Az Ilmor cég a legesélyesebb az egységes motorok gyártására

Vágólapra másolva!
2008.11.27. 14:44
Címkék
Ötre szűkült azon motorblokkgyártók listája, amelyek közül a Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) kiválasztja az egységes erőforrást – már amennyiben megvalósul a költségcsökkentési céllal benyújtott javaslat.
Mario Ilien Ilmor–Mercedes motorblokkokkal
Fotó: Imago (archív)
Mario Ilien Ilmor–Mercedes motorblokkokkal
Mario Ilien Ilmor–Mercedes motorblokkokkal
Fotó: Imago (archív)
Mario Ilien Ilmor–Mercedes motorblokkokkal

Jól ismert nevek a motorblokktender lehetséges győztesei között: Ilmor, Cosworth, Mecachrome, Zytek és Judd. Ez az öt cég pályázik arra, hogy 2010-től egységes erőforrásokat gyártson a Formula–1-es csapatok számára – természetesen csak akkor, ha a csapatok által hevesen ellenzett javaslat „zöld utat” kap.

Az Auto Motor und Sport szaklap információi szerint a legjobb esélye a pályázók közül az Indycarban motorszállítóként közreműködő Ilmornak van, amely korábban többek között a McLarennek szállított motorokat.

Mario Illien, a cég vezetője szerint az FIA elvárásai alapján az ideális motor háromliteres V8-as lenne, 14 000-es maximális fordulatszámmal.

„Ez 680-700 lóerőt jelentene körülbelül” – mondta Ilmor, aki hozzátette: egy motor akár hat teljes versenyhétvégét is kibírna.

Az egységes motorokról várhatóan az FIA-világtanács december 12-i ülésén születik döntés.

A PÁLYÁZÓK

ILMOR
Mario Ilien és Paul Morgan alapította a brit motorgyárat 1984-ben. A cég 1991-ben egy V10-essel szállt be a Formula–1-be, és a Leyton House (korábban March), valamint a Tyrrell motorszállítója volt. Később a Mercedes-Benzzel közös projektben szállítottak motort a Saubernek, 1995-től pedig a McLarennek. 1998-ban és ’99-ben Mika Häkkinen világbajnoki címet nyert motorblokkjukkal (igaz, azokon a Mercedes név szerepelt már). A cég szállított motort a MotoGP-be, a CART-ba és az IRL-be is.


JUDD
Az 1971-es alapítású brit cég „szülőatyjai” John Judd és Jack Brabham. 1988-ban a March motorszállítója lett, majd szállított a Williamsnek, a Ligier-nek, a Lotusnak, az EuroBrunnek és a Brabhamnek. Megfizethetőnek számító, a Yamahával együttműködve gyártott motorblokkjaikat sok kisebb csapat használta (Tyrrell, Arrows), 1997-ben Damon Hill kis híján Yamaha-Judd-motorral aratott győzelmet a Hungaroringen. Újabban elsősorban túraautó-sorozatokba és a Champ Carba szállítanak.


COSWORTH
Az 1958-ban alapított cég az egyik leghíresebb motorszállító. 2006-ig 43 éven keresztül folyamatosan szállítottak motorokat Formula–1-es istállóknak, a Ferrari mögött a „száguldó cirkusz” második legsikeresebb motorgyártói a nagydíjgyőzelmek számát tekintve. Összesen 170 GP-győzelemmel büszkélkedhetnek, utoljára 2003-ban Giancarlo Fisichella nyert Cosworth-erőforrással egy Jordan volánja mögött. A Cosworth DFV motor minden idők egyik legjobbja volt a Formula–1-ben, és más versenysorozatokban is használták.


MECACHROME
A Renault-hoz szoros kötelékek fűzik a francia gyárat, mely 1983-tól biztosított motorokat Formula–1-es istállóknak. Az „anyacég” 1997-es kivonulása után a Williams motorjai viselték a Mecachrome, a Benettonéi a Playlife nevet. A gyár később a BAR-nak és az Arrowsnak is szállított, a Renault visszatérésével viszont eltűnt a Mecachrome név. A GP2-versenyautók motorgyártói.


ZYTEK
1981-ben alapított brit cég, amely a pályázók közül egyedüliként még nem kóstolt bele a Formula–1-be. Formula 3000-be 1987-től szállítottak, 2004-től pedig saját csapatot indítanak a Le Mans-sorozatban.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik