Belák János: Olimpiai arany és két érem a cél 2028-ban

– Hogyan történt az ön kinevezése a felnőttválogatott élére, és mit takar pontosan a sportszakmai vezetői titulus?
– Martinek János az olimpia után jelentette be, hogy az év végével nem folytatja szövetségi kapitányi munkáját, szeptemberben pedig Balogh Gábor, a Magyar Öttusaszövetség elnöke felkért, hogy az átmeneti időszakban az utánpótlás-válogatott mellett a felnőttválogatott munkáját is segítsem. Az elnökség december harmadikai döntése véglegesítette, hogy szélesebb körű szakmai munkát bíz rám – mondta a Nemzeti Sportnak Belák János, aki a Csepeli Öttusa és Vízisport Egyesülettől érkezett a magyar szövetséghez, februárban kinevezték az utánpótlás-válogatottért felelős sportszakmai vezetőnek, a jövőben pedig ugyanezen munkakörben irányítja a felnőttválogatottat is. – A szövetségi kapitány korábban vezetőedzőként tevékenykedett, a jelenlegi helyzetben viszont a sportszakmai vezetői megbízatásom inkább sportmenedzseri feladatokat foglal magába, többek között az edukációt, innovációt, analíziseket. Összességében új koncepcióban gondolkodunk a felnőttválogatott felkészülését illetően. Azt tudni kell, hogy a válogatott öttusázók bázisa a klubcsapatuk, jórészt műhelymunkával készülnek fel a versenyekre, én pedig ezen nem kívánok változtatni. Ez abban a tekintetben előnyös, hogy mindenki a helyileg neki közel eső klubjában edz, a tréner jól ismeri a tanítványát, megvan köztük az összhang – az öttusaszövetség pedig szakmai és menedzsment-szempontból teszi hozzá a magáét. Én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy szinergiarendszerben gondolkodunk, vagyis a műhelymunkát a szövetség tudományos munkacsoport létrehozásával, élettani szakértők, hidratációs szakértők bevonásával, az élettani folyamatok monitorozásával és egyebekkel egészíti ki. Emellett két szakágban szükségesnek látjuk a központilag szervezett edzéseket, vívásban és az új akadálysportban.

– Mekkora kihívás lesz ezt mind kézben tartani?
– Első hallásra valóban óriási csomagnak tűnhet, hiszen minderre külön-külön szakemberek voltak. De úgy vélem, a magyar öttusa társadalma rendelkezik olyan szakértelemmel, szellemi tőkével, olyan tapasztalt vezetőkkel, akiket a rendszerbe integrálva mindez hatékonyan működtethető, nekem pedig egy általános sportmenedzseri feladatom lesz.

– Az utánpótlásversenyeket már kétezerhuszonháromtól akadálypályával bonyolítják le. A fiatalok, akik idén lépnek át a felnőttek közé, mekkora előnyben lehetnek kezdetben azon felnőttsportolókhoz képest, akik még frissen állnak át a lovaglásról az akadályversenyre?
– A kezdeti időszakban azzal számolok, hogy a jelenleg U19-ben vagy juniorkorosztályban versenyző fiatal tehetségek a felnőttválogatottságra is jó eséllyel aspirálnak. De az is látható, hogy a felnőttválogatott versenyzőink többsége nagyon gyorsan adaptálódott az akadálysport kihívásaihoz. Erre szoktam mondani: aki általánosan ügyes, az sok mindenben ügyes. A többi szakágat is jól el kellett sajátítaniuk, ugyanez az akadálysportnál is jelentkezik majd. Arra pedig külön büszkék vagyunk, hogy olyan műhelymunka folyik a klubokban, hogy az utánpótlásban versenyző fiatalok is jó eséllyel indulhatnak a dobogóért akár egy felnőtt nemzetközi megméretésen – de nemcsak az a célunk, hogy dobogóra jussunk világkupaversenyeken vagy Európa-bajnokságon, világbajnokságon, a fő célunk az, hogy kétezerhuszonnyolcban a magyar öttusasport olimpiai bajnokot adjon és két olimpiai dobogós helyezést érjen el.

– Ez igazán jelentős cél!
– Magasra tesszük a lécet, de ez erős motiváció lehet, és a potenciál maximálisan megvan bennünk. Szeretném, ha tiszta célok felé haladna a teljes magyar öttusa-társadalom, és mélyen hinnénk is bennük.

– Versenyzőink többségének szeptemberben kezdődött el a felkészülési időszak, benne a gyakorlással az új sportágra. Lesznek, akik teljes mértékben készen állnak a február végi, idénynyitó kairói világkupára és akiknek ez az időszak elégnek bizonyul?
– Többen gondolják, hogy készen állnak, és ez nagyon helyes. Hogy az első világkupán milyen eredmények születnek, nem vetíti előre, hogyan szerepelünk a nyár végi világbajnokságon. Szeretnénk eredményesen versenyezni a vébén, de újból kiemelném: kétezerhuszonnyolcra és az olimpiai bajnoki címre koncentrálunk elsősorban, és ha a következő évet tapasztalatszerzési időszaknak éljük meg, az egyáltalán nem kudarc, hiszen látjuk a hosszú távú céljainkat, és ezen az úton akarunk haladni.

– Ha már a világbajnokság szóba került: látja-e jelenleg, melyek lesznek a legfontosabb versenyek a vébékeret összeállítását tekintve?
– A versenyeztetési és a válogatási elvek véglegesítése még nem történt meg, de jelenleg úgy gondolom, hogy három világkupa, illetve a márciusi hazai rendezésű nyílt fedett pályás verseny és a májusi országos bajnokság rangsorolhatja majd a versenyzőket. Ezek alapján objektív képet kaphatunk arról, kik a legesélyesebbek arra, hogy eredményt érjenek el a világbajnokságon.