Testek bűvölete – Csinta Samu publicisztikája

Bár a jelenség most épp kényszerű „hatásszünetet” tart, miután a koronavírus több országban is lakatot tett a konditermek és fitneszklubok ajtajára, tagadhatatlan, hogy az erőnléti és teljesítménynövelő edzések egyre inkább szerves részét képezik a sportolók felkészülésének. Sőt, ha a római gladiátorokra is kiterjesztjük az érvényességét, ezer esztendőkben is mérhetjük a történetiségét. Ami biztos: a múlt század húszas-harmincas éveitől kezdődően önálló sportágként is kezdték művelni, manapság pedig egyre többen hódolnak a testépítés kultuszának anélkül, hogy bármilyen más sportot űznének.

A testépítés állítólag az ép testben ép lélek klasszikus szimbiózisának hagyományában gyökerezik, bár ezzel az állítással – ahogy az a közhellyé koptatott mondások legtöbbjével történik – biztosan nagyon sokan vitába szállnának. A jó közérzet, a mentális egészség persze bizonyítottan jelentős mértékben függ a fizikai állapottól, és önmagában azzal is nehezen lehetne vitába szállni, hogy az erőnlét- és teljesítménynövelő hatása mellett a testépítés javítja az ellenálló képességet, no meg kiválóan formálja az izmokat.

A történet azonban ebben az esetben is az arányokon áll vagy bukik, és itt elsősorban nem a strandszezonra gyúrókra célzok, hanem, mondjuk, Arnold Schwarzeneggerre, az ő neve hallatán hirtelen nem is tudjuk eldönteni, a nagy ember melyik dimenziójára gondoljunk. Az eddigi témafelvetés alapján mindenekelőtt a hétszeres Mr. Olympia és négyszeres Mr. Universe dicsőséglista kínálja magát. Az osztrák-amerikai életéhez és pályájához viszont ugyanúgy hozzátartozik az a több mint hét esztendő, amelyet Kalifornia történetének 38. kormányzójaként töltött, akárcsak a nyolc Arany Málna-díjra jelölés, amellyel többnyire a bűn rossz színészi alakításokat szokták „elismerni”. Vagy nemrég a doppingolással gyanúsítás, amit még kezdő testépítőként követhetett el, és amellyel ebben a műfajban legfeljebb egyike lehet a százezreknek, akik művi segítséghez folyamodnak a kétszáz kiló fekve nyomásához.

A soron következő sztorit elsősorban nyilván a Schwarzenegger név dobja fel. A 73 éves korábbi multisztárról nemrég nem kevesebbet állított egy román orvos a Gazeta Sporturilorban, mint hogy fiatalon szteroidokat használt pályaíve gyorsabb felrajzolása érdekében, amelyeket egy kolozsvári gyárban állítottak elő. Olyan banális szerekről van szó, mint a Deca-Durabolin vagy a Naposim – állítólag az utóbbit használta „Arnie” –, amelyeket ma már nem kapni, de a kommunista korszakban bárki simán hozzájuthatott. A készítményeket amúgy posztoperációs időszakban lévő betegeknek írták fel az orvosok, általuk gyorsabban regenerálódtak a frissen műtött betegek, javult a kedélyállapotuk, és így többnyire a kórházban töltött idő is lerövidült.

Nagyjából ezeket a jótékony hatásokat ismerték és vették igénybe a kor testépítői és súlyemelői, adott pillanatban az említett készítmények a világ legelterjedtebb – ugyanakkor könnyen hozzáférhető és megfizethető – teljesítményfokozói közé tartoztak. A rengeteg mellékhatás csak később kezdte átírni a képletet, a magas vérnyomástól a cukorbetegségig, a májfunkciók leállásán át az immunrendszer leépüléséig húzódó következmények miatt be is tiltották őket; 2008-at követően pedig már csak elfekvő raktárkészletekből lehetett hozzájutni az utolsó adagokhoz.

A probléma itt is a mértéktelenségben keresendő, Romániában állítólag azért nem engedélyezték a gyártásukat, mert a felhasználók túlzásba vitték a szedésüket, a napi egy-két adagot esetenként akár a tízszeresére is emelték. Az igény azonban kitermelte a megoldást, Bulgáriában vagy Ukrajnában még mindig készítik őket, ha már van értük kereslet. A fáma szerint a későbbi Terminátor is csak azért hagyta abba a szedésüket, mert 1968-as Egyesült Államokba kivándorlását követően egyre nehézkesebbé vált a beszerzésük, és az árat is jócskán megdobta a termékek átjuttatása az óceánon.

Az anabolikák, szteroidok és egyéb hatásmechanizmusú doppingszerek káros mellékhatásainak ma már rengeteg gigabájtnyi szakirodalma van, de ahogy vírustagadók is bőven akadnak, úgy sokan vallják, ennek a szürke oldalnak is rengeteg árnyalata létezik. Mindenekelőtt arra hivatkozva, hogy embere, azaz génállománya válogatja, kit milyen mértékben visel meg a rengeteg bevitt kemikália. Mert lám, bár 52 éves korára Arnie is két bypassműtéten esett át, jól van, 2019-ben még egy újabb Terminátor-rész kisajtolásában is tevékeny szerepet vállalt. Aki bírja, marja, a többiek mennek a levesbe.

Az erkölcsökön azonban semmi sem képes látványosabban javítani, mint a múló idő, és ez a mondás a jelek szerint nemcsak a különböző műintézmények matrónáira lehet igaz, hanem a kokszipar hajdani nagy fogyasztóira is. Schwarzenegger például nem kevesebbet hangoztat mostanában, mint hogy több mint ötven évvel első Mr. Universe-serlege magasba emelése után kereszteshadjáratba kezdett a fitnesz megmentése érdekében. „A teljes fitneszipart akarom a fejem fölé emelni, az egész világot arra ösztönözni, tanulja meg, micsoda előnyökkel jár, ha az ember súlyzóval edz, helyesen táplálkozik, és egészséges életmódot folytat” – fogalmazott a későbbiekben a CNN hírtelevíziónak.

A fentebb vázolt életforma előnyeit ma már aligha vonja kétségbe bárki is, de lássuk be, ez fél évszázaddal ezelőtt még szélmalomharcnak tetszhetett, amikor a szűkös konditermek kínzókamrához hasonlítása nemcsak metaforikus értelműnek számított. Akkoriban az orvosok is óva intették pácienseiket a súlyok emelgetésétől, és a profi sportolók között is bőven tartotta magát a tézis, mely szerint a súlyzós edzésektől elmerevednek az izmok. De több híres színész is inkább letagadta, hogy gyúrni jár, látványos izomzatát inkább a jó genetikára „fogta”.

Ma már jóval több a pontos információ, több az edzőterem, mint valaha, a boltok polcai roskadoznak az egészséges vagy egészségesnek hirdetett élelmiszerektől, mégsem vagyunk egészségesebbek és fittebbek, mint korábban. Lehet, hogy a fitneszipar átver bennünket? Kétségtelen, hogy a gyakorlást és a tudást jelentős mértékben felváltották a hamis ígéretek és csodapirulák. Hogy 28 nap alatt kőkemény kockahasunk lehet, vagy lefogyhatunk valamilyen „különleges” teakeveréktől – mindezekről legális hirdetések révén szerezhetünk tudomást –, így aztán sokan feladják, és a könnyebbnek ígért utat választják. Továbbpörgetve mindezt: állítólag a különböző szerek révén ezerszeresre felsrófolt tesztoszteronszint átélése csodálatos érzés egy férfinak – főleg a szexuális élmények tekintetében. De az agresszió is ilyenkor ütközik ki leginkább, tudományos igényű kutatások látszanak alátámasztani, hogy az amerikaifocisták nagy része azért büntetett előéletű, mert képtelen kontrollálni indulatait és érzelmeit.

A fitneszjelenséget az önmagunknak megfelelés, az áhított testkép elérése, az életmóddal járó fizikai erőnlét érzete táplálja mindenekelőtt. Akárcsak a lányok esetében a manökenalkat, a tekintélyt parancsoló és bámulatot kiváltó izmos test sokak előtt olyan cél, amelynek elérésére legalább egyszer mindenki tesz egy tétova kísérletet. A derékhad elhull, egy bizonyos réteg kitart egy ideig, még művi segítséget is igénybe vesz, a nagyon kevesek pedig addig művelik, míg a szervezetük nem kezd vészjelzéseket küldeni.

Szélsőséges esetben nem is riaszt. Legfeljebb annyit, hogy „Hasta la vista, baby”, mint Arnold Schwarze­negger a Terminátor 2-ben – amikor eljött az ítélet napja.