Triatlon: Építeni kell a közösséget – Kindl Gábor

– Az idén tavasszal önt választotta meg a közgyűlés a Magyar Triatlonszövetség elnökének. Egyhangú döntés született a szavazáson – ez jelentheti azt is, hogy a bizonytalan időszakok után stabilitás következik?
– Van tennivaló, de sikerült olyan szakmai programot összeállítani, amely meggyőzte a tagegyesületeket, az együttműködő szervezeteket arról, hogy új szemlélettel, közös akarattal olyan jövőképet tudunk kialakítani, ami stabil, kiszámítható és sikeres működést eredményez. Megbízatásom ugyan 2024-ig szól, de elnökségi ciklusokon átívelő fejlesztés alapjait szeretnénk lerakni, hogy minden körülmény meglegyen a párizsi sikeres szerepléshez és mindenki – legyen az utánpótláskorú vagy éppen profi versenyző, esetleg hobbisportoló – örömmel legyen tagja ennek a közösségnek.

– Mivel harmincöt esztendővel ezelőtt versenyzőként került kapcsolatba a sportággal, a szakmai hozzáértése megkérdőjelezhetetlen. Melyek azok az irányvonalak, amelyekkel elégedett, illetve hol lehet szükség változtatásra?
– Elégedett vagyok azzal a szenvedéllyel teli munkával, ami ezt a sportágat jellemzi, ez mind a szakmai, szervezői, mind a szurkoló- és amatőr tábor esetében egyedülálló. Ilyen attitűd nem alakul ki, sok szakember lelkes, már-már fanatikus munkája kell hozzá. A triatlon alapvetően sem érdemtelenül népszerű, hiszen bármely korosztálynak élményteli edzési és versenyzési lehetőséget kínál, közösséget épít, személyes fejlődési ívet ad. A prioritás továbbra is a közösségépítés. Szeretnénk az észszerűség szem előtt tartásával „zöldíteni” a versenyeinket, és a közúti közlekedés biztonságáért is programot indítani.

– Székfoglaló beszédében úgy fogalmazott: szeretné megtalálni a triatlon méltó helyét Magyarországon. A növekvő szabadidős bázis és az olimpiai eredmények, Bicsák Bence és Bragmayer Zsanett, valamint az U23-as világbajnok Lehmann Csongor sikere után ez nehéz feladat?
– Az olimpiát követő eufória idővel lecseng, a mi dolgunk, hogy ezen túlmutatva fejlesszük a sportágat, és emeljük magasabb szintre a triatlon márkaértékét. „Triatlon jövője” néven indítunk programot, amely alapvetően meghatározza a jövőbeli működésünket. Pályáztatás útján választott tisztségviselők kerülnek a sportág szakmai vezetőségének élére, akik a korosztályos válogatottak felkészítéséért felelnek.

– A fiatalok, Bicsák, Lehmann és Bragmayer szereplése is rámutat arra, hogy jó menedzseléssel a 2024-es párizsi olimpiának érem­esélyes magyar versenyzővel futhat neki a sportág. Miként lehet a világ élmezőnyéhez felzárkóztatni és közöttük tartani legjobbjainkat?
– Mindent meg fogunk tenni, hogy olimpiai aspiránsaink a lehető legjobb körülmények között, a legmodernebb eszközök segítségével készülhessenek a most kezdődött olimpiai ciklusban. Ehhez további lendületet ad az E.ON Hungária Csoport támogatása, ami jelzi, hogy a gazdasági versenyszféra kiemelkedő szereplője is úgy látja, közös értékrendet képviselünk. Az élsport sikeressége az utánpótlásban rejlik. Az utánpótlás támogatása azonban messze túlmutat a szigorúan vett szakmai kérdéseken és a professzionális feltételrendszerek biztosításán. Sokkal inkább kellenek hozzá a „mai” eszközök, úgymint közösségépítés, tagjaink megszólítása, bevonása. Ezáltal lehet elérni a megfelelő figyelmet, a sportág elismertségének fenntartását, a közvélemény, a szurkolók és – a legfontosabb szereplő – a család támogatását is. Enélkül ugyanis nincs utánpótlás- és olimpiai siker sem. A triatlon jó sportág, hiszen alapsportokat egyesít: a futás-kerékpározás-úszás az egész családnak nyújt élményt és életformát. A közösségépítésben szeretnénk nagyot lépni az előttünk álló három évben, ez adja jövőnk legfontosabb pillérét.

– A tokiói játékokat követően az állami finanszírozást nézve mennyivel kaphat jelentősebb támogatást, figyelmet a sportág?
– Ezt a kérdés a kormányzati szervekkel való egyeztetések után tudom megválaszolni, de természetesen bízunk benne, hogy a Tokióban elért kimagasló eredmények és a párizsi potenciál továbbra is érdemessé teszi a sportágat a támogatásra. Most arra koncentrálunk, hogy a forrásfelhasználás feltételeit biztosítsuk és a szakmai munkát elindítsuk.

– Hogyan tudják a jövőben a hazai triatlonsportot nemzetközibbé tenni? A tiszaújvárosi világkupa-, illetve idén Európa-kupa-rendezés mellett tervezik-e rangos világversenyek megszervezését?
– Egyrészt a már meglévő nemzetközi versenyeinkre szeretnénk a korábbiaknál is nagyobb hangsúlyt fektetni, gondolok itt elsősorban a Tiszaújvárosban már évtizedek óta megrendezett világkupára, de kifejezett szándékunk, hogy Budapest újra otthona lehessen egy Ironman-nagyságrendű világrendezvénynek. Ehhez minden szakmai és egyéb feltétellel rendelkezünk, felállítottuk hozzá a szakmai stábot, és elindítottuk a tárgyalásokat is. Nagyon ígéretes lehetőségeink vannak. Bízom benne, hogy hamarosan konkrétumról is be tudunk számolni.