Első Ironman-versenyén a legjobb magyarként végzett
– Első Ironman-versenyén rögtön második helyen végzett az augusztusi nagyatádi viadalon. Elégedett?
– Maximálisan, az előzetes számításaim alapján nagyjából erre számítottam – mondta Ovád Balázs. – A számok szerelmese vagyok, mindig figyelem a pulzust, a hőmérsékletet és minden mást, az edzéseimet is így építem fel. Ezek alapján számoltam ki, hogy kilenc óra alatt kellene beérnem a célba, s végül nyolc óra ötvenkét perc lett belőle.
Való igaz, ez volt az első Ironman-versenyem, a triatlont nyolcesztendős korom óta űzöm, azaz már több mint huszonöt éve.
– Milyennek érezte a nagyatádi versenyt?
– Az úszás – ahogy általában – most is spórolással telt. A víz hőmérséklete tökéletes volt, majd jött a kerékpározás, ahol azt hoztam, amit kiszámoltam. A futást tekintve megleptem saját magamat, nem gondoltam volna, hogy ilyen gyors leszek. A hivatalos időmérés alapján három órán belüli maratonit futottam, de az órám egy kicsit rövidebb távot mért. Ki kell emelnem, hogy a futásnál a segítőimnek sokat köszönhettem, nélkülük nem sikerült volna ilyen remekül. A nagy meleg miatt zacskókban lefagyasztott vízzel jegeltem magam, a segítőim pedig adtak mindent a kezembe. Sőt, előfordult, hogy nyakon öntöttek jégideg vízzel, ez is jólesett a hőségben. Kellett is hűsítés, mivel harminchét-harmincnyolc fokot mutattak a hőmérők.
– Ha jól tudom, nem olyan régen nem éles helyzetben is csinált egy Ironmant. Mit lehet erről tudni?
– Jonas Deichmann tavaly százhúsz nap alatt százhúsz Ironmant teljesített, akkor a hetvenharmadik napon csatlakoztam hozzá, és csináltam vele egyet. Az nem arról szólt, hogy minél gyorsabban meglegyen, csupán meg akartam tapasztalni, ott akartam lenni vele. A nagyatádi az első olyan, amelyen tényleg fontos volt az idő, és amelyet versenyként fogtam fel.
– Nézzünk egy kicsit vissza: mindig is lényeges szerepet játszott az életében a sport?
– A szüleimnek fontos volt, hogy a fiútestvérem és én is sportoljunk, így a Lőrinc 2000 SE-be jártunk mozogni. Az edzőink hangsúlyozták, nem az a fontos, hogy versenyezzünk, hanem az, hogy sportoljunk. Szerintem ezért szerettük meg a sportot, ezért űzzük a mai napig. Hogy mit szeretek a legjobban? Ez jó kérdés…
Egy triatlonos az úszást nem annyira kedveli, inkább feladatként fogja fel, a kerékpározást nagyon szeretem, gyorsan halad az ember, sok mindent lát menet közben, a futásban pedig tehetséges vagyok.
– Hogyan készült a nagyatádi Ironmanre?
– Január óta készültem rá, átlagban hetente több mint kilenc órát edzettem. Akkor többnyire kerékpároztam, ritkán futottam, heti kétszer úsztam, aztán ahogy jött a tavasz, egyre jobb lett az időjárás, úgy futottam egyre többet. Egyébként a feleségem is szeret sportolni, sokszor együtt tekerünk vagy futunk, ez jó közös időtöltés is egyben. Ausztriában élek, gépészmérnökként dolgozom, télen sokat snowboardozom és sítúrázom, ezek jó kiegészítő edzések.
– Ezzel a teljesítéssel mérföldkőhöz ért, ezek után milyen célokat tűzött ki maga elé?
– Nagy célom, hogy megdöntsem a fél Ironman egyéni rekordomat, a négy óra tizenkét percet. Jövőre szeretnék bemenni négy óra alá, ezért pedig keményen edzek a mindennapokban.
EXTREMEMAN, IRONMAN, NAGYATÁD
1. Tim Gosnjak – 08:25:49
2. Ovád Balázs – 08:52:22
3. Szilágyi Tamás – 09:11:42
Hatodik a magyar mixváltó a triatlon-világbajnokságon
A Kropkó testvérek a világbajnoki dobogón!
