Suhajda Szilárd a sikeres Magyar Lhoce Expedíció 2022 után hamarosan megkezdi a felkészülést, hogy 2023 tavaszán a Föld legmagasabb pontján állhasson.
– Mikor érkezik haza? – Az eredeti terv szerint június harmadikán, mert arra a napra érvényes a repülőjegyem, amelyet még otthon foglaltunk le – kezdte a Csupasportnak Katmanduból, Nepál fővárosából Suhajda Szilárd, aki megmászta a 8516 méter magas Lhocét, amelynek csúcsán május közepéig magyarként csak Erőss Zsolt és Gál László járt, még 2011-ben. – Ugyanakkor dolgozunk rajta, hogy esetleg hamarabb is utazhassak, mert a tervezettnél lényegesen gyorsabban befejeződött az expedíció.
– Valóban, mintha minden kedvezően alakult volna. – Azért nem teljesen, de ha kizárólag a csúcsmászást vesszük figyelembe, akkor szerencsém volt az időjárási ablakkal, mert lényegében a két akklimatizációs kör után elsőre sikerült feljutnom a csúcsra.
– És ha nem csak a csúcsmászást vesszük figyelembe? – Akkor lényegében „csak” a magashegyi mászásoknál előforduló problémákat kellett leküzdeni. Az időjárás-előrejelzésnél lényegesen erősebben fújt a szél hétezer méter felett, ezért a négyes táborból összesen tizenöt óráig tartott a csúcsmászás. Napközben elviselhetetlen volt a meleg, ezért amikor csak lehetett, inkább éjszaka mozogtam.
A teljes interjút elolvashatja a csupasport.hu oldalon. – Mikor érkezik haza? – Az eredeti terv szerint június harmadikán, mert arra a napra érvényes a repülőjegyem, amelyet még otthon foglaltunk le – kezdte a Csupasportnak Katmanduból, Nepál fővárosából Suhajda Szilárd, aki megmászta a 8516 méter magas Lhocét, amelynek csúcsán május közepéig magyarként csak Erőss Zsolt és Gál László járt, még 2011-ben. – Ugyanakkor dolgozunk rajta, hogy esetleg hamarabb is utazhassak, mert a tervezettnél lényegesen gyorsabban befejeződött az expedíció.
– Valóban, mintha minden kedvezően alakult volna. – Azért nem teljesen, de ha kizárólag a csúcsmászást vesszük figyelembe, akkor szerencsém volt az időjárási ablakkal, mert lényegében a két akklimatizációs kör után elsőre sikerült feljutnom a csúcsra.
– És ha nem csak a csúcsmászást vesszük figyelembe? – Akkor lényegében „csak” a magashegyi mászásoknál előforduló problémákat kellett leküzdeni. Az időjárás-előrejelzésnél lényegesen erősebben fújt a szél hétezer méter felett, ezért a négyes táborból összesen tizenöt óráig tartott a csúcsmászás. Napközben elviselhetetlen volt a meleg, ezért amikor csak lehetett, inkább éjszaka mozogtam.