„Abszolút poénként fogtam fel a versenyt, mivel nem akartam túlhajtani magam – meséli. – Előző este az Operaház énekkarával a Tündérkirály előadásban léptem fel, ami jóval este tíz óra után fejeződött be, így tudtam, hogy nem sokat fogok aludni. Gondolkodtam is, hogy elmenjek-e a versenyre, lévén utána, még aznap este Újpesten a János vitézben a strázsamestert alakítva szólószerepet kellett énekelnem. Szerencsére az előadás is jól sikerült, és nem bántam meg a futást sem. Főleg, hogy második lettem, amire nem is számítottam.” „Abszolút poénként fogtam fel a versenyt, mivel nem akartam túlhajtani magam – meséli. – Előző este az Operaház énekkarával a Tündérkirály előadásban léptem fel, ami jóval este tíz óra után fejeződött be, így tudtam, hogy nem sokat fogok aludni. Gondolkodtam is, hogy elmenjek-e a versenyre, lévén utána, még aznap este Újpesten a János vitézben a strázsamestert alakítva szólószerepet kellett énekelnem. Szerencsére az előadás is jól sikerült, és nem bántam meg a futást sem. Főleg, hogy második lettem, amire nem is számítottam.”
Dávid húsz évvel ezelőtt azért kezdett el futni, hogy fogyjon. Négy hónap alatt száz kilóról hetvenhatra sikerült lemennie. Pár évvel később bátyja, aki nagy teljesítménytúrázó, csábította ki a természetbe, ezután egy ideig futás helyett inkább csak túrázott, amit nagyon megszeretett. Később visszatalálta a futáshoz, jelenleg tagja lett az Operaház futócsapatának, és élvezi ennek minden áldásos hatását.