Schmidt Ádám: Vagy az első tízbe kerülnénk Los Angelesben, vagy tíz aranyérmet szereznénk

Egy különleges év végén – mely magába foglalta a labdarúgó Európa-bajnokságot, a párizsi olimpiát és paralimpiát – tarthatott a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága sajtótájékoztatót az adott időszakot lefedő magyar sporteredményekről, valamint a jövőbeni tervekről. A csütörtöki eseményt, melyet a párizsi eredmények értékelése és a sportirányítás új stratégiájának bemutatása jegyében szerveztek a Puskás Arénában, Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár és Tihany Viktor, a sportállamtitkárság kommunikációs igazgatója tartotta.

„Úgy látjuk, a magyar sport az egyre erősödő versenyben is megtartotta előkelő pozícióját a világban – kezdte Schmidt Ádám, megjelenítve a prezentáción az elmúlt három olimpián elért helyezésünket az éremtáblázaton, a 12. helyet Rióban, a 15.-et Tokióban és a 14.-et Párizsban. – Ugyanakkor egyértelműen körvonalazódott, miután rengeteg statisztikát elemeztünk, hogy Európa részben vezető szerepét veszély fenyegeti, a nagyobb népességű, nagyobb GDP-vel rendelkező, a kontinensen kívüli országok kezdik átvenni az uralmat az olimpiai szereplést tekintve. Csak egy példa: ha az európai országok szerezte érmeket viszonyítjuk a világ többi országához, az érmek eloszlása Párizsban hasonló volt, mint az 1984-es Los Angeles-i olimpián, amely a bojkottálások miatt igencsak csonka volt. Ez minimum vészjósló, oda kell figyelnünk a következő olimpiai ciklusban. Összességében a mi értékítéletünk szerint Magyarország nagyon sikeres olimpiai szereplésen van túl, de ha meg akarjuk őrizni a pozíciónkat, vagy a Jóisten segítségével akár előrébb is lépnénk, igen sokat kell még tennünk.”

Schmidt Ádám ezután rátért arra, hogy módosították a kiemelt sportágfejlesztési programban a sportágak besorolását: innentől konkrét célokat határoztak meg az öt csoporthoz. Az elsőbe a Los Angelesben arany-, vagy további éremesélyekre megjelölt sportágakat helyezték (itt az úszás, a kajak-kenu, a vívás, a birkózás és a vízilabda mellé az öttusa és a tekvandó került). A további kategóriákat az éremszerzés, a pontszerzés, a kvótaszerzés szerint határozták meg, az utolsó csoportba tartozóktól nem elvárt a kvótaszerzés.

„Azt látjuk, hogy a fiatalokat egyre nehezebb meggyőzni a sport ügyének, a mai generációban kevésbé van jelen a versenyzési hajlam – folytatta Schmidt Ádám. – Emellett sportszakemberi gondokkal is küzdünk, nemcsak a humán erőforrás létszámában, hanem sok esetben a képzettségi szinten, ugyanez a sportegészségügy és a sporttudomány területén is megjelenik. Foglalkoznunk kell az eljárásrenddel, miképp küzdhetjük le az erőhiányt, és miképp költhetjük el még hatékonyabban a rendelkezésre álló forrásokat, bár meggyőződésem, hogy nagyot léptünk előre e téren az elmúlt két és fél évben.”

A sportállamtitkár ezután megjelölte a konkrét célokat, nem csupán a Los Angeles-i olimpiára, valamint az ehhez fontos teendőket.

„Az LA10 program annyit takar, hogy vagy szeretnénk az első tízbe bekerülni az éremtáblázaton, vagy tíz aranyérmet szeretnénk szerezni. Ehhez egyéni tehetséggondozás kell. Az olimpiai sportági szakszövetségeket arra kértük, év végéig jelöljék meg, meglátásuk szerint kik képviselhetik a sportágukat a 2028-as játékokon – persze mozgásteret hagyunk a későbbi változtatásra, de a Los Angeles-i keretre külön figyelmet fordítanánk. Szeretnénk, ha már a brisbane-i 2032-es olimpiára esélyesek is a radarunkra kerülnének: megítélésünk szerint nagy az átfedés a már futó Héraklész-programban részt vevőkkel. És kitekintenénk 2036-ra is, az oda majd kijutó sportolók valószínűleg már aktív részét képzik a sportéletnek, ott vannak a sportlétesítményekben. Szeretnénk, ha a következő négy évüket tudatosan szerveznénk meg, csökkentve az esetlegesen indokolatlan külföldi edzőtáborokat, növelve az itthoni készülést, az itthoni olimpiai központokban” – emelte ki.

Schmidt Ádám többek között kitért arra is, hogy az olimpia szempontjából releváns csapatsportokban, a kézilabdában, a kosárlabdában, a jégkorongban, a vízilabdában és a röplabdában is a labdarúgáshoz hasonló, másfél éve működő módszertani központot hoznának létre. Végül elmondta, hogy mivel a jövő évi költségvetés még tervezés alatt áll, az elképzelések szerint év végéig kifizetik a 2025-re tervezett támogatás 15 százalékát a szakszövetségeknek és egyesületeknek, a fennmaradó összeget pedig jövő év márciusig adják meg.