baleset után megállapították a halálát.

A többszörös nyakcsigolyatörést szenvedő Ratzenberger első F1-es idényében járt, a Brazil Nagydíjra még nem tudta kvalifikálni magát, de a második versenyen már rajthoz állhatott, és a 26. helyről indulva a 11. pozícióban ért célba. Hivatalosan a San Marinó-i Nagydíj rajtrácsán is ott volt a neve, a 26. rajthely lett volna az övé.

A pénteki idejével a pole pozíciót megszerző Ayrton Senna a boxban lévő monitoron látta a balesetet, s ezután, még a mentés ideje alatt a helyszínre sietett. Nem először tett így, szokása volt a súlyos balesetekkor a odamenni, és segíteni a balesetet szenvedő pilótán, illetve figyelni, hogyan dolgoznak az orvosok. Donnelly fent említett jerezi balesetekor is asszisztált az orvosoknak. Eric Comas 1992-es Belga Nagydíjon elszenvedett balesetekor az autóból kiszállva rohant oda a franciához, és az orvosok megérkezéséig tartotta a fejét, ezzel megmentve a súlyos sérüléstől. 1993-ban szintén Spában Alex Zanardi balesete után érkezett (igaz, miután megcsúszott a törmelékeken) a helyszínre, s segített a mentésben.

„Ayrtont nagyon érdekelték ezek a részletek – mondta később Sid Watkins, az F1 akkori főorvosa. – Bármikor bárkivel történt valami, ő ott volt a mentésnél, tudni akarta, mit miért csinálunk. Arra készült, hogy egyszer nem érünk oda időben, és esetleg ő lesz az egyetlen, akire számíthat a sérült. Imolában a biztonságiak tiltása ellenére bejött a pálya ügyeletére (kicselezte őket, átugrott a kerítésen), aztán velem kijött, én pedig elmondtam neki, hogy nem lehet segíteni Ratzenbergeren. Ezután megkérdeztem tőle, hogy a három vébécímével miért nem hagyja ott az egészet, és jön el velem horgászni... Ayrton több mint egy percig csak meredt maga elé, aztán azt mondta, folytatnia kell.”

„Nagyon aggódtunk a boxban Rolandért, Ayrton oda is sietett – emlékezett vissza Hill, Senna akkori csapattársa. – Amikor visszatért a boxba, félrehívott engem és Patrick Head technikai igazgatót, és csak annyit mondott, hogy Roland meghalt, abból, amit látott, ez nem volt kérdéses. Aztán ment átöltözni. Eldöntötte, hogy nem vesz részt az edzésen.”

Az edzés újrakezdésével a versenyzőket hatalmas dilemma elé állították, többen is úgy voltak vele, jobb lett volna, ha beszüntetik a tréninget. Ám ment tovább, így a pilótáknak, illetve a csapatoknak kellett dönteniük. A Williams és a Benetton visszalépett, az állás már nemigen változott.

Ratzenberger halála után kétféle szemlélet uralkodott el. Egyrészt megerősödött az a nézet, hogy az autók túl gyorssá váltak, az elektronikai segédeszközök betiltásával nőtt a balesetek veszélye, ezért azonnal tenni kell valamit. A másik szerint bármit tesznek az autókkal, tökéletesen nem lehet biztonságossá tenni őket, Ratzenberger halálesete egy volt egy évtizedben, ezt el kell fogadni, és menni kell tovább.

Az utóbbit vallók voltak túlnyomó többségben, óhajuknak megfelelően folytatódott a hétvége, de egy nappal később már nem lehetett szembeszállni az első verzióval.